● news.bsdnet.hu

Nem derül ki az Igazságügyi Minisztérium válaszaiból sem, milyen részletes jogi mérlegelés alapján kerülhettek nyilvánosságra anonimizált formában Kónya Endre kegyelmi ügyének dokumentumai, miközben a tárca más pozitív kegyelmi ügyek iratait ugyanilyen kitakarással sem adja ki. Korábban a 2012 május 10. és 2026 július 19. között meghozott kedvező köztársasági elnöki kegyelmi döntésekhez kapcsolódó, jelenleg a minisztérium kezelésében lévő dokumentumokat kértük ki közérdekű adatigénylésben. A kérelmünkben külön jeleztük, hogy a jogszerűen meg nem ismerhető személyes és más védett adatokat kitakarva kérjük az iratokat. A minisztérium augusztusban megtagadta a dokumentumok kiadását. Arra hivatkozott, hogy az egyedi kegyelmi ügyek iratai személyes, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti bűnügyi személyes adatokat tartalmaznak, emellett a kegyelmi ügyek nyilvánosságával kapcsolatos kúriai gyakorlatot és a büntetés-végrehajtási törvény szabályait is idézte. A tárca szerint közérdekű adatként olyan összesített információk ismerhetők meg, mint hogy egy adott időszakban hány kegyelmi ügyben döntött a köztársasági elnök, illetve hány kérelmet fogadott el vagy utasított el. Ezen túl azonban - mint írták - „külön törvényi rendelkezés hiányában” nincs olyan kötelezettségük, amely alapján az egyedi kegyelmi határozatok vagy az azokat előkészítő dokumentumok adattartalmának kiadására kötelezhetők lennének. Ezzel szemben a Tisza-kormány Magyar Péter ígéretének megfelelően 2026 májusában nyilvánosságra hozta a KEH/2787-6/2023. ügyszámú, Kónya Endréhez kapcsolódó kegyelmi ügynek az Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére álló iratait. A dokumentumokban szereplő védett adatokat kitakarták. Miniszterelnöki nyomásra az akkor még Sulyok Tamás vezette Sándor-palota is kiadta a Kónya-ügy nála lévő aktáját. Ezután újabb közérdekű adatigényléssel fordultunk a minisztériumhoz. Ezúttal nem a már közzétett iratokat kértük, hanem azokat a dokumentumokat, amelyekből rekonstruálható lenne, milyen döntési folyamat és milyen jogi mérlegelés vezetett ahhoz, hogy a Kónya-ügy anyagait nyilvánosságra lehetett hozni. Kértük a közzétételt kezdeményező vagy elrendelő iratokat, a publikálásról szóló döntést vagy jóváhagyást, továbbá a közzététel jogszerűségéről készült jogi, adatvédelmi és információszabadsági véleményeket. Az anonimizálással kapcsolatban azokat az utasításokat, szempontrendszereket és jóváhagyásokat is kikértük, amelyek alapján eldöntötték, milyen adatokat kell felismerhetetlenné tenni, és melyek maradhatnak változatlanul nyilvánosak. A minisztérium azt válaszolta, hogy Kónya Endre ügyének dokumentumai a Novák Katalin által meghozott kegyelmi döntés körülményeinek felülvizsgálatáról és nyilvánosságra hozataláról rendelkező 1138/2026. kormányhatározat alapján elrendelt felülvizsgálat eredményeként kerültek nyilvánosságra. A védett adatok kitakarásakor az Infotörvény., az uniós általános adatvédelmi rendelet és az ügyiratokban szereplő védett adatok kezelésére vonatkozó ágazati szabályok figyelembevételével jártak el. Ez a válasz tehát a közzétételt a 1138/2026. kormányhatározat alapján elrendelt felülvizsgálathoz köti, és az anonimizálásnál figyelembe vett szabályokat is megnevezi, de nem ismerteti azt a részletes jogi mérlegelést, amely alapján az anonimizált iratok nyilvánosságra hozhatók voltak. Az eredeti adatigénylésünkben ugyanis mi sem a védett személyes adatok közzétételét kértük: eleve azt jeleztük, hogy az iratokat a jogszerűen meg nem ismerhető adatok kitakarásával szeretnénk megkapni. A tárca nem küldött olyan konkrét jogi véleményt vagy más dokumentumot sem, amelyből kiderülne, milyen érvelés alapján tartották jogszerűnek a Kónya-iratok publikálását. Ezzel párhuzamosan egy másik közérdekű adatigénylésben azt is megpróbáltuk feltárni, hogyan bírálták el a minisztériumon belül az első kérelmünket. Kikértük azokat a megkereséseket és válaszokat, amelyekből kiderülhetett volna, milyen kegyelmi iratok vannak a tárca kezelésében, hány ügyet vagy dokumentumot azonosítottak, milyen nyilvántartást vagy lekérdezést használtak, illetve készült-e jogi vagy adatvédelmi elemzés a kért dokumentumok kiadhatóságáról. Ezekből lehetett volna megállapítani azt is, hogy a minisztérium a konkrét iratállomány átvizsgálása után jutott-e arra, hogy a dokumentumok még anonimizált formában sem adhatók ki, és ha igen, milyen jogi mérlegelés eredményeként. A válaszhoz mindössze a minisztérium általános információszabadsági szabályzatát csatolták, külön magyarázat nélkül. A dokumentum a közérdekű adatigénylések minisztériumi kezelésének és a közzétételi feladatoknak az általános rendjét szabályozza, de nem derül ki belőle, hogy a Kónya-ügy iratainak 2026. májusi közzétételekor konkrétan milyen anonimizálási szempontokat alkalmaztak, ki hagyta jóvá a kitakarásokat, vagy milyen egyedi jogi mérlegelés alapján jutottak arra, hogy az iratok ebben a formában nyilvánosságra hozhatók. A minisztérium azt sem fejtette ki, hogy az általános „házirend” mely rendelkezését tartja válasznak az általunk kért konkrét döntési, jogi és anonimizálási dokumentumokra.