● news.bsdnet.hu

Hódmezővásárhelyen megkezdte működését a Solar Markt Csoport új, 70 megawattos naperőműve, amelyhez 40 megawatt teljesítményű, 80 megawattóra kapacitású akkumulátoros energiatároló kapcsolódik – jelenleg ez Magyarország legnagyobb működő hibrid erőműve. A beruházás nagyságrendileg 28 milliárd forintból készült el, állami kötelező átvételi támogatás és közvetlen költségvetési forrás nélkül. Az éves termelés átlagosan 105 gigawattóra lehet. A projekt azonban nem elsősorban a 70 megawattos névleges teljesítménye miatt érdekes. A beruházók – köztük a Green Cloud és a Sungrow – arra a problémára kerestek választ, amely egyre inkább meghatározza a magyar napenergia további terjedését: hogyan lehet több időjárásfüggő termelőt úgy csatlakoztatni a rendszerhez, hogy közben a villamosenergia-hálózat kapacitása véges, a termelés pedig jellemzően ugyanazokban az órákban ugrik meg. A hagyományos naperőművek déli termelési csúcsai idején nagy mennyiségű villamos energia jelenik meg egyszerre a hálózaton, miközben estére a termelés gyorsan visszaesik. A hódmezővásárhelyi rendszer ezért nem pusztán termel, hanem tárolja és időben eltolja az energia egy részét. A Solar Markt számítása szerint az erőmű az 50 megawattos hálózati csatlakozási pontra vetítve 35–40 százalékkal hatékonyabban használja ki a rendelkezésre álló hálózati kapacitást, mint a hazai naperőművek átlaga. Az átadón Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere és Ferenczi Gábor országgyűlési képviselő is elsősorban az energiatárolás, a megújuló termelés és a hálózati fejlesztések jelentőségét emelte ki, Mindketten kiemelték, hogy Hódmezővásárhely kapui mindig nyitva állnak a hasonló beruházások előtt. Mormer Miklós, a Solar Markt Csoport technológiai igazgatója az újságíróknak tartott külön beszélgetésen azt mondta: az erőművet tudatosan nagyobbra építették annál, mint amekkora teljesítményt a hálózati csatlakozási ponton minden pillanatban ki tudnak táplálni. Amikor a napelempark maximális teljesítmény közelében működik, mintegy 6 megawatt olyan többlettermelés keletkezhet, amelyet akkumulátor nélkül le kellene szabályozni. Ez az energia korábban egyszerűen elveszett volna. A mostani rendszer ehelyett felismeri a helyzetet, és az energiát a tárolóba irányítja. Mormer Miklós szerint ez önmagában több mint 10 százaléknyi olyan potenciális termelés, amelyet korábban nem lehetett volna hasznosítani. A 80 megawattórás tároló nyolc blokkból, összesen 16, egyenként csaknem 41 tonnás akkumulátoros konténerből áll. A rendszer 40 megawatt teljesítményt képes leadni, vagyis szükség esetén két óra alatt a teljes eltárolt energiamennyiséget vissza tudja táplálni a hálózatba. A tárolásnak azonban nem csak az a feladata, hogy megmentse a napelemes csúcstermelés egy részét. Az akkumulátor alkalmas arra is, hogy a termelést időben eltolják: a déli órákban eltárolt villamos energiát később, például az esti fogyasztási csúcsban lehet visszatáplálni. Emellett az erőmű a MAVIR számára rendszerszintű kiegyenlítő szolgáltatásokat is nyújthat, vagyis gyorsan reagálhat arra, ha a hálózatnak több vagy kevesebb villamos energiára van szüksége. A hódmezővásárhelyi projekt technológiai filozófiája abban is eltér a korábbi gyakorlattól, hogy nem a lehető legalacsonyabb beruházási költségből indultak ki. A Solar Markt inkább azt vizsgálta, milyen műszaki megoldás képes húszéves időtávon magasabb termelést, jobb vezérelhetőséget és nagyobb üzembiztonságot biztosítani. A technológiai igazgató szerint a magasabb fajlagos beruházási költség nem feltétlenül jelent rosszabb megtérülést, ha a drágább komponens több energiát termel vagy csökkenti a kieséseket. A tervezés során ezért számos különböző elrendezést, paneltípust, inverteres megoldást és sortávolságot vizsgáltak meg. Ennek egyik látványos következménye a napelemeket mozgató napkövető rendszer. Januárban, amikor több hazai naperőművet hosszabb időre hó borított, a hódmezővásárhelyi szerkezet érzékelte a havat, majd olyan helyzetbe fordította a paneleket, hogy azok fokozatosan megtisztuljanak. Mormer Miklós elmondása szerint körülbelül egy órán belül újra termelni tudott az erőmű. A berendezést emellett szélsőségesebb időjárási helyzetekre is méretezték. Mormer Miklós elmondta: a tartószerkezet körülbelül 170–180 kilométer/órás szélterhelést is elviselhet. Nagy vihar esetén a rendszer automatikusan védekező pozícióba állítja a sorokat, és saját tartalék energiaforrással akkor is képes erre, ha maga az erőmű már lekapcsolódott a hálózatról. A fizikai berendezések fejlesztése mellett a Solar Markt egyre nagyobb szerepet szán a szoftveres optimalizálásnak. A technológiai igazgató szerint a hibrid erőmű alapmodelljén jelenleg már nem változtatna jelentősen, a következő hatékonysági ugrást inkább az üzemeltetés és a