← Vissza

● news.bsdnet.hu

„A sportújságíró társadalom nem lehet a politika kiszolgálója” – megválasztják az MSÚSZ új elnökét

Index 2026-09-26 05:12
A Magyar Sportújságírók Szövetsége július 8-án rendkívüli közgyűlését tartott  Lakiteleken , amelyet az 59 tag által aláírt, az elnök és a teljes elnökség visszahívását célzó bizalmatlansági indítvány miatt kellett összehívni. Bár  108-an szavaztak a 2028-ig mandátummal rendelkező elnök és a hattagú elnökség maradása mellett, és csak 85-en ellene, és Szöllősi György, valamint a Mravik Gusztáv, Csisztu Zsuzsa, Deák Zsigmond, Moncz Attila, Sörös Jenő, S. Tóth János alkotta elnökség folytathatta munkáját, nyilvánvaló volt, hogy az április 12-i parlamenti választások eredménye, a Tisza-párt győzelme után kialakult új helyzetben új emberekre van szükség a vezetőségben. Ezt érzékelve augusztus 12-én az  elnökségi tagok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy lemondanak, és utat engednek egy olyan új MSÚSZ-elnökség megválasztásának, amely nagyobb eséllyel működik együtt hatékonyan az új sportkormányzattal, valamint szélesebb mozgástérrel és eszköztárral lesz képes szolgálni a számos kihívással szembenéző sportújságíró szakmát. Egyszersmind szeptember 27-én 10.30 órára, a  Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem épületébe összehívták a tisztújító közgyűlést. Az Index írta meg elsőként augusztusban, hogy az új elnök Borsány-Gyenes András lehet. Az elnökségi posztokra a következő jelölések érkeztek: Elnök: Borsány-Gyenes András, első alelnök: Gergelics József, Szokodi László, alelnök (az alapszabály szerint csak nő lehet): Csisztu Zsuzsa; elnökségi tag: Borókai Gábor, Gergelics József, Kun Zoltán, Mezei Dániel, Pajor István, Szokodi László, Tóth Anita. A háttérbeszélgetések eredményeképpen fellépő egyetlen elnökjelölt, Borsány-Gyenes András a  Match4-et, az Arena4-et és több más televíziós csatornát működtető  Network4 Media Group elnök-vezérigazgatója. Borsány-Gyenest a sportújságíó társadalom vezetőségében változásokat szorgalmazó úgynevezett  Sportújságírókért Mozgalom kereste meg, és ő elvállalta az elnökjelöltséget. Az elnökjelölttel beszélgettünk. Miért szeretne a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke lenni? Nézze, július 8-án magam is ott voltam a lakiteleki rendkívüli közgyűlésen, és a kollégákkal beszélgetve éreztem a rendkívüli feszültséget, az igényt a változásra. Engem lenyűgözött, hogy bár tapintható volt az emberekben feszülő indulat, a szakítás vágya a múlttal, mégis kulturált, hogy úgy mondjam, européer viszonyok közepette zajlottak az események, nem volt sárdobálás, a felszólalások hangvétele bőven elbírta a nyomdafestéket. Azt érzékeltem, hogy a magyar sportújságíró társadalom megőrizte együttműködési készségét. Ettől függetlenül nyilvánvaló volt, hogy egyfajta patthelyzet alakult ki. És ön ezt a patthelyzetet oldaná föl? Az egész szakma veszített volna, ha egy csekély támogatottságú elnökség marad, vagy akár szervezetileg is kettészakad a magyar sportújságírók közössége, hiszen sokan egy alternatív szövetség megalakítását tervezték. Ez senkinek nem lett volna jó. Magamat integráló személyiségnek tartom, úgy gondolom, kompromisszumra lenne szükség. A megújulás elengedhetetlen, de a múlt eredményeit tiszteletben kell tartani és meg kell őrizni. A régi vezetőségnek több