● news.bsdnet.hu

Csaknem két tucat magyar futballista igazolt külföldre, jellemzően a magyarnál erősebb bajnokságba idén nyáron az NB I-ből, ami kifejezetten szokatlan jelenség. Közülük tizenketten a 12 legerősebb európai bajnokságok egyikébe szerződtek, rajtuk kívül Markgráf Ákos a dán élvonalba került, többen a szintén erősnek számító svájci első osztályba. Az öt legerősebb ligát követő portugál, belga és holland bajnokságba hét magyar labdarúgó igazolt, többen rendszeres játéklehetőséghez jutnak (Csinger Márk – Groningen, Gruber Zsombor, Kovács Mátyás – La Louviere, Átrok Zalán – Waregem), ami eddig szintén nem volt jellemző. Szembetűnő, hogy idén nyáron már nem csupán a Ferencváros könyvelt el regionális szinten is számottevő bevételt a futballistái értékesítéséből: az ETO 9,5 millió eurót, az FTC 8,65 milliót, a ZTE 6,6 milliót, az MTK 5,4 millió eurót kaszált. Az MTK ráadásul tavasszal mintegy 2,5 millió euróért adta el tehetséges 16 éves támadóját, Vasziljevics Andrejt, ez a tétel nincs is benne a végösszegben. A 2026-2027-es szezonban még csak a nyári transzferablak zárult be, de a magyar első osztályú liga 38,3 millió eurós bevételt összesít játékoseladásból a Transfermarkt kimutatása szerint, ami az előző évek tükrében bődületes szám. Tehát az NB I-es klubok egyetlen nyár alatt akkora transzferbevételt hoztak össze, mint az előző rekordévben – és ehhez még hozzá jön majd januárban a téli átigazolási szezon. A 2025-2026-os játékoseladásokból származó bevételt alaposan megdobta a 16,5 millió euró, amit a Ferencváros Varga Barnabásért (AEK Athén) és Tóth Alexért (Bournemouth) kapott, de a teljes NB I-es összeg meghaladta a 39 millió eurót. Ez klubokra bontva 3,2 millió euró, s ha sikerülne lassan növelni ezt a számot, az alaposan javítaná a klubok önfenntartó (a közvetett vagy közvetlen állami forrásoktól való függetlenedési) képességét. Amilyen mértékben csökkent idén az MLSZ-től a csapatokhoz vándorló, a vagyoni értékű jogok után járó bevétel (mintegy 30 százalékkal, 15 milliárdra a G7 kimutatása szerint ), illetve amilyen sebességgel elhagyják a csapatokat a korábbi kormány gazdasági holdudvarához köthető szponzorok, kulcsfontosságú lesz, mennyi pénzt tudnak behozni a piacról a magyar csapatok. (Forrás: Transfermarkt) „Minden arra mutat, hogy ha a klubok fenntartható módon akarnak működni, akkor nincs más lehetőség: a csökkenő állami források közepette egyetlen komoly forrásból lehet bevételt csinálni, a játékoseladásból. A Paks–Debrecen mérkőzésen például három 2007-es és egy 2009-es születésű játékos volt a Loki kezdőjében. Ez már nem csak az MLSZ-ajánlás után járó százmilliókról szól, hanem arról, hogy csak úgy lehet magas áron értékesíteni később a saját nevelésű játékosokat, ha már egész fiatalon elkezdik gyűjtögetni a játékperceket. De ehhez tudatosság, hosszútávú koncepció, és bátorság is kell, ezek nélkül nem megy. Utóbbi kiemelten fontos, mert ezek a 17-18 éves játékosok fognak hibázni, ez garantált. Nem biztos, hogy sokkal többet, mint a rutinos társaik, de egy-egy meccs simán elmehet ezekből a hibákon.” Példának a Ferencváros–Dinamo Zagreb mérkőzést hozza Papp Gábor, amelyen a Bajnokok Ligája főtáblájára jutásért játszott az FTC a horvátokkal 2020-ban. Az egyik fiatal horvát védő nagyot hibázott Budapesten, s ezzel eldőlt, hogy az FTC lép tovább, a horvátok pedig kiestek. „Kevesen emlékeznek rá, hogy a hibázó horvát bekket Josko Gvardiolnak hívták, aki ma a világ 10 legdrágább védőinek egyike, a Manchester City játékosa. A Zagreb továbbjutása múlott azon a hibán, ám a klub később közel 40 millió eurót keresett az eladásával, mert az edző be merte tenni ennyi idősen is. Ez pofonegyszerű, így működik a piac. Ha beteszik a tehetséges játékost, és vét ugyan egy-egy hibát, de igazolja a potenciált és teljesít, lesz rá kereslet, a klub pedig kaszálhat rajta.” A játékosügynök felhívja a figyelmet, hogy a magyar játékosok egy részét az elmúlt években részben az tartotta az NB I-ben, hogy a labdarúgó szövetség támogatási rendszere miatt a klubok a legjobb magyar játékosokat sokszor csak túlzó áron akarták eladni. „Valahogy bent kellett maradni, mert az elsőosztályú klubok kényelmesen tudtak működni az MLSZ-ajánlások betartásával. Az új, egy fix kiesős rendszerben egyszerűbb lesz bennmaradni, így talán valamivel könnyebben elengedik majd a magyar játékosaikat a klubjaik, ha megfelelő ajánlat érkezik értük.” Papp Gábor úgy véli, annak, hogy idén nyáron kiemelkedő számú magyar labdarúgó igazolt külföldre, s ebből csinos bevétele származott a klubjaiknak, több oka van. Az MLSZ-ajánlás a begyűjthető támogatás révén alaposan megnövelte