● news.bsdnet.hu

Az amerikai tartalékos erők felmérik, mely egységeik állhatnak készen három-négy hónapon belül egy esetleges kubai katonai műveletre. Az amerikai hadsereg tartalékos parancsnoksága arról kérdezett le bizonyos egységeket, hogy december végére készen állnának-e egy esetleges katonai akció támogatására. A CBS News által megszerzett belső katonai üzenet szerint a felmérés olyan alakulatokra terjed ki, amelyekre 90-120 napon belül lehet szükség – írta a New York Post . Noha az utasítás szövegében nem szerepel név szerint Kuba, több névtelenséget kérő amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy a katonai tervezés fókuszában a karibi szigetország áll. A dokumentum nem részletezi a szükséges létszámot, az érintett egységek pontos állomáshelyét vagy a támogatandó művelet jellegét. Egyelőre semmi nem utal arra, hogy a csapatokat már átirányították volna a tengerentúlra. A felmérésben érintett alakulatok között szerepel egy logisztikai koordinációért felelős támogató zászlóalj, amely a szállításért, a karbantartásért, az üzemanyag-ellátásért és az utánpótlásért felelne. Emellett egy műszaki zászlóalj, valamint egy egészségügyi dandár és annak előretolt sebészeti egységeinek felkészültségét is vizsgálják. A Közép- és Dél-Amerikáért, valamint a Karib-térségért felelős Amerikai Déli Parancsnokság szóvivője visszafogottan reagált a kiszivárgott információkra. „Műveletbiztonsági megfontolásokból nem hozunk nyilvánosságra részleteket, és nem kommentáljuk a jelenlegi vagy jövőbeli műveletekhez, váratlan helyzetekhez vagy tervezéshez kapcsolódó amerikai csapatmozgásokat és bevetési ütemterveket. Ennek ellenére az Amerikai Déli Parancsnokság folyamatosan egyeztet a kijelölt erőkkel, hogy felmérje a felelősségi területén felmerülő lehetséges igényeket a kiszabott feladatok teljesítése érdekében” – tájékoztatott a parancsnokság képviselője. Donald Trump elnök második ciklusának kezdete óta Washington határozottabban lép fel a nyugati féltekén az adminisztráció által Donroe-doktrínának nevezett iránymutatás alapján. Az ENSZ Közgyűlése előtt az amerikai kormányzat súlyos szankciókat vetett ki kubai szervezetekre és tisztviselőkre, beleértve a szigetország nikkeliparához kapcsolódó katonai kutatás-fejlesztési vállalkozásokat is. Az elnök az ENSZ-ben tartott beszédében kijelentette, hogy kormánya alapvető változást akar a szigetországban. Úgy fogalmazott, a jelenlegi havannai kormányzat el fog bukni, és eljön a szabadság Kubába, amire válaszul a kubai delegáció tiltakozásul kivonult az ülésteremből. Miguel Díaz-Canel kubai elnök ígéretet tett arra, hogy minden amerikai támadással szemben fellépnek, egyúttal agresszióval és gazdasági háborúval vádolta meg Washingtongat a kubai olajimport blokkolása miatt. Donald Trump még az idei év márciusában, az Irán elleni háború korai szakaszában újságíróknak nyilatkozva nyitottan beszélt egy esetleges akcióról. „Abban a megtiszteltetésben lenne részem, hogy bevegyem Kubát. Valamilyen formában elfoglalni Kubát, igen. Akár felszabadítom, akár elveszem, az az igazság, hogy bármit megtehetnék vele, amit csak akarok” – fogalmazott az elnök.