← Vissza

● news.bsdnet.hu

A magyar-ukrán kapcsolat újabb feszültségeiről ír a Deutsche Welle

HVG 2026-09-26 09:31
A szerző emlékeztet arra, hogy a Fidesz alatt az államközi együttműködés gyakorlatilag a nullára esett vissza, ám a választás után fordulat következett be, még ha nem is 180 fokos. Ám hamar kiderült, hogy az olvadásnak azért vannak határai. https://hvg.hu/itthon/20260903_ukrajna-szerint-magyarorszag-alaptalanul-tagadja-meg-az-eu-targyalasi-klaszterek-megnyitasat Keno Verseck szerint Magyar Péter egyeztetés nélkül közölte, hogy mik a feltételek, ha Zelenszkij találkozni akar vele. Meghívta Beregszászra az ukrán elnököt, mintha a város magyar földön lenne. Kijev idáig udvariasan túllépett „a részben arcátlan” kijelentéseken, de aztán Andrij Szibiha külügyminiszternél elszakadt a cérna. Szibiha azt írta, hogy mintha újból divatba jött volna Budapesten az orbáni blokádpolitika és elzárkózás. A kemény szavak egyik kiváltó oka az volt, hogy a magyar fél csak a kijevi nagykövetség ügyvivőjét küldte el a Kárpáti Nyolcak alakuló ülésére, a másik pedig az, hogy Magyar az Országgyűlésben kerek-perec közölte: Magyarországon nem épül olajdepó az ukránoknak. Azt is kifejtette, hogy kormánya jó okból nem vett részt a Zelenszkijék által összehívott új fórumon, ám azt nem tudni, hogy minek minősül a magyar diplomata jelenléte. Ugyanakkor Szibiha kirohanása ebben a formában nem okvetlenül jogos. https://hvg.hu/itthon/20260925_ukrajna-magyarorszag-konfliktus-karpati-nyolcak-orban-anita-kulugyminiszterium Hegedűs Dániel, a berlini Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese úgy véli, hogy Magyar Péter külpolitikai kérdésekben mindig akkor robbant bombát a közösségi médiában, amikor az leginkább szolgálja személyes céljait, illetve belpolitikai kommunikációs érdekeit. Ez azonban nem konstruktív diplomáciai hozzáállás. A kezdeti békülékeny nyilatkozatok után a magyar ukrán-politika kuszának, megfontolatlannak és céltalannak tűnik. Magyar például nem tudta vagy akarta megindokolni a minap, hogy mit vár Kijevtől a nemzetiségi jogok területén. Az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy fél, nehogy a téma miatt veszítsen hazai népszerűségéből. Orbán olyan szintre vitte az ukránellenes hisztériát, hogy ha bárki akár csak a legcsekélyebb mértékben építő hangot ütött meg, akkor súlyos vádaskodásnak tette ki magát Mindazonáltal közvélemény kutatási adatok azt támasztják alá, hogy a lakosság többsége túlzottnak tartotta a hangulatkeltést az ukránokkal szemben. Hegedűs is úgy gondolja, hogy a Fidesz-tábor hiába támadja az új vezetést, mondván, hogy az túlságosan ukránpárti, ezek az akciók nem veszélyeztetik a Tisza pozícióit. Ezzel együtt fennáll a lehetőség, hogy meginog az európai partnerek bizalma a Magyar-kormány iránt, ha úgy érzik, hogy szomszédságpolitikájában továbbra is dominálnak az orbáni rendszer destruktív elemei – idézi a Deutsche Welle .
Eredeti cikk megtekintése →