● news.bsdnet.hu

A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös kutatása azt vizsgálta, hogyan élhetünk nemcsak hosszabb, de minél teljesebb, boldogabb életet. Sokan és régóta keresik a longevity, vagyis a hosszú és egészséges élet titkát. A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. 2026-os közös kutatása azonban még tovább ment: a két hazai innovatív nagyvállalat azt vizsgálta, hogyan élhetünk nemcsak hosszabb, de minél teljesebb, boldogabb életet. Miként járulhat hozzá az innováció a minőségi mindennapokhoz és ahhoz, hogy kevesebb stresszel, nagyobb biztonságban, több szabadidővel élhessünk? Hogyan tehetik jobbá az életünket a biotechnológiai és műszaki fejlesztések, újítások? Lehet-e túl gyors a fejlődés, és milyen előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia? A válaszadók többsége az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők közül az egészséget (53 százalék), az anyagi stabilitást (53 százalék) és a családtagokkal, barátokkal ápolt szeretetteljes kapcsolatokat emelte ki (43 százalék). Az életminőséget romboló, visszahúzó erők között pedig leggyakrabban a pénzügyi nehézségeket (52 százalék), a betegségeket (40 százalék), illetve lelki tényezőként a stresszt, a feszültséget és a bizonytalanságot hangsúlyozták (46 százalék). Leküzdendő nehézséget jelent sokak számára az időhiány és a kevés szabadidő is (27 százalék), a magánytól és elszigeteltségtől való félelem (18 százalék), valamint a munkahelyi vagy iskolai túlterheltség, a túl sok feladat is (16 százalék). A Bosch és a Richter közös kutatása megvizsgálta, mit tesznek a magyarok a jelenlegi és jövőbeli életminőségük javításáért. A válaszokból jól látszik, hogy a többség elsősorban a mában igyekszik jól érzeni magát, a hosszú távú szempontok hátrébb sorolódnak. Életminőségükből legtöbben úgy próbálják a maximumot kihozni, hogy időt szánnak önmagukra és a számukra fontos dolgokra (39 százalék), elegendő alvásra és megfelelő alvásminőségre törekszenek (39 százalék), emellett vitaminokat és étrendkiegészítőket szednek (38 százalék). Hosszú távú egészségükért aktívan viszont már kevesebben tesznek: szűrővizsgálatokra a válaszadóknak átlagosan alig negyede jár (23 százalék), sőt még a legidősebb korosztályban is csupán 33 százalék ez az arány. Ennél is kevesebben vannak, akik rendszeresen mozognak, sportolnak a szabadban (17 százalék), de szerencsére többen akadnak olyanok, akik, ha csak tehetik, gyalog vagy biciklivel közlekednek (28 százalék). A pszichológiai boldogságfaktorok között a leggyakoribb, hogy a válaszadók aktív közösségi életet élnek, ápolják a családi és a baráti kapcsolataikat (28 százalék), miközben kifejezetten a lelki egészségükre ennél jóval kevesebben figyelnek (17 százalék). A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a technológia kulcsszerepet játszik az életminőség alakulásában, de az elterjedéséhez idő kell. Magyarországon már ma is minden hetedik ember igyekszik technológiai eszközökkel hatékonyabbá tenni a mindennapjait (13 százalék), automatizálni a monoton teendőit (13 százalék), vagy rendszeresen használni a mesterséges intelligenciát (14 százalék). A mindennapokba beépülő és életminőséget javító technológiai megoldások terjedésével párhuzamosan ugyanakkor egyre erősebb az igény a képernyő előtt töltött idő csökkentésére és a mentális méregtelenítésre, a digitális detoxra (9 százalék). Összességében a technológiai megoldások életünkre gyakorolt hatásáról a magyar lakosság döntő hányada (48 százalék) pozitívan gondolkodik. Ennyien látják úgy, hogy az innováció egyértelműen segíti az életminőség javulását. A válaszadóknak mindössze ötöde van csak azon az állásponton, hogy a technológia ront az emberek életén. A kutatás azt is megvizsgálta, mennyire igaz a gyakran elhangzó vélemény, miszerint a „túl gyors” technológiai változás – például a mesterséges intelligencia előretörése – olyan stresszfaktor lenne, ami az emberek életminőségét leronthatja. A Bosch és a Richter kutatási eredményei ennek pont az ellenkezőjét mutatják: csupán minimális arányban (7 százalék) említették a válaszadók problémaként a gyors ütemű technológiai fejlődést – a fiatalok között ennél is alacsonyabb a szám, és az idősek körében sem sokkal magasabb. Egyre dinamikusabb a technológiai fejlődés az egészségügy területén is. A fejlesztések egy része gyors és közvetlen eredményeket hoz, más részük egy átfogóbb folyamat fontos állomása. „Az egészségügyi és biotechnológiai innovációk jelentőségét nem feltétlenül a népszerűségük adja, de