az U21-es játékperceket a 2025-26-os szezon során, ami értelemszerűen a legjobban értékesíthető korosztálynak nyitott teret. Erre erősített rá, hogy a sportállamtitkárság alá tartozó módszertani központ korábban egyenként megállapodott a kiemelt akadémiákkal rendelkező klubokkal, hogy a saját nevelésű játékosaiknak hány percet kell pályán tölteniük az első csapatban. (A kötelező játékpercek száma egyébként továbbra sem ismert a nyilvánosság számára.) „A megállapodások nyomán összegyűjthető összeget milliárdokban lehet mérni. Hogy ennek a módszernek van-e nemzetközi mintája? Nem tudok róla, szerintem ez egy hungarikum, de az U21-es játékperceket figyelembe véve hatékonyan működik.” Az ajánlások és a megállapodás révén az U21-es játékperceket nézve a magyar liga lehagyta tavaly a dán szlovák, horvát és osztrák bajnokságot is, ami jelentős előrelépésnek számít, és vonzóbbá teszi a scoutok, sportigazgatók, és játékosügynökök számára az NB I-et. A YUNiK ügyvezetője úgy látja, az áprilisi kormányváltás látványosan a piaci bevételek megszerzése felé tolja a klubokat. „Egyelőre nem tudni, hogy a következő években hogyan alakulnak majd azok a támogatások, amelyekért eddig csupán az elsőosztályú tagságot kellett megőrizni. Csak annyi tűnik biztosnak, hogy a televíziós jogdíj, a szerencsejáték pénzek, továbbá a magyar-és fiatalpercek vagy az akadémiai játékpercek után járó dotáció egyaránt csökkenni fog. Ezért most már a klubvezetők számára is egyre sürgetőbb, hogy a fenntarthatóság felé mozduljanak el. Másképp nem fognak tudni hosszú távon működni. A trend teljesen nyilvánvaló: kevesebb pénz érkezik majd a fenti forrásokból, úgyhogy egyre nagyobb összeget kell behozni a piacról.” Megjegyzi, vannak különutasok is, mint a Zalaegerszeg, ahol elengedték az MLSZ-ajánlás után járó összeget, és a játékoseladásból szeretnék behozni a hiányzó részt. „Ha jó a scouting, a toborzás, akkor piaci alapon is finanszírozható egy klub.” A klub az Open ZTE néven futó projektjében mellbevágó őszinteséggel beszél arról, a piaci(bb) alapú működés jegyében miért kellett megválnia a legjobbjaitól. Amióta a ZTE argentin tulajdonba került, két szezon alatt jóval több, mint 10 millió eurót keresett a játékosai eladásával. Hogy az egyre jobb bajnokságokba kerülő, egyre többet játszó magyar játékosok mennyire irányítják rá a scoutok, játékosügynökök figyelmét az NB I-re? Papp Gábor szerint összetett a válasz. „Azt azért látni kell, hogy az előző kormány óriási pénzt tett a futball infrastruktúrájába, így a külföldről ide látogató szakembereknek ma már nem omladozó stadionba kell jönniük meccset nézni. Emlékszem olyan alkalomra, amikor egy nagy múltú, de éppen másodosztályú német sportigazgatóval néztünk meccset egy fővárosi stadionban. A létesítmény egyik szegletében egy elhagyott lakókocsiból kinőtt egy fa, és azt vettem észre, hogy az illető a meccs helyett azt bámulja. Na, ilyen helyzetek már nem fordulnak elő. Lényegesen jobbak a körülmények, vonzóbb élmény a gyerekek számára a magyar válogatott, és az utánpótlásedzők is értelmezhető bérért nevelik a játékosokat. Ezek mind fontos tényezők. Induljunk ki Tóth Alex példájából: nem egy göröngyös salakos pályán nőtt fel, nem akkor került a Fradi első csapatához, amikor mélyponton volt a klub, főállású szakemberekkel dolgozott az utánpótlásban, mielőtt 21 évesen eljuthatott az NB I-ből a Premier League-be. Az, hogy 12 millió euróért kelt el, egy jele annak, hogy bátrabban hagynak nálunk sok pénzt a külföldi klubok, megnőtt a befektetői bizalom. Persze Szoboszlai Dominik is rávilágította a reflektorfényt a magyar piacra, ez nem is kérdés, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy külföldre igazoló játékosunk azonnal meghatározó csapattaggá tud válni.” A játékosügynök az elmúlt időszak jól sikerült magyarországi átigazolásai miatt arra számít a piac, hogy nagyobb eséllyel jönnek minőségi játékosok az NB I-ből, úgyhogy ő is bízik benne, hogy hogy ez még csak az eleje egy felfutó trendnek. „Hosszútávon lesz érdemes figyelni a folyamatot, hiszen az néha felgyorsul, néha belassul. Most gyorsítja, hogy az idei szezonban 7 játékosunk van a BL-főtáblán. Vagy az, hogy Átrok Zalán a belga első osztályban rögtön 3 góllal kezdett az első néhány fordulóban. Ez mind segíti a mi munkánkat, és egyre vonzóbbá teheti az NB I-et. A piac határozottan élénkebb, mint néhány éve, és ha mindenki profi módon ellátja a feladatát a pályán és azon kívül, akkor ez egyre jobb lesz. Sokat jelentene, ha végre nem csak egy csapatunk lenne a nemzetközi kupák főtábláján, hanem legalább kettő. Bízzunk benne, hogy hamarosan ez az idő is eljön.” Megosztom