● news.bsdnet.hu

A rezsicsökkentés eltörlése Szalai Piroska szerint azt jelentené, hogy a jelenlegi, évi nagyjából 250-350 ezer forintos rezsiköltség egy négytagú családnál akár megközelítené az 1 millió forintot is, ami legalább 600 ezer forintos többletkiadást jelentene. Ez önmagában véve is merész feltételezés, hiszena rezsicsökkentés megszüntetését nem tűzte zászlajára a leendő Tisza-kormány. Ám ha történetesen meg is szűnne jelenlegi formájában a rezsitámogatás, az akkor sem feltétlenül jelentene akkora többletkiadást a háztartások számára, mint amennyit Szalai kiszámított. Magyarország ugyanis a földgázt Oroszországtól világpiaci áron szerzi be, ezért az alacsony rezsiár támogatásának pénzügyi fedezetét adóbevételekből kell előteremteni, vagyis valamilyen formában a lakosságtól és/vagy a vállalkozásoktól kell beszedni. Ha tehát a rezsiár-támogatások csökkennének, akkor nyilván kevesebb adót is kellene beszedni az emberektől, vagyis nettó alapon korántsem drágulna a rezsi annyival, mint amennyivel Szalai riogat. Ne felejtsük ugyanis el, hogy hazánkban a lakosság és a vállalkozások adóterhelése a személyi jövedelemadó és a társasági adó kivételével nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas: a fogyasztás után kivetett adók terén Európában élen járunk a 27%-os ÁFA-kulcsokkal és a fogyasztásra még rárakódó egyéb adójellegű bevétellel; a munkabért érintő levonások és a munkáltatói közterhek együttes összege a bruttó bérhez viszonyítva pedig 15%-kal magasabb az EU átlagánál. Arról sem volna szabad megfeledkezni, hogy a hazai lakásállomány rossz hőszigetelése miatt a rezsitámogatásra fordított pénzek jelentős hányada a szó szoros értelmében füstbe megy. Ha tehát az állam ártámogatás helyett inkább a lakások hőszigetelésére adna pénzt, akkor változatlan hőkomfort mellett is csökkenhetne a gázfogyasztás. Vagyismég magasabb lakossági földgázár esetén sem kellene a fogyasztóknak sokkal többet fizetnie a fűtésért, viszont tisztább lenne a környezetünk levegője, és kevesebb földgázt kellene importálni, ami csökkentené az ország energiafüggőségét is. Szalai Piroska azt is állítja, hogy az olajválság és az ukrán olajblokád miatt a védett ár nélkül már Magyarországon is elszabadult volna a benzin ára. A védett üzemanyagár nélkül szerinte a benzin ára literenként könnyen 1000 forint körül alakulna; ilyen árszinten pedig az átlagos autóhasználat mellett évi 600–900 ezer forinttal növekedne a családok kiadása. A többletköltség kiszámításához Szalai családonként két autót vett alapul: az elsőnél évi 18 ezer kilométeres futást és 8 literes átlagfogyasztást, a másodiknál pedig ennek a felét feltételezte. Az éves futásteljesítmény és a fogyasztás reálisnak tűnnek. Azt viszont nem tudni, hogy honnan vette, hogy a családok két autóval rendelkeznek; a KSH adatai szerint egy háztartásra átlagosan egy személygépkocsi jut. Márpedig csak egy személygépkocsi esetén a vélelmezett többletkiadás mindjárt harmadával kevesebb. Ami pedig a védett árat illeti: annak alkalmazása csak azért lehetséges, mert egyelőre a hazai benzinkutak üzemanyag-ellátása az árrobbanás előtt vásárolt állami és MOL-készletből történik. Ha azonban a mobilizálható tartalék elfogy, akkor bizony nem tartható tovább a védett ár, mert időközben nemcsak a Brent-olaj, hanem a Druzsba-vezetéken újra érkező orosz Urali olaj ára is megnőtt. Akkor pedig, ha tetszik, ha nem, a piaci árat kell majd a benzinkutakon megfizetni. S ne áltassa magát senki az orosz olaj állítólagos olcsóságával: azt ugyan korábban egy ideig valóban a tengeri (Brent) olajnál olcsóbban lehetett beszerezni, ámaz utóbbi napokban az orosz olaj valamivel még drágábbá is vált, mint a