● news.bsdnet.hu

A Nemzeti Pedagógus Kar kétnapos küldöttgyűlésének egyik kiemelt programpontja Sinka Edit, a Klebelsberg Központ (KK) elnökének felszólalása. A vezető a tankerületi rendszer előtt álló legfontosabb változásokat ismertette. A tervek szerint január 1-jétől a Klebelsberg Központ profilja jelentősen átalakul. Középirányítói funkciója megszűnik, és elsősorban az iskolák segítésével, kutatásokkal és fejlesztésekkel foglalkozik. Ami a tankerületek jövőjét illeti: a vezetők kiválasztása jelenleg is folyamatban van. Sinka Edit tájékoztatása szerint mind a 60 tankerületi központban van legalább három pályázó. A beérkezett műveket az iskolák és az önkormányzatok véleményezhetik, amelyeket a döntéshozók számításba vesznek majd az elbíráláskor, igaz nem kötelező érvénnyel. A végleges eredmények október végére várhatók. Fontos változás, hogy a korábbi, határozatlan idejű megbízások helyett a tankerületi vezetőket ezúttal öt évre választanák meg. Ezt az jelenti, hogy a pályázatokat időről időre meg kell újítani. A módosítást a közelmúltban Radó Péter oktatáskutató is élesen bírálta , leginkább amiatt, mert ez alapján nem látszik a minisztériumi szándék a tankerületek közeljövőben történő megszüntetésére, holott ezt a fenntartói modellt korábban számos kritika érte. Horváth Péter erről a kérdésről úgy gondolkodik: Számomra az az elsődleges, hogy a fenntartónak legyen annyi forrása, amely az iskolák napi működésén túl a fejlesztésekre és a jutalmazásokra is lehetőséget biztosít. Másrészt azt is fontosnak tartom, hogy a kiválasztott vezető valóban elkötelezett legyen az iskolákért. Ha ez két dolog megvan, akkor számomra már kevéssé lényeges, hogy ki a fenntartó – fogalmazott lapunknak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a települések megosztottak a kérdésben: a tehetősebb helyeken szívesen visszavennék az intézményeiket, míg a kisebb önkormányzatoknak a bérszámfejtés és a közüzemi megállapodások óriási anyagi és logisztikai terhet jelentenének. Horváth Péter szerint a gyűlésen érezhető volt egyfajta bizonytalan, „nem tudjuk, mi lesz velünk” – hangulat. A Kar vezetője felidézte, hogy a kormányváltás óta az egyeztetésekre mindig kaptak meghívást, a kapcsolatot a korrektség és az együttműködő légkör jellemezte. Ugyanakkor egyes kormányfői nyilatkozatok – amelyek a rendszer átvilágítását és a modell felülvizsgálatát vetítették előre – bizalmatlanságot sejtetnek. Két dolog történt: egyrészt bekérték tőlünk a 2024/2025-ös beszámolókat, amelyeket júniusban a megadott határidőig beküldtünk. Másrészt nyáron az Oktatási Hivatal kiküldött egy kérdőíves felmérést a pedagógusoknak, amelyben véleményt mondhattak a Nemzeti Pedagógus Kar munkájáról. Az átvilágítás és a felmérések eredményéről mindezidáig semmilyen visszajelzést nem kaptunk – mondta az elnök. A kötelező tagság esetleges megszüntetéséről szóló felvetésekre – amelyekről Lannert Judit beszélt korábban – és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által megfogalmazott követelésre, miszerint „szüntessék meg az egészet teljesen”, úgy reagált: „Kifejezetten a megalakulásunk módja az, amit problémaként említenek, szakmai kritikát soha nem kaptunk. Ugyan a kötelező tagságról valóban egy felülről érkező jogszabály rendelkezett, az országos elnökséget és a területi küldötteket minden alkalommal demokratikusan választották meg” – emelte ki Horváth Péter. A küldöttgyűlés a Csapodi Csaba közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos által megküldött, az intézményrendszerre és a szakmai újításokra vonatkozó kérdések megvitatására is lehetőséget adott. Teljes egyetértés volt abban, hogy „a paradigmaváltásnak valóban itt van az ideje”. Az iskolarendszer stabilitásának megőrzése mellett alapjaiban kell átgondolni a pedagógiai funkciókat. Különösen nagy figyelmet kell fordítani az alapkészségek, azon belül is a szövegértés és a szövegalkotás fejlesztésére, melynek fontosságára a közelmúltban a PISA-felmérés eredményei is ráirányították a közvélemény figyelmét. Azt már most is pozitív fejleménynek lehet tekinteni, hogy a tanítók munkáját segítő 14 pontos javaslatcsomag gyakorlati beépítése jól működik. „Bátrabban rugaszkodnak el a megszokottól annak érdekében, hogy kiszolgálják az egyedi igényeket. Mind a városi igazgatók, mind a kistelepülésen dolgozók kreatívabban és határozottabban nyúlnak a rendelkezésre álló eszközökhöz. Úgy érzik, nagyobb lett a mozgásterük, és ez mindenképpen fontos előrelépés” – összegezte az NPK elnöke. (Borítókép: Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke Budapesten 2025. április 22-én. Fotó: Lakatos Péter / MTI)