← Vissza

● news.bsdnet.hu

Nem tanul a magyar kormány a lengyelek hibájából

Demokrata 2026-09-26 06:51
Budapesttől Teherán nagyjából 2500, Washington pedig 7700 kilométerre van – hiába tűnik azonban távolinak ez a két főváros, az ott hozott döntések tavasz óta egészen közelről érintik a magyarok mindennapjait is. Amikor Donald Trump amerikai elnök február végén támadást indított Irán ellen, egy gyors és sikeres hadművelet lebeghetett a szeme előtt, hamar kiderült azonban, hogy könnyen beleragadhat egy súlyos belpolitikai károkat is okozó, elhúzódó háborúba. A világ többi részéről nézve persze Donald Trump honi népszerűségénél lényegesebb kérdés a konfliktus hatása a globális gazdaságra. Az olajárak kilőttek – Orbán Viktor miniszterelnök márciusban egyenesen olajárrobbanásra figyelmeztetett –, a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala, a Hormuzi-szoros lezárásával pedig Teherán is megmutatta, milyen komoly ütőkártya van a kezében. A háború miatt a kereskedelmi hajóforgalom a normális töredékére esett vissza: múlt hét pénteken mindössze négy kereskedelmi hajó haladt át a szoroson, míg a megelőző tíz napban átlagosan tizenhét. Az iráni háború kezdetekor Donald Trumpnak is volt kijátszható kártyája az elszálló árak ellen, és a háttéralkuba más nagyhatalmakat is bevonhatott – mutatott rá lapunknak Tóth Máté energiajogász – Az USA minden idők legnagyobb stratégiai olajtartalékát szabadította fel, és bár Kínából – ahol ugyancsak hatalmas stratégiai készleteket halmoztak fel – nincs konkrét szám, ott is hasonló történhetett, hiszen nem vásároltak a világpiacról június-júliusban, tehát a saját készleteiket fogyasztották – magyarázta a szakértő, hozzátéve, mindebben Oroszország is részt vett, hiszen Donald Trump egy ponton feloldotta a szankciókat és visszaengedte az orosz olajat a nyílt tengeri kereskedelembe. – Ez azonban egyszeri jolly joker volt, és ebben az időablakban nem jött létre az iráni béke, sőt, Iránnak sikerült eszkalálnia a helyzetet – jegyezte meg Tóth Máté, utalva arra, hogy a régió más területein is támadások akadályozzák a szállításokat. Nem csak a Hormuzi-szorosra kell tehát figyelnünk. Az elmúlt hetekben Irak irányából dróntámadás érte a szaúdi East-West vezetéket, amely Szaúd-Arábia keleti olajmezőit köti össze a Vörös-tenger partján található Janbu kikötőjével. A vezeték stratégiai jelentőségét az adja, hogy segítségével a szaúdi olaj egy része eljuthat a világpiacra anélkül, hogy áthaladna a Hormuzi-szoroson, a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán közötti rendkívül fontos tengeri útvonalon. A vezeték elleni támadás miatt a szaúdi export egy része akadozni kezdett, és Rijád európai szállításokat is törölt. Ez rövid idő alatt jelentős áremelkedést váltott ki, mivel az olajpiacon már kisebb kínálati kiesés is komoly árhatással járhat, ha a kereskedők attól tartanak, hogy az ellátási problémák tartóssá válhatnak. Szaúd-Arábia azóta alternatív útvonalakon próbálja eljuttatni az olajat a vevőkhöz, miközben dolgozik a vezeték részleges helyreállításán. Ezek az események már csak azért is különösen érdekesek számunkra, mert közvetlenül érintik a régiónkat. A lengyel olajcég, az Orlen az elmúlt években fokozatosan leépítette orosz olajbeszerzéseit, 2025 nyarára teljesen meg is szüntetve őket. Az orosz olaj egy részét szaúdi szállításokkal pótolta, amelyek az Orlen kőolajigényének mintegy negyven százalékát fedezték. A mostani kiesés miatt 16 új szállítmányt kellett lekötnie Norvégiából, Algériából, Kazahsztánból és az Egyesült Államokból, és bár az ellátás zavartalanságát sikerült megőrizni, a költségek magasabbak lettek. A lengyeleknek és más európai vevőknek ugyanis az úgynevezett spotpiacon, vagyis az azonnali szállításra kötött ügyletek piacán kellett olajat vásárolniuk. A spotpiaci ár közvetlenül azt mutatja, mennyit kell fizetni egy adott pillanatban a fizikailag rendelkezésre álló olajért. A Brent ára egy ponton 137 dollárig emelkedett, miközben a határidős piacon – ahol a későbbi szállításra kötnek szerződéseket – ennél jóval alacsonyabb ár alakult ki. – Az Orlen helyzetére már csak a gördülő árazás miatt is oda kell figyelni, hiszen hazánk a lengyelekkel együtt áraz – jegyezte meg Tóth Máté. A szaúdi infrastruktúra elleni támadás okozta pánik az