Brent. Azt meg nem tudni, honnan vette Szalai a literenkénti 1000 forintos benzinárat.A szomszédos Ausztriában – ahova az olaj a mindenkori világpiaci áron érkezik – például a 95-oktános benzin ára literenként jelenleg 1,65 és 1,80 euró között mozog, ami a forint erősödésének köszönhetően 598 és 654 forint közötti árnak felel meg; ez pedig bizony messze van a beharangozott 1000 forintos ártól.Azt azonban nem vezeti le, hogy miért is kerülne nálunk 50-67%-kal többe a benzin, mint a sógoréknál. Valójában a védett üzemanyagár esetleges megszűnése miatt a háztartásokat sújtó többletköltség éves szinten a Szalai által számítottnak legfeljebb az egyötödét érné el. Harmadszor azt is állítja Szalai Piroska, hogy az Orbán-kormány az árréscsökkentést a nagy élelmiszerláncok indokolatlanul magas árrései miatt vezette be. Az árréscsökkentés megszüntetése szerinte azt eredményezné, hogy a boltok ismét magasabb árréseket alkalmaznának, ami egy átlagos családnál évente 180–360 ezer forinttal drágítaná a bevásárlást. Arról hosszas vitát lehetne folytatni, hogy mekkora árrés tekinthető indokolatlanul magasnak. Az egyszerűség kedvéért induljunk ki abból, hogy Szalai szerint a nagy kiskereskedelmi láncok által az alapvető cikkek esetén alkalmazott árrések általában véve túlzottak. Ha azonban így volna, akkoradós marad annak a logikusan adódó kérdésnek a megválaszolásával, hogy mégis miért éppen ezekben a láncokban vásárolnak be szívesen az emberek, pedig ezeknek 500 millió forint éves nettó árbevétel fölött még egy sávosan progresszív adót is kell fizetnie, amit továbbhárítanak a vevőkre, s miért nem inkább a lakóhelyükhöz közeli kisboltokban szerzik be a szükséges árukat. Végezetül Szalai Piroska azt állítja: ha az előbb felsorolt árdrágító intézkedéshez még hozzávesszük a Tisza állítólagos megszorító csomagjának a többi elemét is, amit szerinte politikusaik és szakértőik emlegetnek (az SZJA-emelése, a családi adókedvezmény és az anyák adómentességének eltörlése), akkor szerinte a tiszás elvonás mértéke brutális mértékű: állítása szerint egy kétgyermekes családtól évi többmillió forintot vennének el. Csakhogy éppen a napokbanismerte el nyilvánosanazt az Index, hogy amit a Tisza Párt megszorító csomagjáról eddig híresztelt, az merő valótlanság. A valóság ugyanis az, hogy a Tisza Párt ez év februárjában közzétett programja szerint kormányra kerülés eseténhat adóterhelés-csökkentő intézkedést vezetne be, új adóként pedig mindössze az egymilliárd forint feletti vagyonokra tervez 1%-os vagyonadót kivetni. Magyarországon a legfrissebb becslések és adatok alapján nagyjából 7–10 ezer olyan család vagy magánszemély él, akik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal rendelkeznek, és további 20 ezer főnek lehet egymilliárdot meghaladó teljes vagyona. A legutóbbi mikrocenzus adatai szerint Magyarországon körülbelül 2,74 millió család él, ezért a bevezetni szándékolt adóintézkedés a családok legfeljebb egy százaléka számára jelentene többletterhet. A családok 99 százalékának az adóterhe viszont csökkenne. Szalai Piroska Facebook-posztját azzal zárta, hogy „akinek van füle, hallja, akinek van szeme, látja: a Tisza nemcsak a magyar családok békéjét és biztonságát, hanem a pénzét is keményen fenyegeti”, s „Brüsszel, Ukrajna meg a multik kedvéért kizsebelné a magyar családokat”. Úgy tűnik, hogy Szalai Piroska ezúttal hallucinációtól szenvedő emberekhez szólt. Szerencsésebb volna, ha a jövőben inkább a hétköznapi emberekhez szólna, és – amint azt a Fidesz leendő frakcióvezetője meghirdette – konstruktív politizálásra törekedne leendő felelős országgyűlési tisztségében. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images