Készül az Egyesült Államok nemezise? Lézerfegyverrel tarolhat az ázsiai szuperhatalom titokzatos J-36 lopakodó nehézbombázója
Portfolio
2026-09-26 09:00
Az elmúlt napokban valósággal elárasztotta a közösségi médiát számos felvétel, amelyen egy, a laikusok számára ismeretlen formatervű vadászgép hajt végre tesztrepüléseket Kínában. Katonai szakértői körökben ugyanakkor régóta világos, hogy a J-36-ra keresztelt, hatodik generációs nehézbombázó tesztjei zajlanak. A Csengtui Repülőgépgyártó Vállalat (Chengdu Aircraft Corporation – CAC) által fejlesztett farok nélküli gép létezése a téma iránt érdeklődőket nem lepheti meg, először 2024 decemberében bukkant fel, akkor még nagyon homályos felvételeken.
A close-up footage of the new Chinese Chengdu J-36 sixth-generation combat aircraft descending to land somewhere in China.The airframe possesses the serial number https://t.co/t8p6sRgYjV
Azóta többször is előkerült egy nagyon hasonló gép, ám folyamatosan látszottak rajta valamilyen módosítások, ami azt a következtetést engedte meg, hogy egy prototípusról van szó, és a mérnökök próbálgatják a képességeket. Nincs egységes álláspont, hogy pontosan hányadik különböző verziót próbálják ki, de a South China Morning Post júliusi értékelése szerint m ár júliusban legalább az ötödik konfigurációt lehetett megfigyelni. A legutóbbi, leszállás közben készült videón a gép számos jellemzője jól kivehető, ami lezárhat néhány vitát a jármű jellemzőivel kapcsolatban. Az egyik legnagyobb meglepetést az okozta, hogy egy
egyedi, három hajtóműves megoldást választottak hozzá, egymás mellett elhelyezkedő kétüléses konfigurációban.
Ahogy azt várni lehetett, az észlelés azonnal beindította a spekulációkat, hogy vajon mire lehet képes gép, és pontosan milyen feladatot szánnak neki a tervezők.
Az első komoly dilemmát maga a gép formaterve jelenti, ugyanis a kialakítása valahol az ötödik generációs vadászgépek (például az amerikai F-35-ös) és a hatodik generációs lopakodó bombázók (ilyen a szintén amerikai B-21 Raider) között helyezkedik el félúton. A katonai szakértők emiatt úgy vélik, hogy a sebesség, a nagy hatótávolság és a hasznos teher hordozása volt fontosabb szempont, nem pedig a manőverezhetőség. A kínai ötödik generációs J-20-as tervezője, Jang Vej úgy értékelte mindezt, hogy ezzel a J-36 képes lehet az olyan védett terekbe is behatolni, ahová a jelenleg szolgálatban lévő csúcsfegyverek már nem merészkednek. Mindez komoly stratégiai előnnyel kecsegtet. Különleges kialakítása miatt felmerült, hogy
az ázsiai nagyhatalom lényegében létrehozott egy teljesen új „vadászgép osztályt”, de erre egyelőre nagyon nincs általánosan elfogadott megnevezés.
A videó képeit tovább elemezve látványos, hogy mindegyik eddig feltűnő J-36-oson a radom (radome, vagyis a radar és a dome szavak összeolvasztásából létrejövő szó, ami a radardómot takarja) mérete kifejezetten nagy, ami nagyméretű radar elhelyezését teszi lehetővé. A The War Zone (TWZ) azt a következtetést vonta le a terület színezéséből, hogy itt már a végleges verziót építhették be. A radarjeleket átengedő kompozit anyagokból készülő elem kulcsfontosságú egy katonai repülőgép képességeit illetően. Bár egyelőre semmi konkrétumot nem tudni arról, hogy pontosan milyen radareszközt építenek be, a méretek alapján arra lehet következtetni, hogy Peking kiemelkedő figyelmet szentel az erős felderítési szempontoknak.
China’s Next-Generation J-36 fighter continues its daytime test flights. pic.twitter.com/MEWES4GATW https://t.co/MEWES4GATW
A hatodik generációs képességek azt is jelentik, hogy a jármű megfigyelő és kommunikációs központi szereppel is bírjon. Ez azt jeleneti, hogy a nehézbombázóval egyszerre több drón is repülhet, melyek a művelet céljától függően különböző feladatokat láthatnak el. A feltételezések szerint a törzs tetején egy kisebb rész szolgálhat az ehhez szükséges antenna elhelyezésére. A felvételeken egyre inkább a Kínában megszokott kéttónusú festés figyelhető meg, a szolgálatban lévő J-20-as ötödik generációs vadászgépeknél alkalmaznak ilyet. Ebből még túl sok következtetést nem lehet levonni a program állapotára vonatkozóan, ugyanakkor feltűnő, hogy a kezdetben az álcázásra jóval nagyobb figyelmet fordított, még a festésnél is.
Az egyik legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a gép kaphat-e lézerfegyvert. A felvetést erősítette, hogy a CAC anyacége, a Kínai Repülési Ipari Vállalat (Aviation Industry Corporation of China – AVIC) felvillantott egy képet egy lézeres fegyverkövető rendszerről, amin a J-36-ra megszólalásig hasonlító volt látható. Olyan teljesítményt tüntettek fel mellette, amely már képest kárt tenni a komolyabb eszközökben, akár rakétákban is. Ehhez kapcsolódóan szintén nagyot futott a közösségi médiában egy mesterségesen generált videó, amely szintén egy J-36-ra emlékeztető sziluettet mutat, amely repülés közben lézerfegyverrel semmisít meg mindent a környezetében, kezdve a támadó drónoktól egészen az ellenséges vadászgépekig. Bár a kezdetleges animációt
nehéz lenne hivatalos tervként értelmezni, mégis felmerült annak a lehetősége, hogy Pekingben komolyan számolnak egy ilyen fegyverrel.
