● news.bsdnet.hu

Második ciklusa közepéhez közeledve az amerikai elnök nem tudja elérni, amit szeretne, a Wall Street Journal bennfentes forrásai szerint pedig elégedetlenségének ő is hangot ad. ezek nem azok az emberek, akiket meginterjúvoltam […], csak árnyékai eredeti önmaguknak. Minden benzinkúti árkijelző egy reklám a demokratáknak Hiába keresi Trump a külpolitikai sikereket – lásd a Grönlandról született megállapodást, az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédet vagy Hszi Csin-ping fogadását Washingtonban –, a gazdasági helyzet odahaza horgonyként húzza lefelé. Az Egyesült Államokban hagyományosan szeptemberben rúgják be a választási kampányok motorját, a szeptemberben készült felmérések pedig eddig szinte egyöntetűen megerősítették azokat a feltételezéseket, hogy „kék cunami” fenyegeti a republikánusokat. A RealClearPolling súlyozásoktól mentes átlagában két hét alatt több mint 2 százalékponttal erősödtek a demokraták: szeptember 11-én 6,4 pontos országos előnyük volt, ami mostanra 8,7 százalékpontra nőtt. Már az előbbi is egyértelműen demokrata többséget eredményezne a képviselőházban, utóbbi esetén viszont már a szenátus is valószínűleg átfordulna a demokraták javára. A Silver Bulletin statisztikai eszközökkel kiigazított modelljében jelenleg 8,4 százalékpont a republikánusok lemaradása, ami úgy fordítható le, hogy 91% annak az esélye, hogy a demokratáké lesz az alsóház, a szenátusi többség megszerzésére pedig 69% az esélyük a mostani állás alapján. A demokrata előretörést az olyan, átlagból felfelé kilógó kutatások fűtik, mint az Emerson, a Marist vagy a YouGov legutóbbi számai: a republikánusok akár 11, 12 vagy akár 14 százalékpontos hátrányban lehetnek országos szinten. Ahhoz képest, hogy 2024-ben Donald Trump még 1,5 pontot vert Kamala Harris re az elnökválasztáson – ami történelminek számított, hiszen 2004 óta nem volt arra példa, hogy egy republikánus ne csak az elektori kollégiumot, hanem a „népi szavazatot” is bezsebelje –, illetve két éve a republikánusok közel 3 pontos fölénnyel vitték a képviselőházat, a demokraták kétszámjegyű győzelme idén novemberben földrengésként rázná meg és rajzolná újra az Egyesült Államok politikai térképét. A New York Times/Siena legfrissebb országos felmérése 9 százalékpontos demokrata vezetést talált a valószínű szavazók körében, ami – ha megvalósulna – több mint 11 pontos elmozdulással érne fel 2024 és 2026 között a republikánusok kárára. Ez a Trump első ciklusa alatti „kék hullámot” jócskán felülmúlná, ekkora kilengést ugyanis 2010 óta nem láttunk, amikor Barack Obama 2008-as megválasztását követően drámaian republikánus irányba lengett vissza a közvélemény. (A 2001. szeptember 11-i terrortámadások árnyékában a republikánusok 2002-ben javítottak a két évvel korábbi eredményükön.) A Times közvélemény-kutatása számos lesújtó adatpontot tartalmazott republikánus szemszögből: emellett 8-14 százalékpontos különbséggel többen mondják a Republikánus Pártról, hogy „szélsőséges”, „elitista” vagy „korrupt”, mint a demokratákról. A CNN elemzése több magyarázó okot is felhoz arra, hogy a 2018-ashoz hasonló, sima kék hullám helyett miért söpörheti el valóságos cunami a republikánusokat 2026-ban. a gazdaság aktuális megítélése sokkal rosszabb a nyolc évvel ezelőttihez képest. Amennyiben tényleg ilyen hatalmas pofont kaphatnak a republikánusok novemberben, az bizony olyan államokban is megalázó vereséggel fenyeget számukra, amelyek évtizedek óta „vörös bástyák” voltak. Middle Americá nak vagy Heartland nek szokás nevezni azokat az Egyesült Államok közepén lévő, főleg növénytermesztésből vagy állattenyésztésből élő, gyérebben lakott államokat, amelyek szinte betonbiztos republikánus tereppé váltak Trump felbukkanása óta. Ez a republikánus egyeduralom 2026-ban könnyedén megremeghet. Ha hat hónappal ezelőtt azt mondták volna, hogy ebben a három államban kell majd töltenem az időmet, nem hittem volna el. Ezeket úgy kéne bezsákolnunk, mint egy dagi fiú – nyilatkozta az egyedi szólás-mondásairól elhíresült John Kennedy republikánus szenátor, miután Kansas, Nebraska és Iowa államokban kampányolt. A Silver Bulletin modellje alapján Iowában momentán