● news.bsdnet.hu

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy oldják fel a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ami 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadítását jelenti. Zsíros Sándor szerint az uniós pénz folyósítása gyakorlatilag biztossá vált, miközben egy korábban feloldott, mintegy 10 milliárd eurós csomag miatt továbbra is jogvita zajlik - írta az infostart . Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás keretében elrendelt intézkedéseket. Ez 4,2 milliárd eurónyi, mintegy 1500 milliárd forintnyi kohéziós forrás felszabadítását jelentené; a Bizottság szeptember 23-án közzétett javaslata szerint Magyarország azonosította és kezelte a korábban feltárt hiányosságokat. A végső döntést a Tanács hozza meg. Az ügy a tervek szerint az október 13-i Általános Ügyek Tanácsának ülésén kerülhet napirendre. Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli tudósítója az InfoRádióban azt mondta: a Bizottság döntése után a pénz folyósítása gyakorlatilag biztossá vált. „Úgyhogy 100 százalékra vehető, hogy október 13-án, amikor az általános ügyek tanácsülése lesz Brüsszelben, zöld lámpát kap Magyarország” – fogalmazott. A tudósító szerint az Európai Parlament ezt a döntést már nem tudja megakadályozni. Van azonban egy másik, jóval nagyobb összeg, amelynek sorsa továbbra sem teljesen rendezett. Van egy másik ügy, amit a parlament megpróbál megtorpedózni: ez a 2023-ban jóváhagyott 10 milliárd eurós kohéziós forrás, amit még Orbán Viktor idején oldott fel a bizottság – mondta Zsíros. Az Európai Parlamentben korábban több képviselő is vitatta a Bizottság 2023. decemberi döntését, amely lehetővé tette Magyarország számára a korábban blokkolt kohéziós források egy részének igénylését. A jogvita egyik állítása szerint a döntés mögött politikai alku állt, amit a Bizottság tagadott. Zsíros Sándor szerint a per még folyamatban van, de azóta megváltozott a politikai környezet, ezért többféle forgatókönyv is elképzelhető. A most felszabaduló 4,2 milliárd euró ugyanakkor nem szabadon elkölthető pénz. „a 4,2 milliárd euró nem olyan „helikopterpénz”, amit rá lehet felülről szórni a lakosságra, hanem konkrét célja van” – hangsúlyozta a tudósító. A források elsősorban közlekedésfejlesztésre és felzárkóztatásra használhatók. A projektek egy része már meg is valósult, így az utófinanszírozás révén a korábban kifizetett összegek elszámolása javíthatja a költségvetési egyenleget is. A pénzek felhasználását az elmúlt évek vitái miatt szigorúbb ellenőrzési rendszer kíséri. Zsíros szerint a 27 mérföldkő középpontjában a korrupció elleni fellépés, a közbeszerzések átláthatósága és a pénzek végső kedvezményezettjeinek azonosíthatósága áll. Magyarország közben csatlakozott az Európai Ügyészséghez is: a Bizottság júliusban erősítette meg a magyar részvételt, amely augusztusban lépett hatályba. Szerintem nagyon fognak figyelni arra, hogy ez a pénz tényleg a közösség javát szolgálja – mondta Zsíros. A kohéziós pénzeknél ráadásul nincs olyan szoros határidő, mint a helyreállítási alapok esetében. A tudósító szerint a magyar kormány és az Európai Bizottság tavasszal és nyáron szorosan egyeztetett arról, hogy elsősorban olyan nagyobb projekteket valósítsanak meg, amelyek egyszerűen elszámolhatók és ténylegesen megvalósíthatók. „Itt elsősorban a vasúti felújításokról és bizonyos infrastruktúra-fejlesztésekről volt szó” – fejtette ki Zsíros, aki szerint emiatt jó esély van arra, hogy a felszabaduló forrásokat Magyarország ténylegesen le is tudja hívni és el tudja számolni. Mégis, mi történik? Magyarország most dobott ki az ablakon 11 milliárd euró uniós pénzt, nem kell a Tisza-kormánynak – azonnal szétosztják más tagállamok között Kevesebb hitelt vesz fel a kormány a tervezettnél . Az Európai Unió SAFE elnevezésű védelmi finanszírozási programjából a korábbi tervek szerint Magyarország 16 milliárd eurót igényelt volna, ám végül az összeg 5,4 milliárd euróra csökkent.