● news.bsdnet.hu

Óriási lyuk tátonghat a költségvetésben Magyar Péterék miatt: a kormányfő által beígért 300–600 milliárd forintos vagyonadó-bevételnek a Pénzügyminisztérium belső számításai szerint a töredéke, alig 150–200 milliárd forint folyhat be az államkasszába jövőre. A Kármán András vezette szaktárca éppen a 2027-es költségvetés és a vagyonadóról szóló törvénytervezet részletein dolgozik, a kiszivárgott információk alapján azonban a Tisza-kormány egyik legfőbb adópolitikai ígérete már a bevezetése előtt látványosan megbukott. A szakértők szerint ráadásul az adónem adminisztrációs költségei a bevételek jelentős részét is felemészthetik, miközben a hazai gazdagok már most megkezdték a vagyonuk kimenekítését külföldre. A Tisza-párt a választási kampányban azzal az ígérettel állt a nyilvánosság elé, hogy az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész után évente 1 százalékos vagyonadót vet ki. Magyar Péter júniusban még magabiztosan azt állította a kormányzati sajtótájékoztatón, hogy a 2027. január 1-jén életbe lépő új adónem jövőre 300–600 milliárd forint bevételt hoz az államkasszának. A Világgazdaság értesülései szerint azonban a Pénzügyminisztérium korántsem számol ekkora összeggel: a tárca mindössze 150–200 milliárd forintos bevételt vár a hazai gazdagok megadóztatásából. Ez azt jelenti, hogy akár 450 milliárd forinttal is kevesebb folyhat be a költségvetésbe , mint amit a miniszterelnök felelőtlenül beígért a választóknak. A drasztikus eltérésre a szakértői elemzések is magyarázatot adnak. A GKI számításai szerint a 100 leggazdagabb magyar becsült összvagyona 2026-ban 12 579 milliárd forint, aminek az 1 százaléka mindössze körülbelül 125 milliárd forintot tenne ki. Ahhoz, hogy Magyar Péter vágyálmai teljesüljenek, rendkívül széles adóalapra lenne szükség, bevonva a nem tőzsdei cégek tulajdonrészeit is, ám a különböző mentességek (például vállalkozói vagyon, termőföld, elsődleges lakóingatlan) gyorsan lefaraghatják ezt az alapot. A nemzetközi tapasztalatok és a hazai adószakértők egyöntetűen arra figyelmeztetnek, hogy a vagyonadó bevezetése súlyos gazdasági károkat okozhat és teljesen életképtelen konstrukció: Magyar Péterék egy olyan adónemet erőltetnek, amelyet Európa nagy részén a nyilvánvaló kudarcok miatt már régen eltöröltek. Németországban és Dániában 1997-ben, Franciaországban 2006-ban, Svédországban pedig 2007-ben szüntették meg a vagyoni típusú adókat. A bürokratikus nehézségek és a nem hatékony behajtás miatt a kontinensen jelenleg mindössze három államban – Spanyolországban, Norvégiában és Svájcban – létezik klasszikus vagyonadó. Az OECD adatai szintén drámai visszaesést mutatnak: míg 1990-ben még 12 tagállam alkalmazta ezt a rendszert, 2017-re már csak négy ország tartotta fenn a nyilvánvalóan veszteséges és működésképtelen adónemet