● news.bsdnet.hu

Az új lakások piacán látványosan megfordult a korábbi trend. A 2024 végén élénkülő keresletre reagálva számos fejlesztés indult el, amit később az Otthon start program is tovább ösztönzött. Ezek a projektek most kezdenek nagyobb számban megjelenni a kínálatban. A zenga.hu adatai szerint egy év alatt 6 százalékkal nőtt az oldalon hirdetett új lakások száma, Budapesten pedig ennél jóval nagyobb, 25 százalékos bővülést mértek. Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője szerint a már elindult fejlesztések miatt 2027-ben jelentősen nőhet az átadott új lakások száma is. Ezzel szemben a kereslet 47 százalékkal esett vissza éves összevetésben. A mérséklődés mögött a tavalyi jelentős áremelkedés miatt romló megfizethetőség, a befektetői aktivitás visszaesése és az Otthon start által előrehozott vásárlások kifutása is állhat. A kereslet mindössze három megyében, Békésben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Tolnában nőtt, ezek azonban az országos keresletből is csak kis részt képviselnek. Az új lakások kínálata területileg továbbra is erősen koncentrált. Az országos kínálat 54 százaléka Budapestre és Pest megyére jut. Jelentős, ezres nagyságrendű kínálat található még Somogy, Veszprém, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Csongrád-Csanád, Fejér, Bács-Kiskun és Baranya vármegyében. Ezzel szemben Békés, Nógrád és Tolna együttesen is az országos kínálat kevesebb mint egy százalékát adja. A fejlesztések földrajzi koncentrációja azért is fontos, mert az új lakások áraiban kisebbek a területi különbségek, mint a használt ingatlanoknál. Ennek következtében egyes olcsóbb térségekben különösen nagyra nyílhat az olló az új és a használt lakások ára között. Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében az új lakások átlagosan 25–30 százalékkal kerülnek többe a használtaknál. Békésben, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Nógrádban viszont akár 130 százalékos is lehet a különbség. Ennek egyik oka, hogy az új építésű lakások műszaki tartalma és minősége a szigorúbb építési előírások miatt országosan közelebb áll egymáshoz, miközben a használt ingatlanok árszintje között jelentős területi különbségek vannak. A Balaton térsége külön eset: Somogy és Veszprém vármegyében az új lakások kínálata nagy arányban a tó környékére koncentrálódik, ami felfelé húzza a megyei átlagárakat. Az árkülönbségeket jól érzékelteti, hogy ugyanaz az 50 millió forintos keret mekkora új lakásra elegendő az ország különböző részein. Budapesten átlagosan mindössze 27 négyzetméterre elég ez az összeg, Békésben viszont 65, Nógrádban pedig 64 négyzetméteres új ingatlan is kijöhet belőle. A kínálat a következő időszakban tovább bővülhet: az építési engedélyek és a folyamatban lévő fejlesztések alapján 2027-ben újabb jelentős mennyiségű lakás kerülhet piacra. Kérdés azonban, hogy a fejlesztők megtalálják-e hozzájuk a megfelelő keresletet. A piac szempontjából ezért az 5 százalékos lakásáfa sorsa is kulcskérdés. A jelenlegi szabályok szerint a kedvezmény azoknál a projekteknél alkalmazható, amelyek 2026 végéig megszerzik az építési engedélyt. Ha az új projektekre ismét a 27 százalékos áfakulcs vonatkozna, az jelentősen megdrágíthatná az új lakásokat, és visszafoghatná a következő évek fejlesztéseit. Érdemes felidézni a lakásépítési ütem fokozódása kapcsán a Központi Statisztikai Hivatal adatait is: a z első félévben 6278 lakást adtak át Magyarországon a KSH legfrissebb adatai szerint, ami 22 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A megyei jogú városokban 32 százalékkal 969-re, a fővárosban 22 százalékkal 2224-re emelkedett az újlakás-átadások száma, közben a kisebb vidéki városok szintén 22 százalékos emelkedést könyvelhettek el, ami 1828 új lakást jelentett. A lakásépítési kedv is fokozódott, majdnem 17 ezer új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 29 százalékos emelkedésnek felel meg .