This appears to be a screenshot from this video, via rednote user @阿中CN. https://t.co/NX1zDOLw2v pic.twitter.com/673Zl41MM1 https://t.co/NX1zDOLw2v
Kérdés ugyanakkor, hogy ez mennyire megvalósítható. Az ilyen rendszerek messze legnagyobb korlátját a jelentős energiaigénye jelentette, ami egy vadászgép esetében erősen korlátozott. A lézerfegyverek alkalmazása egy ilyen járművön azzal fenyegetne, hogy más oldalról vonna el forrásokat – például csökkenti a hatótávolságot, vagy a sebességet. Nem véletlen, hogy a lézerfegyvereknél elsősorban szárazföldi és esetleg nagyobb méretű tengeri járművekre szerelt változatokban gondolkodnak a fejlesztők, a légierő gépeire szerelt, hatékony fegyverek komoly áttörést jelenthetnek. A lézertechnológia gyors fejlődése ugyanakkor nem zárja ki, hogy már középtávon megváltozzon a szemlélet, és a vadászgépeken is felbukkanjanak az ilyen fegyverek. A kérdést az jelenti, hogy pontosan mennyire éri meg ilyenekkel felszerelni azokat, ismerve a dilemmákat. Egyesek úgy vélik, hogy éppen a három hajtóműves kialakítás hozhatja el a szükséges előrelépést, ezzel ugyanis tudnak annyi plusz energiát termelni, ami növeli a lehetőségeket.
Ennél a pontnál érdemes egy másik fontos szempontra áttérni, ugyanis Kína erőteljesen dolgozik azon, hogy a WS-10C sugárhajtómű helyett átálljon a véglegesnek tekintett WS-15-ösre. A különbséget számos tényező jelenti, mivel a típus már a legmodernebb amerikai fejlesztésekkel versenyzik, se az európaiak, se az oroszok nem rendelkeznek még ötödik generációs hajtóművekkel. A kínai fejlesztés papíron jóval nagyobb tolóerővel, sokkal jobb tolóerő-tömegaránnyal bír, mint az elődei. Azt állítják róla, hogy
utánégető nélkül is képes tartósan szuperszonikus sebességet biztosítani, ami az infravörös megfigyelő eszközök előtt is jobb rejtést tud biztosítani.
A másik fontos előny, hogy nagy magasságban is képes lehet jelentősen javítani a manőverezési képességet. A feltételezések szerint annak is köszönhető a J-36-os újabb és újabb verzióinak felbukkanása, hogy a fejlesztők próbálnak átállni a modernebb és sokkal jobb képességekkel bíró hajtóműre, ez pedig ismételt próbákat követel.
A folyamatos módosítások miatt egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy Kína már biztosan rendelkezik bevethető hatodik generációs vadászbombázóval. Andreas Rupprecht, repülési elemző és a kínai légierő szakértője szerint egyetlen gép állandó finomításáról van szó. Az nem világos, hogy milyen célt szolgálnak ezek a repülések, az egyik lehetőség, hogy a szélcsatornás próbák helyett inkább élesben nézik meg a konfigurációk valós képességeit. Szerinte Pekingnek nincs tapasztalata a hatodik generációs katonai gépek fejlesztésében (hozzá kell tenni, hogy igencsak szűkös azoknak a listája, kiknek van), ezért igyekeznek a lehető legtöbb platformon keresztül információkat nyerni.
A másik lehetőség, hogy Peking szándékosan törekszik a külföldi hírszerzők megtévesztésére, ennek bizonyítéka lehet az is, hogy több, látványos eltéréseket mutató prototípuson is ugyanazt a sorozatszámot ( 36011 ) használja. Az is lehetséges, hogy a J-36 esetében Peking nem pusztán egyetlen verzióval számol, könnyen lehet, hogy teljesen eltérő célú vadászgépekkel számolnak. Itt kell megjegyezni, hogy nem ez az egyetlen ismert hatodik generációs vadászgép, amin dolgoznak Kínában, így a Senjang Repülőgépgyártó Vállalat (Shenyang Aircraft Corporation – SAC) szintén fejleszti a J-50 vagy J-XDS típust. Erről szintén 2026 szeptemberében került elő egy kép, de ennek a felfestése arra utal , hogy ezzel még nem akar annyira látványosan, demonstratív jelleggel villogni a fejlesztő.
New Visuals of the J-50 (J-XDS). pic.twitter.com/mL31k82m7Q https://t.co/mL31k82m7Q
Az eddigi megjelenésekből ugyanakkor leszűrhető, hogy a CAC gőzerővel dolgozik a saját hatodik generációs nehézbombázóján, ami kiélezett versenyre utal. Párhuzamosan az Egyesült Államokkal és a másik kínai típussal, a J-50-essel is konkurálhat a J-36. A tempó azt a feltételezést engedi, hogy a kínai Népi Felszabadító Hadsereg Légiereje (People’s Liberation Army Air Force – PLAAF) még 2030 előtt a megkaphatja a saját kész, hatodik generációs nehézbombázóját. Fontos kiemelni, hogy ezek csak feltételezések, mivel Kína ismert arról, hogy a fegyverfejlesztéseit titokban tartja, a mostani látványos felbukkanások üzenetet közvetíthetnek a világ felé, ami a saját programjuk előrehaladását hivatott prezentálni. Az bizonyos, hogy a versenyfutás a maximumra pörgött a hatodik generációs képességek terén, és
aligha lehet megmondani jelenleg, hogy melyik hatalom lesz a győztes.
Címlapkép forrása: Costfoto/NurPhoto via Getty Images