elmúlt napokban valamelyest enyhült, és a múlt hét végére csökkentek az árak. A Brent – a nemzetközi olajpiac legfontosabb referenciaára, elsősorban az Európában, Afrikában és a Közel-Keleten kereskedett olaj árának viszonyítási alapja – hordónkénti ára pénteken 104,87, az amerikai WTI – vagyis az amerikai piac meghatározó referenciaára – pedig 100,30 dolláron zárt. A Brent ezzel heti szinten 0,7 százalékkal csökkent, a WTI pedig lényegében stagnált. A geopolitikai kockázati prémiumnak is nevezett jelenség lényegében az az ártöbblet, amelyet a piac azért fizet meg, mert például egy háború miatt a kínálati zavar veszélye fenyeget. A jelenlegi olajár egyszerre tükrözi, mennyi olajra van szükség, és mennyi áll rendelkezésre, valamint azt is, a kereskedők mennyire tartanak a helyzet további romlásától. Az olaj ára tartósan, 2027-ben is száz dollár felett maradhat, ha a közel-keleti konfliktus elhúzódik. Sőt, jelenleg nincs is a láthatáron olyan forgatókönyv, ami mellett tartósan száz dollár alá kerülhetne. Tóth Máté szerint a mostani helyzet az 1970-es évek olajválságához hasonló, nagyon aggasztó mintázatot mutat, és amennyiben odáig fajul a helyzet, hogy a 150 dollárt is eléri a Brent hordónkénti ára, „azt már nem bírja el a világ”. Míg nem olyan régen Orbán Viktor még a veszélyek korára figyelmeztetett, a magyar külpolitikai stratégia pedig arra épült, hogy a multipoláris világrend kialakulását felismerve, a konnektivitás révén csökkentsük a kiszolgáltatottságunkat, a választások óta más szelek fújnak. Tóth Máté főbenjáró bűnnek nevezte lapunknak, hogy a Tisza elhitette az emberekkel: nem érdekes, mi van a világban, mi a Nyugathoz tartozunk, és csak ez a kis valóság számít. – Éppen akkor, amikor a világpolitikai mozgások anyagi hatásai megérkeztek hozzánk is, az új kormány villámgyorsan tépi el azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyek az egyetlen lehetőséget jelentik, hogy megvédjenek ezektől a földrengésektől – magyarázta az energiajogász. Hiába került azonban Európa a fókuszba, itt sem következetesek. Tóth Máté szerint ugyanis mintha Európa is máshogy mozogna, Friedrich Merz német kancellár például bejelentette, hogy vizsgálja az állami beavatkozás lehetőségét az üzemanyagár emelkedése miatt, azaz a hatósági ár bevezetését. – Ehhez képest Magyar Péter azt mondja, hogy nem kell hatósági ár. Úgy látszik, a gyarmattartó és a gyarmat nem engedheti meg magának ugyanazt; amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek – jegyezte meg. Tóth Máté szerint a jelenlegi helyzetben két lehetőség van a magyar kormány előtt. Az egyik a hatósági ár, ami nemcsak egy szám, hanem egy csomag, ami végig az ellátási lánc minden részét szabályozza. Ahhoz, hogy ne legyen hiány, készletfelszabadítás kell, tette hozzá. A másik lehetőség, hogy a kormány azt mondja, oldja meg a piac, mindenki árazza be a saját kárát, ezzel azonban nagyon hamar elszaladnak az árak akár az 1000 forintos benzinig, és nagyon gyorsan beindul egy inflációs spirál. Ehhez képest amit a kormány csinál, az az energiajogász szerint „elképesztő szélhámosság”. Nincs hatósági ár, de valódi piaci ár sincs, hiszen az nálunk alacsonyabb, mint a régióban. Hogy lehetséges ez a gördülő árazás ellenére? Tóth Máté szerint úgy, hogy a Mol – vélelmezhetően a kormány zsarolásának eredményeképp – saját, erőfölényes pozíciójával visszaélve mesterséges árszínvonalat tart fenn, ami nem a piaci, de nem is a hatósági ár. A független kutak és kisebb importőrök ezzel nem tudnak lépést tartani, így tönkremennek. A kormány tehát csak elodázza a bajt, és magyar kisvállalkozásokat áldoz be közben. Az energiajogász végezetül megalázónak nevezte az ötezer forintos dízelutalványt, szerinte emögött vagy hozzá nem értés áll, vagy egyenesen a nyugati nagytőkének, például a Shellnek készítik elő a terepet, a közvéleményt pedig elaltatják. Tisztelt Olvasónk! Ha Ön szeretné támogatni lapunk megjelenését, azt hálásan köszönjük. A támogatás összegét átutalhatja az alábbi számlaszámunkra. Demokrata Kiadó és Vagyonkezelő Zrt. 10300002-13715544-00024901 SWIFT: MKKB HU HBIBAN: HU47 1030 0002 1371 5544 0002 4901 Kérjük, tüntesse fel a „ támogatás ” szót a közleményben! Ha postai csekken fizetne be, kérjük a +36 30 382 5812 számon jelezze ezt!
Eredeti cikk megtekintése →