vezérlés fejlesztésétől várja. A tervezés során olyan szoftvert használtak, amely rövid idő alatt nagy számú műszakilag értelmezhető elrendezést képes összeállítani. Például öt centiméterenként lehetett változtatni a napelemsorok közötti távolságot, majd összehasonlítani, hogyan módosul az árnyékolás, a beépíthető teljesítmény és a várható energiatermelés. Ez egy több mint ezer sorból álló naperőműnél már olyan mennyiségű változót jelent, amelyet hagyományos módon rendkívül nehéz végigszámolni. Mormer Miklós elmondása szerint ezért a következő fejlesztési szakasz egyik kulcsterülete már kifejezetten a szoftver lesz. A mesterséges intelligencia több ponton is megjelenik az erőmű működésében. A rendszerhez digitális ikerpár tartozik, amely folyamatosan figyeli a telephely körülményeit és a napelemsorok működését. A napkövetés nem egyszerűen azt jelenti, hogy az összes panel ugyanabban a pillanatban ugyanabba az irányba fordul. A vezérlés soronként képes meghatározni az optimális pozíciót, többek között annak alapján, hogy az egyik sor mennyire árnyékolná le a mögötte lévőt. A rendszer arra törekszik, hogy lehetőség szerint csak a panel egy részét érje árnyék, ne veszítsék el az egész modul termelését. A Solar Markt legújabb MI-fejlesztése azonban már nem a panelek mozgatásához, hanem az üzemeltetéshez kapcsolódik. A rendszer az elektromos jelekből próbálja megállapítani, mi történik egy adott panellel vagy panelsorral. Mormer Miklós egy EKG-hoz hasonlította a működést: ahogy az orvosi vizsgálatnál különböző eltérések jellegzetes görbéket rajzolnak ki, úgy a napelemek feszültségadataiban is felismerhetők bizonyos hibamintázatok. Az MI így anélkül jelezheti egy probléma valószínű okát, hogy előtte valakinek fizikailag végig kellene vizsgálnia a teljes, 86,6 hektáros területet. A rendszer például megkülönböztethet szennyeződést, túl magasra nőtt növényzetből származó árnyékolást vagy más műszaki rendellenességet. A technnológiai igazgató szerint jelenleg 32 különböző mintázat felismerésén dolgoznak, illetve ennyit tudnak elkülöníteni. Az MI ugyanakkor nem teszi embermentessé az erőművet. A paneleket továbbra is fizikailag kell tisztítani, a növényzetet kezelni kell, és az akkumulátoros konténerek hűtőrendszere is rendszeres karbantartást igényel. A változás inkább az, hogy a szoftver egyre pontosabban képes megmutatni, hol és milyen beavatkozásra van szükség. Mormer Miklós szerint az egyes optimalizációk sok esetben csak 1–2 százaléknyi javulást jelentenek, ezek azonban összeadódnak. A jelenlegi akkumulátoros tároló a váltakozó áramú, úgynevezett AC-oldalon kapcsolódik a rendszerhez: a napelemek által termelt energia előbb áthalad az invertereken, majd a rendszer ebből irányít át energiát az akkumulátorba. A következő technológiai lépcső a DC-oldali tárolás lehet. Ebben az esetben a napelemek által megtermelt egyenáramot még az átalakítás előtt, közvetlenebbül lehetne eltárolni. Mormer Miklós elmondta, hogy A hódmezővásárhelyi erőművet már úgy készítették elő, hogy később további tárolókapacitás kapcsolódhasson hozzá. A technológiai igazgató szerint hosszabb távon várhatóan nem egyetlen akkumulátortípus oldja majd meg az energiatárolás problémáját. A gyorsan reagáló lítiumos rendszerek mellett megjelenhetnek lassabb, hosszabb időtávra optimalizált technológiák, nátriumalapú megoldások, illetve akár a zöldhidrogén is. A hibridizáció másik iránya, hogy egyetlen hálózati csatlakozási ponton több, egymást kiegészítő termelőtechnológia működjön. Mécs Imre, a Solar Markt Csoport elnöke az átadón arról beszélt, hogy a napenergia önmagában az év csak egy részében használja ki intenzíven az infrastruktúrát. Becslése szerint egy korszerű magyarországi naperőmű nagyjából 2000 órában képes jelentősen termelni évente. Ha ehhez tárolás és később szélenergia társul, a csatlakozási pont kihasználása lényegesen egyenletesebbé válhat. Mécs Imre elmondása szerint nap- és szélenergia kombinálásával a zöldtermelés időtartama akár mintegy 4300 órára is emelkedhet évente. A szélerőmű egyelőre fejlesztési lehetőségként jelent meg, nem konkrétan bejelentett hódmezővásárhelyi beruházásként. A hibrid modell egyre kevésbé szól arról, hogy mekkora naperőmű építhető egy adott területre. Egyre értékesebb maga a hálózati csatlakozási lehetőség, és az, hogy azt az év minél nagyobb részében ki lehessen használni. Mormer Miklós szerint az energiapiacon is változik a gondolkodás . A nagy fogyasztóknál az ár mellett egyre fontosabb kérdés lehet, hogy rendelkezésre áll-e egyáltalán elegendő hálózati kapacitás és biztosítható-e a szükséges energia. A hódmezővásárhelyi rendszer egyik legfontosabb kísérlete éppen az, hogy ugyanabból a hálózati infrastruktúrából tárolással, gyors vezérléssel és szoftveres optimalizálással több használható energiát hozzanak ki.