pozitív, a sportújságíró társadalmat szolgáló intézkedése, projektje volt. Például? Mindenekelőtt a Nagy Béla- és a Csillag Imre-program, amelyek sokak számára jelentettek lehetőséget a műveik megjelentetésére, vagy helyszíni tudósításra. Ezt a két programot nemcsak megőrizni, hanem bővíteni is szeretnénk. Sokakat irritált a Nemzeti Színházból néhány éve az Operaházba átvitt Év Sportolója Gála fölöslegesen hatalmas összegeket felemésztő rongyrázása, úgy tudni, az MSÚSZ éves büdzséjének nagy része erre a rendezvényre ment el. A gála külsőségeiben színvonalas volt, a tartalmát illetően lehet vita, a ráfordítás mértékét illetően szintén. Meg kell őrizni a gálát, a körülmények kialakítása még tervezés alatt van. Szeretnénk, ha továbbra is  a sport és a sportújságírás ünnepe maradna ez az esemény, a rangját nem veszítheti el. Az új elnökségbe jelentkezők névsorát böngészve feltűnik Csisztu Zsuzsa neve. A kollégákkal folytatott beszélgetéseim során szinte mindenki felvetette: milyen megújulás lesz az, amelyben a korábbi elnökhöz, a lemondott Szöllősi Györgyhöz és az általa megtestesített szellemiséghez ezer szállal kötődő újságíró is részt vesz? Nézze, én dolgoztam korábban együtt Zsuzsával, azt még az ellenzői – mert vannak ilyenek –  sem vonják kétségbe, hogy két területen is komoly teljesítmény áll mögötte, magyarán: olimpikon sportolóból lett kiváló televíziós és rádiós újságíró. Én a kompromisszumok híve vagyok, és a kompromisszum nem jelentheti azt, hogy az egyik fél 10:0 arányban legyőzi a másikat. Az MSÚSZ-nek az elképzeléseim és a reményeim szerint szigorúan szakmai szervezetnek kell lennie, politikai felhangok nélkül. A magyar sportújságíró társadalom nem lehet a politika kiszolgálója. Meg kell teremtenünk a szakmánk egységét, és ennek legegyszerűbb módja, hogy a szakmával foglalkozunk, hiszen annak szeretete köt minket össze. Melyek a vasárnap vélhetően megválasztandó új elnökség legfontosabb feladatai? A meglévő pályázati források kibővítése, azok igazságos és hatékony elosztása a működő programok között; a magyar újságírók képzésének és átképzésének megvalósítása, mert a mesterséges intelligencia térhódítása és a hivatalos, intézményes kereteken túllépő publikálási formák elburjánzása új kihívások elé állít minket; és az Év Sportolója Gála méltó és racionális keretek között történő megvalósítása. A második ponthoz visszakanyarodva: az alternatív platformokon publikáló bloggerek vagy influenszerek befogadása azért is fontos, mivel őket is sokan olvassák. Ugyanakkor eddig kivonhatták magukat az alól az etikai normarendszer alól, ami a tradicionális felületeken publikálók számára természetes. Óriási az igény a tagrevízióra, és hát az sem ártana, ha tudnánk, kik az MSÚSZ tagjai. Az előző vezetőség ugyanis gondosan eltitkolta a névsort. Azt feltételezzük, hogy megannyi nem gyakorló újságíró van a tagok között, sőt, olyanok is, akik sohasem voltak újságírók, ezért jogos a fenti igény. De ha már itt tartunk: az is nagyon fontos, hogy az aktív sportújságírók közül minél többen legyenek tagok. Olyan sportújságíró szövetséget szeretnék, amelybe minden kolléga örömmel lépne be, mert tudja, hogy a szervezet jó szakmai közösség, hatékony érdekérvényesítő szervezet, és ha kell, megvédi a tagjait. (Borítókép: Borsány-Gyenes András. Network4 Media Group)
Eredeti cikk megtekintése →