● news.bsdnet.hu

A migrén sokaknál nem csupán erős fejfájással jár: a roham az emésztőrendszer működésére is hatással lehet, ezért hányinger, sőt hányás is jelentkezhet előtte, közben vagy akár utána. A migrénes rosszullét összetett folyamat, amelynek tünetei nem korlátozódnak a fejfájásra. Az érintettek egy része émelygést tapasztal, másoknál hányás is kialakulhat, de a két panasz nem feltétlenül jelentkezik egyszerre. Egy 2019-ben végzett, 6045 migrénnel élő ember bevonásával készült vizsgálat szerint a résztvevők körülbelül 65 százaléka tapasztalt hányingert, fényérzékenységet és fokozott zajérzékenységet a rohamok idején. A megkérdezettek mintegy 28 százaléka az émelygést nevezte meg a leginkább megterhelő tünetként. A hányinger időzítése egyénenként és akár rohamonként is eltérhet. Előfordulhat, hogy még a fejfájás kialakulása előtt megjelenik, máskor a fájdalommal párhuzamosan erősödik fel, de az is lehetséges, hogy csak az epizód végén válik érezhetővé. Ez a panasz nem kizárólag a migrén egyetlen formájához kapcsolódik. Aurával járó és aura nélküli roham esetén egyaránt kialakulhat. A migrénhez társuló hányinger pontos háttere egyelőre nem teljesen tisztázott. Az egyik feltételezés szerint bizonyos kiváltó tényezők – például a stressz – működésbe hozhatják a központi idegrendszer olyan folyamatait, amelyek az akaratunktól független testi funkciókra is hatnak. Ezek közé tartozik az emésztés szabályozása. Egyes migrénnel élőknél a gyomor a megszokottnál lassabban ürülhet ki a roham alatt. Az elhúzódó gyomorürülés hozzájárulhat az émelygéshez, súlyosabb esetben pedig hányást válthat ki. Ha a beteg röviddel a migrén elleni készítmény bevétele után hány, előfordulhat, hogy a hatóanyag nem tud megfelelően felszívódni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy biztonságosan bevehet még egy adagot. A felszívódáshoz szükséges idő készítményenként eltér, ezért ilyen helyzetben az ismételt gyógyszerbevétel előtt kérje orvosa tanácsát. Ezzel elkerülhető, hogy a szervezetbe véletlenül túl nagy mennyiségű hatóanyag kerüljön. A hányás szándékos előidézése sem megfelelő módszer a migrén megszakítására, ezért a szakértők ezt nem javasolják. Különösen akkor lehet fontos a migrén korai kezelése, ha az émelygés rendszerint a rosszullét későbbi szakaszában erősödik fel. Így nagyobb esély lehet arra, hogy a bevett készítmény még a hányás előtt felszívódjon. Az orvos szükség esetén hányinger elleni gyógyszert is ajánlhat. Egyes érintetteknél emellett az akupresszúra, a gyömbér vagy a borsmentaolajjal végzett aromaterápia szintén hozzájárulhat a kellemetlenség enyhítéséhez. Erős émelygés közben nem érdemes egyszerre nagy adag ételt vagy italt erőltetni. A folyadékot inkább gyakran, kis kortyokban fogyassza, majd fokozatosan növelje a mennyiséget, ha a gyomra jól tolerálja. A víz mellett hányás után gyógyszertárban kapható rehidráló oldat is szóba jöhet, amely a folyadékkal együtt elveszített ásványi sók pótlását segíti. Amikor már képes enni, először kis adag, egyszerű, könnyen emészthető étellel próbálkozzon. Az erős illatú, fűszeres vagy zsíros fogások fokozhatják az émelygést, ezért ezeket jobb a roham idején kerülni. Arra is figyeljen, hogy a tartós koplalás önmagában kedvezhet a migrén kialakulásának, így a panaszok csillapodása után érdemes fokozatosan visszatérni a rendszeres étkezéshez. Hányás esetén különösen fontos a kiszáradás jeleinek felismerése. A szájszárazság, a fokozott szomjúság, a szédülés, a sötét színű vizelet és a szokásosnál ritkább vizeletürítés arra utalhat, hogy a szervezet nem jut elegendő folyadékhoz. A bevett gyógyszernek először el kell jutnia a bélrendszerbe, majd fel kell szívódnia ahhoz, hogy kifejthesse a hatását. Migrénes roham alatt azonban egyeseknél lelassulhat a gyomor ürülése. Emiatt a tabletta hosszabb ideig maradhat a gyomorban, így később vagy kiszámíthatatlanabbul kezdhet hatni. A probléma még jelentősebb lehet, ha hányás is jelentkezik. Amennyiben erre nem sokkal a gyógyszer bevétele után kerül sor, elképzelhető, hogy a készítmény egy része vagy egésze nem szívódott fel. Azt azonban otthon nem lehet biztosan megállapítani, mennyi hatóanyag jutott már a szervezetbe. Ezért nem szabad automatikusan újabb adagot bevenni, mert így fennállhat a túladagolás veszélye. Ilyen esetben orvostól vagy gyógyszerésztől kérjen tanácsot. Ha migrénes rohamait