● news.bsdnet.hu

XIV. Leó pápa egzisztenciális aggályokat vetett fel a tudományos fejlődéssel, az élettel és az emberi jogokkal kapcsolatban az Élysée-palotában tartott nyitóbeszédében, amelyet Emmanuel Macron elnök előtt mondott el , majd az UNESCO – az ENSZ kulturális és oktatási szervezetének – székházában a diplomaták előtt is beszélt. A pápa kijelentette, hogy a nukleáris elrettentés doktrínája „téves”, mivel csupán új fegyverkezési versenyt szít. A béke nem a hatalmi egyensúly, hanem a párbeszéd és az igazságosság révén épül fel napról napra – mondta. Az ország egész területén harangok szólaltak meg, amikor a pápa repülőgépe leszállt a párizsi Orly repülőtéren, és várhatóan több mint egymillió ember várja majd őt a francia főváros utcáin. Tizennyolc év után ez az első hivatalos pápai látogatás Franciaországban . Ferenc pápa 12 éves pápasága alatt többször is elutasította, hogy hivatalos állami látogatást tegyen Franciaországban, és nem volt hajlandó részt venni az újjáépített Notre-Dame-székesegyház 2024-es felszentelésén sem (Ferenc pápa hivatali ideje alatt egyébként járt francia területen többször is, de egyik sem volt hivatalos látogatás.) Macron szerint Leó pápa látogatása a „remény forrását” jelenti sok francia számára. Franciaország a béke, a hatékony multilateralizmus, a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartása mellett áll … mert minden élet egyenlő értékű, és minden népet meg kell védeni – mondta a francia elnök, aki meglepetten nyugtázta, hogy XIV. Leó pápa franciául köszöntötte őt. Macron megköszönte a pápának a látogatást, és így szólt: Hosszú látogatásra érkezett hozzánk, időt szán ránk, és ez megható – fogalmazott Macron, megköszönve a pápai látogatást. „Egy olyan köztársasági elnök számára, mint Macron, aki mandátumának végéhez közeledik, fontos lehet a pápa mellett állni, és egy részét magára vonni a pápa népszerűségének” – mondta Charles Mercier, a párizsi EPHE egyetem katolikus történelem és szociológia tanszékének igazgatója. XIV. Leó az életről szóló magasabb rendű kérdésekre hívja fel a figyelmet. Ellentétben Ferenc pápával, aki szívesen utazott a Rómától távoli kis katolikus közösségekbe, Leo nagy hangsúlyt fektet arra, hogy felhívja a figyelmet Európa keresztény gyökereire, és azokat újraélessze. Arra törekszik, hogy terjeszthesse az egyház üzenetét az emberi élet értékéről és méltóságáról egy olyan országban, ahol 2024-ben az abortuszhoz való jogot alkotmányba foglalták, és ahol a törvényhozók nemrég véglegesen jóváhagytak egy törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő felnőttek számára az eutanáziát. A francia katolikus egyházi vezetés határozottan ellenezte ezeket az intézkedéseket, összhangban azzal a katolikus tanítással, miszerint az emberi életet a fogantatástól a természetes halálig védeni és megóvni kell. Franciaországban a katolikus egyház elvesztette befolyását az etikai kérdésekben, tekintettel a francia alkotmányban rögzített szigorú szekularizmusra, vagyis az állam és az egyház, valamint a politikai döntéshozatal és a vallási intézmények szétválasztására. Macronnak, valamint más kormányzati és diplomáciai vezetőknek tartott beszédében XIV. Leó emlékeztette Franciaországot „mély keresztény gyökereire”, és arra szólította fel a franciákat, hogy ne feledjék: az élethez való jog „minden más emberi jog elengedhetetlen alapja”. Az emberi élet méltóságával és az emberiséggel kapcsolatos aggodalma kiterjedt a mesterséges intelligencia által jelentett fenyegetésekre is. A paradoxon egyre nyilvánvalóbbá válik: miközben a »intelligenciát« a számítógépes rendszereknek tulajdonítjuk, nehezen ismerjük el az emberek elidegeníthetetlen méltóságát, akiknek életét a hatékonyság kritériuma alapján ítélik meg, és akiket, ha már nem tartanak produktívnak, elutasítanak és eldobnak – mondta. Pápaságának kezdetétől fogva Leó pápa a mesterséges intelligenciát az emberiség előtt álló legnagyobb kihívások egyikének tartotta. Első enciklikáját ennek a témának szentelte, „Magnificent Humanity”, „A csodálatos emberiség címmel”, amelyben szigorú szabályozásra szólított fel, és arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztői a profit helyett a közjót szolgálják. A katolikus egyhátfő emellett arra is felszólította a mesterséges intelligencia fejlesztőit és a szabályozásukért felelős politikai vezetőket, hogy lassítsanak. Ha el akarjuk kerülni, hogy elveszítsük emberségünket egy olyan »gépek paradicsomában«, amely betör a mindennapi életünkbe és meghatározza azt, akkor sürgősen szükség van az etikai megkülönböztető képességre és az erkölcsi jó felismerésére irányuló oktatásra – mondta. Párizsba tartó útja során újságíróknak nyilatkozva Leo elmondta, örül annak, hogy üzenete meghallgatásra talál, és reméli, hogy a Vatikán által a technológiai vállalatokkal kezdeményezett párbeszéd folytatódni fog. „Úgy gondolom, hogy a saját szemszögükből nézve sokan közülük nagyon nyitottak arra, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia ne szorítsa ki, illetve végső soron ne pusztítsa el az emberiséget, hanem inkább az emberek szolgálatában álló eszköz legyen” – mondta.