Galambos Lajos kifakadt a börtönbe zárásáról: „Szeretném, ha kimondanák, hogy nem volt tisztességes az az eljárás”
Blikk
2026-09-26 11:10
Nagyinterjút adott az Origónak Galambos Lajos, aki szinte mindenről beszélt: a családjáról, több évtizedes zenei pályafutásáról, sikereiről és arról is, hogyan szeretné, ha évtizedek múlva emlékeznének rá. Természetesen a börtönben töltött időszak sem maradhatott ki a beszélgetésből, amelyről Lajcsi már az interjú elején, némi öniróniával tett említést.
Csorba Anita
Newsroom újságíró
Ezeket látta már?
Amikor a lap arról kérdezte, fiatalon merte-e magát oda álmodni, ahová végül eljutott , rögtön a börtön jutott eszébe.
– Ha most a börtönre célzol, akkor jót fogunk röhögni, mert amúgy érzem a magas labdát. Persze tudom én, hogy nem arra céloztál, de nekem mégis ez az asszociáció ugrott be. Csak mert tudom és sajnálom is, hogy a nevem generációkra összeforrt ezzel a történettel. Szeretném is ezt tisztázni… Bocs az ízetlen kitérőért! Remélem, később egy kicsit majd beszélünk erről is! – fogalmazott, majd komolyabb vizekre evezett.
– Őszintén mondom, hogy nagyon sok mindenről nem gondoltam volna, hogy olyan jelentőségűvé nő a kezem nyomán, mint ahogyan az megtörtént – mondta.
Az interjúban arra is kitért, milyen örökséget szeretne maga után hagyni . Ha ötven év múlva valaki azt kérdezné, ki volt Galambos Lajos, azt szeretné, ha nem elsősorban a büntetőügye alapján emlékeznének rá.
– Azt, hogy egy, a szó jó értelmében vett csibész voltam. Szeretném, ha azt mondanák, hogy boldog ember voltam és milliókat tettem boldoggá. Hogy békében próbáltam élni, és mindig előre néztem.
Lajcsi ugyanakkor egyértelművé tette, hogy továbbra is igazságtalannak tartja azt az eljárást, amely végül a szabadságvesztéséhez vezetett.
– Vannak dolgok, amelyekről azt gondolom, hogy igazságtalanul történtek meg velem. Szeretném, ha kimondanák, hogy nem volt tisztességes az az eljárás, aminek a végén bűnösnek kiáltattak ki és börtönbe zártak – mondta, hozzátéve, hogy azért is fontos számára, hogyan őrzi meg őt az emlékezet, mert ennek súlya később a családjára, az unokáira is hatással lehet.
– Legyek én az a fickó, aki zenélt, szórakoztatott, dolgozott, családot alapított, barátokat szerzett, hibázott, újrakezdett, és közben próbált valami maradandót létrehozni a tehetsége szerint. Ez legyek én az emberek emlékezetében! Na és a dalaim – jelentette ki.
Galambos Lajos