rendszeresen erős hányinger vagy hányás kíséri, érdemes ezt külön jeleznie kezelőorvosának. Bizonyos migrén elleni, illetve hányingert csillapító gyógyszerek nemcsak hagyományos tablettaként, hanem például szájban oldódó formában, orrspray-ként, kúpként vagy injekcióként is alkalmazhatók. Ezek közül néhány lehetőség akkor is használható lehet, amikor nehéz lenyelni vagy a gyomorban tartani egy tablettát. A megfelelő megoldás kiválasztása függ a rohamok gyakoriságától és erősségétől, a hányás időpontjától, valamint az esetleges alapbetegségektől és más szedett gyógyszerektől. A kezelési tervet ezért személyre szabottan, orvossal kell kialakítani. Sok esetben az is javíthatja a kezelés eredményességét, ha a beteg már a roham korai, számára jól felismerhető szakaszában alkalmazza az előírt készítményt. Orvosi tanácsot érdemes kérni, ha a migrénes rohamok gyakoribbá vagy erősebbé válnak, a korábban hatásos kezelés már nem használ, illetve a hányinger rendszeresen megakadályozza a folyadék, az étel vagy a gyógyszer megtartását. Kivizsgálás indokolt akkor is, ha a fejfájás jellege megváltozik, vagy a rosszullét a megszokottnál tovább tart. Sürgős segítségre lehet szükség, ha a hányás miatt kiszáradás jelei alakulnak ki, például tartós szédülés, feltűnő gyengeség, szapora szívverés, nagyon kevés vagy sötét vizelet jelentkezik. A 72 óránál tovább fennálló migrénes roham, valamint az egy órán túl tartó auratünet szintén mielőbbi orvosi értékelést igényel. Azonnali ellátást kell kérni, ha a fejfájás hirtelen, rendkívüli erővel kezdődik, vagy újonnan kialakuló féloldali gyengeség, beszédzavar, látásvesztés, zavartság , görcsroham, magas láz, illetve tarkómerevség kíséri. Ezeket a tüneteket akkor sem szabad automatikusan a migrénnek tulajdonítani, ha az érintettnek korábban már voltak migrénes rohamai. A rendszeres alvás, a megfelelő időközönként elfogyasztott étkezések, a fizikai aktivitás és a stressz tudatos kezelése segíthet csökkenteni a migrénes epizódok kialakulásának valószínűségét. Ugyancsak hasznos lehet annak feltérképezése, hogy Önnél mely körülmények váltják ki a rosszullétet. Ebben egy fejfájásnapló nyújthat segítséget. Ha rendszeresen feljegyzi a rohamok időpontját és az azokat megelőző eseményeket, könnyebben felismerheti az esetleges összefüggéseket, és tudatosabban készülhet fel a következő epizódra. Migrénre hajlamos? Így lehet megelőzni a legnagyobb eséllyel Nem. Az émelygésnek számos lehetséges oka lehet, ezért önmagában nem elegendő a migrén megállapításához. A diagnózis során az orvos a panaszok teljes mintázatát, a fejfájás jellegét, időtartamát, gyakoriságát és az egyéb kísérő tüneteket is figyelembe veszi. Igen, előfordulhat úgynevezett fejfájás nélküli migrénes aura. Ilyenkor például látási, érzékelési vagy beszéddel kapcsolatos átmeneti tünetek jelentkezhetnek, amelyeket nem követ fejfájás. Ha ilyen panasz először alakul ki, különösen fontos az orvosi kivizsgálás, mert más idegrendszeri betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket. Igen. A gyermekek migrénjét hányinger, hányás, szédülés és hasi fájdalom is kísérheti. Létezik úgynevezett hasi migrén is, amelyben a visszatérő, középvonalban vagy a köldök környékén érzett hasfájás kerül előtérbe, miközben fejfájás nem feltétlenül jelentkezik. A visszatérő hasi panaszokat azonban más betegségek is kiválthatják, ezért diagnózisukat gyermekorvosra kell bízni. A migrén családon belül halmozódhat, így nagyobb lehet a kialakulás esélye annál, akinek közeli hozzátartozója is érintett. Nem maga a hányinger öröklődik, hanem a migrénre való hajlam, amely különböző tünetekkel jelentkezhet. Igen. Egyes nőknél a rohamok rendszeresen a menstruáció előtti napokban vagy a vérzés kezdetén jelentkeznek. A menstruációhoz kapcsolódó migrén gyakran hosszabb és erősebb lehet, mint a ciklus más időszakaiban kialakuló rosszullét. Ha egyértelmű időbeli összefüggés látható, érdemes ezt több cikluson keresztül feljegyezni, majd az eredményeket megbeszélni az orvossal. Nem lehet rá megbízható megoldásként tekinteni. Bár előfordulhat, hogy valaki hányás után átmeneti könnyebbséget érez, másoknál a fejfájás és a többi tünet változatlan marad. A hányás ráadásul folyadékvesztést okoz, és a kezelés eredményességét is ronthatja. # migrén Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on , az Instagramon vagy a X -en, Tiktok -on is!