● news.bsdnet.hu

Új sebességmérő rendszert vezettek be Szlovénia több autópályáján: a kamerák már nem egyetlen ponton mérik az autósok tempóját, hanem egy hosszabb útszakaszon számítják ki az átlagsebességet. Az úgynevezett szakaszellenőrzés több olyan útvonalon is működik, amelyet a Horvátország felé tartó magyar autósok is gyakran használnak, a gyorshajtásért pedig akár 1200 eurós bírság is járhat. Szlovénia szeptember elején kezdte el alkalmazni a Section Control néven ismert rendszert több autópálya-szakaszon. A változás különösen az ország tranzitszerepe miatt lehet fontos: Szlovénián keresztül jelentős forgalom halad Horvátország és az Adria irányába, így a nyaralni induló külföldieknek is érdemes számolniuk az új ellenőrzéssel. Jelenleg három szakaszon működik az új rendszer: Rövidesen egy negyedik ellenőrzött szakasz is csatlakozhat hozzájuk az A1-esen, Podmilj és Locica között. A rendszer lényege, hogy a járművet az ellenőrzött szakasz elején és végén is azonosítják, majd a megtett távolság és az ehhez szükséges idő alapján kiszámítják az átlagsebességét. Emiatt a hagyományos traffipaxoknál megszokott módszer, vagyis a kamera előtti hirtelen lassítás már nem segít: ha az autós az ellenőrzött szakasz nagy részén túl gyorsan haladt, az átlagsebesség ezt kimutatja. Nem minden mérési pont működik ugyanúgy. A Logatec–Vrhnika útvonal zárt ellenőrzési szakasz, míg a két A2-es helyszín nyitott rendszerként működik, ahol lehajtók és felhajtók is találhatók. Ha egy autó az ilyen szakaszt még a második mérési pont előtt elhagyja, vagy csak az első kamera után hajt fel az autópályára, nem áll rendelkezésre mindkét időadat, így az átlagsebességét sem tudják kiszámítani. Szlovén autópályán alapesetben 130 kilométer/óra a megengedett legnagyobb sebesség. Az ellenőrzött szakaszokon természetesen mindig az adott helyen kitáblázott korlátozás az irányadó. A gyorshajtás Szlovéniában már kisebb sebességtúllépésnél is pénzbírsággal járhat. Az ADAC által idézett , 2026 szeptemberében érvényes bírságtételek szerint autópályán legfeljebb 20 kilométer/órás túllépésért 40 eurót, 20 és 30 kilométer/óra közötti gyorshajtásért 60 eurót kell fizetni. A 30–40 kilométer/órás túllépés már 120 eurós bírságot jelent, 40–50 kilométer/óra között pedig 250 euróra nő az összeg. Aki 50–60 kilométer/órával lépi túl a megengedett sebességet, 400 eurós büntetésre számíthat, 60 kilométer/óránál nagyobb túllépés esetén pedig már 1200 euró lehet a bírság. A szlovén intézkedés azért lehet különösen kellemetlen a külföldi autósok számára, mert a szakaszellenőrzésnél nem egy rövid figyelmetlenséget mérnek egyetlen ponton, hanem azt, hogy a sofőr hosszabb távon milyen tempót tartott. A rendszer így éppen azt a vezetési mintát próbálja kiszűrni, amikor valaki csak a jól látható sebességmérők közelében lassít le, majd utánuk ismét gyorsít. A Tisza-kormány is vizsgálja az átlagsebesség-mérés magyarországi bevezetését, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pedig társadalmi egyeztetést indított a kérdésről. Vitézy szerint a jelenlegi traffipaxok egyik gyengesége, hogy sok autós csak közvetlenül a kamerák előtt lassít le , majd az ellenőrzési pont után ismét gyorsít. A szakaszellenőrzés ezzel szemben két mérési pont között számítaná ki a jármű átlagsebességét, így hosszabb útszakaszon kényszerítené ki a sebességhatár betartását. A miniszter több külföldi példára is hivatkozott: Ausztriában, Olaszországban, Hollandiában és Lengyelországban is jelentősen csökkent a gyorshajtások, illetve a súlyos balesetek száma az ilyen rendszerek bevezetése után. Vitézy szerint Magyarországon a technikai feltételek már nagyrészt adottak, mivel az utak mentén működő kamerák egy része alkalmas lehet az átlagsebesség mérésére, a szélesebb körű alkalmazást jelenleg elsősorban a jogszabályi környezet akadályozza. A rendszer ugyanakkor adatvédelmi aggályokat is felvet, hiszen a kamerák a szabályosan közlekedő járművekről is adatot rögzítenek, ezért megfelelő garanciákra és az adatok gyors törlésére lenne szükség. A mostani szlovén bevezetés így Magyarország számára is közvetlenül érdekes példa lehet arra, hogyan működik a gyakorlatban egy olyan ellenőrzési rendszer, amelynek hazai alkalmazását a kormány már napirendre vette.