a demokrata színekben induló volt kosárlabda-játékos paralimpikon, Josh Turek vezeti a szenátusi versenyt – ha mindössze 2 százalékponttal is –, miközben Nebraskában és Kansasban is váratlanul szoros az állás. Előbbiben demokrata jelölt nincs is, helyette a függetlenként ringbe szálló Dan Osborn szinte pariban van az állam korábbi republikánus kormányzójával és inkumbens szenátorával, Pete Ricketts -cel. A gépész és szakszervezeti vezető Osborn két éve is függetlenként indult, akkor alig 7 ponttal maradt le a szenátorságról. A demokraták által indított, mindkét párt szélsőségeit elutasító metodista lelkész, Adam Hamilton Kansasben vív kiélezett küzdelmet a republikánus Roger Marshall -lal, korábbi orvossal. Kansasben szinte bombaként robbant az Emerson friss felmérése, miszerint 45-43%-os arányban Hamilton áll az élen, az államot ugyanis közel egy évszázada, 1932 óta nem képviselte demokrata a szenátusban (bár az eddigi kormányzót a demokraták adták). Emlékeztetőül: három olyan államról beszélünk, amelyeket Trump 2024-ben 13-21 százalékpontos fölénnyel zsebelt be. Ennek fényében már az önmagában elképesztő – és elmond valamit a republikánusok helyzetéről –, hogy Iowát, Nebraskát vagy Kansast a csataterek közé kell sorolnunk. Ám az elképedés után érdemes továbbra is fenntartásokkal kezelni a demokrata vágyálmokat ezen államok meghódításáról. High-quality version of https://t.co/Ez13DxLvEa Nebraskában és Kansasban egyaránt a republikánusokat véli esélyesebbnek a Silver Bulletin, Iowában viszont valóban úgy tűnik, a demokrata Josh Turek áll jobban. Nem csoda, hogy republikánus ellenfele, Ashley Hinson nemrég csatlakozott azon szorult helyzetben lévő párttársaihoz, akik Trumppal szakítva az amerikai dízelexport felfüggesztését és/vagy az iráni háború lezárását követelik, hogy letörjék a magas üzemanyagárakat. A volt hírműsorvezető, jelenlegi kongresszusi képviselő szerint nem az iowaiaknak kellene fizetniük az iráni háborúért a benzinkúton vagy a kasszánál, ezért a közel-keleti fegyveres konfliktust „sikeresen és azonnal be kell fejezni”. (Képviselőként ugyanakkor egyszer sem szavazta meg az elnök háborús jogkörét korlátozni célzó határozatokat, miközben az iowai republikánus delegáció másik két tagja legutóbb már ezt is meglépte). Hinson nem most kezdi az elhatárolódást Trumptól: a ranchgazdálkodók nevében korábban kifogásolta, hogy a darált marhahús árát külföldi importtal igyekezett lejjebb vinni a Fehér Ház, és Trump dallasi nagygyűlésén sem szólalt fel, pedig korábban nem lehetett panasz a lojalitására az elnök felé. #IowaSenate Ashley Hinson (R) releases ad touting bipartisanship. pic.twitter.com/xFVN7YeH5l https://x.com/hashtag/IowaSenate?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw Azon kívül, hogy az amerikai farmereket már Trump vámjai és a műtrágya iráni háború miatti megdrágulása erőteljesen sújtotta, az agrárszektorban nélkülözhetetlen dízel ára szeptemberben, azaz épp a betakarítás idején átlépte a gallononkénti 6 dollárt, mostanra pedig átlagosan 6,5 dollárt kell fizetni érte az egy évvel ezelőtti 3,7 dollárhoz képest. A benzin ára is történelmi csúcson jár, gallononként körülbelül 4,5 dollárba kerül a tavalyi 3,2 dolláros átlaggal szemben. A 2024-es elnökválasztáson Trump történelmi sikereket könyvelhetett el olyan választói csoportok körében, ahol hosszú évekig nem sok babér termett a republikánusoknak. A Pew Research Center adatai azt mutatták, hogy 2016-hoz képest megharmadolta a demokraták előnyét a 30 év alatti korosztályban, míg a latinók között majdnem döntetlenre hozta ki az állást úgy, hogy tíz éve még a kétharmaduk Hillary Clinton ra ikszelt. A Portfolio-n is írtunk az akkori „rasszalapú átrendeződésről”. Amerikai politikai elemzők a spanyolajkúakat tartják számon az egyik leginkább „mozgékony” választói csoportként, akik támogatását az Obama-korszak után a demokraták mintha magától értetődőnek, adottnak vették volna. most Donald Trump követhet el hasonló hibát, úgy tűnik ugyanis, hogy amilyen gyorsan jött az áttörése a latinók között, olyan gyorsan is ment. A Times legfrissebb számai alapján a demokraták 35 százalékpontot verhetnek a republikánusokra a