● news.bsdnet.hu

A nyári szünet vége nemcsak a családok napirendjét kavarja fel, hanem az iskolák körüli forgalmat is. Reggelente megjelennek az utakon a gyerekeiket iskolába vivő szülők és a most jogosítványt szerzett fiatalok, a megszokott útvonalak pedig hirtelen zsúfoltabbak és kiszámíthatatlanabbak lesznek. Két friss elemzés most azt nézte meg, mennyivel többen nyomkodják a telefonjukat vezetés közben a suli környékén a tanév első heteiben, és eközben hogyan alakul a balesetek száma. A járművezetők vezetési szokásait mérő Cambridge Mobile Telematics (CMT) 32 amerikai iskola környezetében vizsgálta a telefonhasználattal összefüggő figyelemelterelést. A mintában egyenlő arányban szerepeltek általános és középiskolák, valamint városi és nem városi helyszínek. A cég azt számolta, milyen gyakran érintették meg a sofőrök a telefonjuk képernyőjét minden 160 megtett kilométeren, és minden iskolánál összevetették a tanévkezdés előtti és utáni négy hét hétköznapjait. Az eredmény szerint reggel 6 és 8 óra között, tehát az iskolába indulás idején, 45,6 százalékkal többen nyúltak a telefonjukhoz, miután beindult a tanév. Az iskolák előtti néhány száz méter a reggeli csúcsban válik a legkockázatosabbá, amikor a fuvarozó szülők és az iskolába tartó gyerekek egyszerre lepik el az utat. (Forrás: AI generált illusztráció) A telefonhasználat arányának emelkedése a késő délelőttbe is átnyúlt: 8 és 11 óra között még mindig 39,3 százalékos többletet mértek a tanévkezdés előtti időszakhoz képest. Délre ez lecsengett, kora délután pedig a telefonos figyelemelterelés enyhén a kiindulási szint alá esett. A délutáni hazafuvarozás idején tehát összességében nem ismétlődött meg a reggeli telefonos figyelemelterelési kiugrás. A legélesebb különbség az iskolatípusok között mutatkozott. Az általános iskolák környékén a reggeli telefonos figyelemelterelés 78,2 százalékkal ugrott meg, nagyjából hatszor annyival, mint a középiskolák előtt mért 13 százalék. A cég szerint a különbséget részben az eltérő közlekedési szokások magyarázhatják: a kisebb gyerekeket szinte kizárólag a szülők viszik-hozzák, így náluk a reggeli és délutáni fuvar a napi vezetés meghatározó része, míg a nagyobb diákok többféleképpen és eltérő időpontokban érkeznek. A helyszín típusa is számított. A nem nagyvárosi – elővárosi, kisvárosi és vidéki – iskolák körül a kora reggeli emelkedés meredekebb volt (55,8 százalék), mint a nagyvárosi iskoláknál (35,5 százalék), amit a cég a hosszabb távokkal és az autóra utaltsággal magyaráz. A régiók között szintén nagy volt a szórás: az északkeleti régióba sorolt iskolák mintájában mérték a legnagyobb kora reggeli kiugrást, míg a nyugati régióban a késő délelőtti idősávban ugrott meg leginkább a telefonos figyelemelterelés. A közös nevező mindenütt az volt, hogy a legnagyobb növekedés délelőtt 11 óra előtt jelentkezett. A baleseti adatok már jóval vegyesebb képet mutatnak Egy másik közlekedési technológiai vállalat, a Nexar hat amerikai nagyváros valós közlekedési adatait elemezte, és az iskolakezdés előtti hetet hasonlította össze az első teljes tanítási héttel. Az eredmények városonként jelentősen eltértek. Chicagóban 124 százalékkal nőtt a balesetek száma, Atlantában pedig több mint megduplázódott. New Yorkban 49 százalékos emelkedést mértek, több mint 300 ezer utazás adatainak összevetése alapján. Ezzel szemben Jacksonville-ben 25 százalékkal csökkent a balesetek száma annak ellenére, hogy a forgalom közel 10 százalékkal nőtt, és Los Angelesben is kedvezőbben alakultak az adatok az iskolakezdést követően. A Nexar szerint különösen érdekes, hogy Atlantában és Chicagóban a hirtelen fékezések – amelyeket a vállalat a veszélyes közlekedési helyzetek egyik közelítő mutatójaként használ – csökkentek, miközben a tényleges balesetek száma nőtt. Ez arra utalhat, hogy nem általánosan romlott a vezetési magatartás, hanem az iskolakezdéssel megjelenő egyes konfliktuspontok – például az iskolai zónák, az autóbuszmegállók és a gyalogátkelők – játszhattak nagyobb szerepet. Miért érdekes mindez Magyarország számára? Bár a mérések az Egyesült Államokban készültek, a mintázat ismerős lehet minden magyar szülőnek és sofőrnek. Nálunk szeptember elsején szintén egyik napról a másikra változik meg a forgalom ritmusa: hirtelen több lesz az autó, a kerékpáros, a rolleres és a gyalogos, a nyár után pedig mindenkinek időbe telik visszaszokni a napi rutinba. Ahogy arról az Autószektor is beszámolt, szeptember 1-jén szinte minden megváltozik az utakon , és a szakemberek szerint épp az iskola előtti néhány száz méter a legkaotikusabb, ahol a szabálytalanul megálló autók, a hirtelen ajtónyitások és a járművek közül kilépő gyerekek teszik kiszámíthatatlanná a forgalmat. A telefonos figyelemelterelés hazai mértéke sem elhanyagolható. Egy korábbi felmérés szerint minden negyedik magyar sofőr rendszeresen mobilozik vezetés közben , holott a kézben tartott telefon használata a volánnál minden európai országban jogellenes. A jelenség súlyát nemzetközi kutatások is alátámasztják: az Egyesült Államokból származó adatok szerint a telefonhasználat gyakorisága a gyorshajtással együtt nő , vagyis a figyelemelterelés épp ott a legveszélyesebb, ahol a legkevésbé engedhetnénk meg magunknak. A két elemzés együtt óvatosságra int a következtetésekkel: a telefonhasználat gyakoribbá válása és a balesetek városonként eltérő alakulása nem ugyanazt méri, és nem is közvetlenül összevethető. Ami mindkét adatsorból kiolvasható, az egyszerű és a tanévkezdés kapcsán időszerű: az útra figyelni legalább annyira fontos, mint a gyereknek az osztályteremben. A reggeli sietség és a néhány perces késés érzése önmagában nem indokolja, hogy a képernyőre pillantsunk éppen ott, ahol a legtöbb gyerek közlekedik. Forrás: Traffic Technology Today; Cambridge Mobile Telematics; Nexar. A bemutatott eredmények két külön adatfelvételből származnak, eltérő mintával és módszertannal, ezért azok nem közvetlenül összehasonlíthatók. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.