● news.bsdnet.hu

A mi mifelénk rossz, az itt nincs. Itt nincs tömeges illegális migráció, nincs háború, nem tombol családellenes genderideológia, nincs zöld klímaőrület, nincs kioktatás – mondta Orbán Viktor a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) legutóbbi, tavaly októberi csúcstalálkozóján, ahol a fideszes politikus nem fukarkodott a méltató jelzőkkel sem. Az akkori miniszterelnök szerint a Türk Tanácsban több jó dolog is van, ami nálunk hiányzik, ilyen a kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködés, a gazdasági növekedés, az energiabiztonság, de ilyenek az erős vezetők is. Hiába azonban a dicshimnusz, az elmúlt nyolc év eredményeinek tükrében az látszik, hogy hazánk nem volt képes gazdasági értelemben egyenrangú lábbá növeszteni a türk kapcsolatot. Az orbáni „keleti nyitás” – megkülönböztetendő az uniós szintű Keleti Partnerségtől (EaP), amely a feltételességre épít – politikájának egyik leglátványosabb elemévé az elmúlt években kétségtelenül a türk szövetség vált, amelynek csúcspontja az volt, amikor Magyarország 2018-ban megfigyelői státuszt kapott a TÁSZ-ban. Az Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Törökországgal és Üzbegisztánnal fenntartott szövetség (Magyarország mellett Türkmenisztánnak van itt megfigyelői státusza) az utóbbi években kétségtelenül hozott eredményeket is, amelyek közül a leginkább kézzelfogható az energiabiztonság lett. A Törökországgal való jó viszony kulcsfontosságú a Török Áramlat gázvezeték zavartalan működéséhez, amelyen keresztül Magyarország orosz gázt kap. Emellett sikeresen kötöttünk gázvásárlási szerződéseket Azerbajdzsánnal, és a Mol jelentős kitermelési projektekben vesz részt Kazahsztánban és Azerbajdzsánban. A politikai hátszél segítette magyar cégek terjeszkedését is Közép-Ázsiában, amely egyik példája az OTP Bank üzbegisztáni piacon való megjelenése, de a vízipari, gyógyszeripari és agráripari cégek is könnyebben jutottak piacokhoz a térségben. Mégis éppen itt mutatkozik meg leginkább, hogy a magyar–türk kapcsolatok nem hozták el a magyar nemzetgazdaság egészének áttörését a keleti piacokon. A kis- és középvállalkozások számára a közép-ázsiai vagy kaukázusi piacok továbbra is túl távoliak, kockázatosak és nehezen átláthatók maradtak, így nem tudtak profitálni a politikai közeledésből. • Mit mondanak a számok?• Mit veszítettünk a türk testvériséggel? Már előfizető vagyok,bejelentkezem!