● news.bsdnet.hu

[sz]DP, kép: magnific[sz] A köldököd szaga többet elárul az egészségedről, mint gondolnád. Olyan súlyos betegségek kikövetkeztethetőek belőle, mint a Parkinson-kór vagy a kognitív hanyatlás. Egy német kutatócsoport legalábbis erre jutott egy egészen friss, bár még kísérleti fázisban lévő vizsgálatban. Azt állítják, hogy a testünk által kibocsátott illékony vegyületek egyedi mintázatot alkotnak, ami betegség esetén megváltozik. Ezt a kémiai „ujjlenyomatot” próbálták meg leolvasni egy olyan helyről, ahol a testszag elég koncentráltan van jelen: a köldökből. A kutatók egy új eljárást, a lézer-alapú fotoakusztikus spektroszkópiát vetették be – írja a ScienceAlert. A lényeg, hogy egy infravörös lézerrel rávilágítanak a vattapálcikával levett mintából felszabaduló vegyületekre. A különböző molekulák más-más hullámhosszon nyelik el a fényt, ettől felmelegednek, és egy apró hanghullámot keltenek. Ezt a hangot hallgatja le egy szuperérzékeny detektor, és az eredményből kirajzolódik egy spektrális ujjlenyomat, ami elvileg mindenkinél és minden állapotban más. A kutatók szerint a mintavételre azért is ideális a köldök, az orr és a fülkagyló, mert „az orrüreg elülső részéből, a köldökből és a fülkagylóból származó kenetek kevésbé vannak kitéve parfümnek, szappannak és más tényezőknek”. A kísérletben 24 ember vett részt: hat Parkinson-kóros, hat enyhe kognitív zavarral küzdő, hat COVID-os és hat teljesen egészséges kontrollszemély. És az eredmények egészen biztatóak lettek. A köldökből és az orrból vett minták mutatták a legtisztább különbségeket a csoportok között. Különösen az egészséges és az enyhe kognitív zavarral küzdő résztvevők mintázata vált szét élesen. Hogy ne csak egy véletlen egybeesésről legyen szó, két héttel később három új Parkinson-kóros embertől is vettek mintát, és az ő eredményeik is az eredeti betegcsoporthoz rendeződtek. Sőt, az is kiderült, hogy a teljes lézeres tortúra helyett elég lehet csupán öt kulcsfontosságú hullámhosszot figyelni, ami a jövőben kisebb és olcsóbb diagnosztikai eszközöket jelenthet. A kutatással pedig, bár tudományos oldalakon publikálták, van pár bökkenő. Ez a tanulmány mindössze 24 emberen készült, ami tudományos mércével nézve elképesztően kevés. Egyre több adat utal arra, hogy a Parkinson-kór kialakulásában komoly szerepet játszanak a környezeti hatások. Egy amerikai kutatás például egy egész „Parkinson-övezetet” azonosított az országban, ahol a mezőgazdasági vegyszerek miatt sokkal gyakoribb a betegség. Ez is mutatja, mekkora szükség lenne egy olcsó, gyors és széles körben alkalmazható szűrőmódszerre, ami már a korai, nehezen felismerhető tünetek előtt jelezhetné a bajt. [kapcsolodo]barmikor-megbocsatottam-volna-neki-michael-j-fox-a-felesegerol-beszelt-az-emmyn/[kapcsolodo]