érdemes figyelni a különböző fejlesztések társadalmi fogadtatására is. Fontos tudnunk, hogyan látja a lakosság, mely egészségügyi innovációk tehetnek hozzá legtöbbet mindannyiunk életminőségének javításához” – mutatott rá Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. A Bosch és a Richter közös kutatása alapján legfontosabbnak a betegségek felismerését és az ezt szolgáló új típusú diagnosztikai technológiákat látják a válaszadók (55 százalék). Emellett nagy arányban támogatják a hatékony orvosi műszerek és eljárások fejlesztését (47 százalék), valamint a személyre szabott orvoslással kapcsolatos innovációkat is (42 százalék). Sokan hangsúlyozzák a krónikus és gyógyíthatatlan betegek életminőségét javító technológiákat, amilyenek például az otthoni egészségmonitoring eszközök és a távoli betegfelügyeleti rendszerek (40 százalék). Minden harmadik válaszadó pedig kiemeli a korszerű, újgenerációs gyógyszerek fejlesztésének fontosságát (31 százalék). A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók kétharmada (66 százalék) maga is használ vagy fontolgatja valamilyen digitális eszköz (pl. okosóra, okosgyűrű, fitnesz-app, alvásmonitor), illetve applikáció használatát saját egészségi állapotának nyomon követésére. Folyamatos az innováció a járműiparban, terjednek a biztonsági megoldások, a közlekedési kockázatok azonban továbbra is jelen vannak az utakon. „A technológia, a mesterséges intelligencia bevonása, a fejlett vezetéstámogató rendszerek nemcsak a közlekedést tehetik biztonságosabbá, de jelentős terhet vesznek le az emberek válláról: időt spórolnak, csökkentik a stresszt, ezzel érdemben javítva a mindennapi életminőséget” – hangsúlyozta Horváth Attila, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban A reprezentatív kutatás eredményei alapján nagy a nyitottság és erős a bizalom a vezetéstámogató technológiák iránt: a többség fontosnak tartaná és támogatná, hogy a kényelmet és biztonságot növelő ADAS-rendszerek a jövőben az új autók gyári alapfelszereltségéhez tartozzanak. A lista élén a vészhelyzeti megállító asszisztens (73 százalék) áll, amely rosszullét esetén biztonságosan lehúzódik az út szélére. Ezt követi a fáradtságérzékelő és elalvásfigyelő (72 százalék), a holttérfigyelő és keresztirányú forgalomra figyelmeztető (71 százalék), a parkolást segítő ultrahangos, tolatókamerás rendszer (69 százalék) és az adaptív tempomat, amely képes tartani nemcsak a sebességet, de a követési távolságot is (66 százalék). Számos további megoldást is szívesen fogadnának alapfelszerelésként az autósok, többek között az automatikus vészfékező rendszert (65 százalék), az automatikus lámpakapcsolást, amely képes a tompított és a távolsági fényszóró közötti váltásra (65 százalék), valamint a közlekedésitábla- és sebességhatár-felismerő rendszert (63 százalék). Mivel az élet szinte minden területén már jelen van, egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia (MI) az alapvető életminőségünkre is kiemelt hatással lehet a nem is annyira távoli jövőben. A válaszadók jóval több mint fele szerint az ipar használhatja ki leginkább az MI előnyeit: úgy vélik, a gyárak működésének szerves részévé fog válni a mesterséges intelligencia, javítja majd a termékek minőségét, gyorsítja a termelést, és csökkenti a gyártási költségeket (55 százalék). Közel ugyanennyien valószínűsítik az MI térnyerését az egészségügyben, ahol segíteni fogja a betegségek korai felismerését, a pontosabb diagnózist és a személyre szabott gyógyítást (54 százalék). A legvalószínűbb forgatókönyvek között tartják számon a válaszadók az MI további erősödését a mobilitási szektorban, amely a járművekbe és forgalomirányítási rendszerekbe beépülve még megbízhatóbbá és komfortosabbá teszi majd a közlekedést (53 százalék). A válaszadók közel fele azzal is számol, hogy a következő években a mesterséges intelligencia megjelenik a tantervekben, az MI helyes használatát már az iskolában megtanítják a gyerekeknek és a fiataloknak (46 százalék). Legkevésbé viszont abban a vízióban hisznek a magyarok, hogy a mesterséges intelligencia a belátható jövőben kiegészíthetné vagy jobbá tehetné az emberi kapcsolatokat (36 százalék). A közvélemény-kutatást a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából az Europion kutatóintézet végezte. A mobil és webapplikáció-alapú adatfelvételre 2026. június végén került sor. A kutatás reprezentatív a 16 év feletti magyar népesség körében nem, korcsoport, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. A kutatásban 1712 fő vett részt.