kongresszusi választáson a hispán származású biztos szavazók körében (64-29%). Két évvel ezelőtt kevesen mertek volna fogadni hasonló mértékű, akár 30 pontos elmozdulást is meghaladó „visszarendeződésre” a latinók preferenciájában, amikor Trump diadalittasan ünnepelte a történelmi visszatérést a Fehér Házba – de persze meglátjuk, mi történik pontosan a szavazóurnáknál, hisz ez csak egy kutatás a sok közül. (És ha be is válik, az sem jelenti azt, hogy a demokraták elbízhatják magukat, és a zsebükben lenne ez a szavazói csoport.) A Times szerint az országos átlagnál jóval kevesebb, csupán minden negyedik latino van megelégedve Trump elnökségével, és csupán 8 (!) százalékuk nézi jó szemmel, ahogy a megélhetési ügyeket kezeli. A republikánus elnök gazdaságpolitikájával a spanyolajkúak mindössze 18, a bevándorlási intézkedéseivel 26%-uk elégedett. Érdemes észben tartani: mindezt úgy, hogy közel felük Trumpra ikszelt legutóbb. Tanítani lehetne, hogy Trump hogyan játszotta el a hispánok bizalmát kevesebb mint két év alatt. NEW: Rep. Maria Elvira Salazar (R-FL) just rolled out a straight to camera ad breaking with Trump. https://t.co/uxPeLaittt Nem rejti véka alá a bizalomvesztést a republikánus María Elvira Salazar , aki Florida egyik erősen kubai-amerikai többségű kongresszusi körzetét képviseli. Bár Florida, és az ott nagy számban élő kubai-amerikaiak a republikánusok egyik fő bázisává váltak a Trump-korszakban, Salazar a friss reklámspotjában a Fehér Ház előtt állva tulajdonképpen beolvas saját pártja vezetőjének, utalva a Bevándorlási és Vámhatóság (ICE) által végrehajtott agresszív, olykor halálos kimenetelű idegenrendészeti razziákra. Elnök úr, némelyik bevándorlási erőfeszítése túl messzire ment. Júliusban az 50 ezer őrizetbe vett ember 50%-ának nem volt büntetett előélete. Legyen óvatos, mit mondanak Önnek a tanácsadói a bevándorláspolitikáról – figyelmeztette Salazar Trumpot, amiből leszűrhetjük, hogy a politikus valószínűleg úgy érzékeli, az elnök népszerűtlensége miatt nagyon rezeg a léc az újraválasztása alatt, ezért vagy menti magát, vagy megy a karrierje a süllyesztőbe. Salazar félelmeit alátámasztja a Times elemzése . Ez a demográfiai és közvélemény-kutatási trendek alapján úgy becsüli, hogy több mint egy tucat olyan kongresszusi körzet átfordulhat Texasban és Floridában, ahol Trump kétszámjegyű fölénnyel nyert 2024-ben. Texas és Florida, a republikánusok két legnagyobb bástyája tehát egy kék cunami kiindulópontja lehet, elvégre mindkettő számottevő latino lakossággal bír. Az, hogy a demokraták mekkorát tarolnak, attól is függhet, hogy sikerül-e áttörniük a republikánusok körzetmanipulációját – azaz, hogy saját javukra rajzolták át a választási térképet ezekben az államokban (is). Az nem túl reménykeltő a republikánusok számára, hogy a demokraták texasi szenátorjelöltje, James Talaricó t eddig szinte minden felmérés győztesként hozta ki – nem kis részben a hispánok támogatásának köszönhetően. Szélsőséges esetben még az sem zárható ki, hogy nemcsak a szenátora, hanem a következő kormányzója is demokrata párti lehet a „mélyvörös” Texasnak. #TXPol: https://x.com/hashtag/TXPol?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw A Silver Bulletin összesítésében Gina Hinojosa lemaradása jelenleg 4 százalékpont a 2015 óta hivatalban lévő republikánus kormányzó, Greg Abbott -tal szemben, míg a kampányban középre húzó Talarico több mint 3 ponttal vezet a botrányhős trumpista ellenfele, Ken Paxton állami főügyész előtt. De a biztonság kedvéért a floridai republikánus kormányzójelölt, Byron Donalds is eltávolította a Trumpról szóló utalásokat a kampányhonlapjáról. Egy biztos: ha a közvélemény-kutatások továbbra is a demokratákat hozzák ki a csúcson olyan államokban, mint Texas, Iowa és Kansas, akkor bizony fel kell készülnie Trumpnak arra, hogy egyre több republikánus kényszerül nyilvánosan szakítani vele, hogy próbálja menteni a bőrét. Az már más kérdés, hogy a hiúságáról ismert elnök mit szól a belülről érkező kritikához, és hogy az amerikai választók november 3-áig mennyire hiszik el az egyes republikánusok pálfordulását. Címlapkép forrása: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo