● news.bsdnet.hu

A gyümölcstermesztők számára ma már nemcsak atavaszi fagyokjelentenek komoly veszélyt, hanem az egyre tartósabb aszály is. Az elmúlt években a szélsőséges időjárás alapjaiban változtatta meg a kertészeti termesztés feltételeit, és a szakemberek szerint a vízhiány hosszú távon legalább akkora problémává vált, mint a hidegbetörések. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A gyümölcsösökben a szárazság hatásai már tavasszal jól láthatók voltak. Májusban normális esetben dús növényzet borítaná a talajt, idén azonban sok helyen már ekkor kiégett a gyep és kiszáradt a felszín. Bár az elmúlt napokban több térségben jelentős csapadék hullott, ez még messze nem elegendő ahhoz, hogy pótolja az évek alatt felhalmozódottvízhiányt. A szakemberek szerint mára nem egyszerűen átmeneti száraz időszakokról van szó, hanem egy olyan tartós vízhiányos állapotról, amely egész térségek működését veszélyezteti.Több helyen annyira kiszáradtak a talajok és az alsóbb rétegek vízkészletei, hogy még több száz milliméter csapadék sem jelentene gyors megoldást. Ugyanakkor egyre többen hangsúlyozzák, hogyönmagában az öntözés sem oldja meg a problémát.A felszíni vízpótlás csak részben képes kompenzálni az alsó talajrétegek kiszáradását, ezért hosszabb távon a vízvisszatartás és a talajvíz-utánpótlás kérdése is kulcsfontosságúvá válik. Az elmúlt években a szélsőséges időjárás alapjaiban változtatta meg a kertészeti termesztés feltételeit – Fotó: Unsplash Az elmúlt több mint ötven év meteorológiai adatai alapján jól látható, hogy bár az éves csapadékmennyiség összességében nem csökkent jelentősen, annak eloszlása teljesen átalakult.A nyári időszak egyre szárazabbá válik, miközben az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, különösen a nyári hónapokban. A helyzetet tovább nehezíti acsapadék szélsőséges eloszlása. A hosszú, száraz periódusokat gyakran rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű esők szakítják meg, amelyek nem tudnak megfelelően beszivárogni a talajba. Ez nemcsak a növények fejlődését teszi kiszámíthatatlanná, hanem a növényvédelmi és termesztési munkák időzítését is megnehezíti. A gyümölcstermesztők helyzetét tovább súlyosbítja, hogy azaszálymellett továbbra is jelen vannak a késő tavaszi fagyok is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hagyományos védekezési módszerek sok esetben már nem bizonyulnak elegendőnek. A tavaly áprilisi hidegbetörés például olyan erős volt, hogy sem a fűtés, sem a jégháló, sem az öntözés nem tudta megvédeni az ültetvényeket. A kajszibarack-termés szinte teljesen megsemmisült, a károk több helyen meghaladták a nyolcvan százalékot. A FruitVeB termésbecslése szerint 2025-ben a kajszi, az őszibarack és a cseresznye esetében országosan mintegy 85 százalékos terméskiesést okozott a tavaszi fagy. A szakemberek szerint agyümölcstermesztésma már egyszerre küzd két súlyos klimatikus kihívással: a tavaszi fagykárokkal és a tartós vízhiánnyal. Míg korábban elsősorban a hideg jelentette a legnagyobb kockázatot, mostanra az aszály is állandó veszélyforrássá vált. A klímaváltozás hatásai ugyanis már nem a jövő problémái, hanem a mindennapi termesztés részei lettek a magyar gyümölcsösökben is. Forrás:novenyvedoszer.huIndexkép: unsplash.com