● news.bsdnet.hu

A középkorúak átlagosan 35,1 millió forintot tartanak szükségesnek ahhoz, hogy 65 éves korukra állami nyugdíj nélkül is vállalható életszínvonalat biztosítsanak maguknak – derül ki a K&H biztos jövő kutatásának 2026 második negyedéves eredményeiből. Az összeg jelentősen magasabb a néhány évvel korábbi értékeknél. 2021-ben és 2022-ben még egyaránt 26 millió forint volt az átlag, 2025-ben azonban már 33,4 millió forintra emelkedett. A mostani adat tehát azt mutatja, hogy a nyugdíjas évekre elképzelt pénzügyi biztonság ára a középkorúak szerint tovább nőtt. A szélsőséges válaszok kiszűrése sem változtat érdemben a képen: így 35,6 millió forintos átlag adódik. A megtakarítási cél a lakóhelytől is függ: Jövedelem és iskolai végzettség alapján ugyanakkor nem mutatkozott érdemi eltérés. A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy az elmélet és a gyakorlat között jelentős különbség van. A megkérdezettek átlagosan 29 éves kort tartanak ideálisnak a nyugdíjcélú megtakarítás megkezdésére, azok azonban, akiknek már van ilyen megtakarításuk és jelenleg is félretesznek, átlagosan csak 35 éves korukban kezdték el. A különbség életkor szerint is jól látható. A 30-as éveikben járók átlagosan 27 évesen, a 40-esek 35 évesen, az 50-es korosztály tagjai pedig 39 évesen kezdtek nyugdíjcélra félretenni. A K&H szerint a hosszú megtakarítási időnek azért van jelentősége, mert egy több évtizedes pénzügyi cél fokozatosan is felépíthető. Ha valaki például 30 éves korától 65 éves koráig szeretné összegyűjteni a 35 millió forintot, hozamokkal nem számolva havi több mint 83 ezer forintot kellene félretennie. A középkorúak ugyanakkor ennél alacsonyabb havi megtakarítást tartanak szükségesnek. A szélsőértékek kiszűrésével számított átlag 49 ezer forint volt a második negyedévben, a leggyakrabban említett összeg pedig 50 ezer forint. Ez az érték ugyan elmarad a 2024-es 56 ezer és a 2025-ös 54,7 ezer forintos szinttől, de meghaladja a 2021-ben mért 43 ezer, illetve a 2022-es 46 ezer forintot. A számokból így kettős kép rajzolódik ki: miközben a középkorúak egyre nagyobb összeggel számolnak a nyugdíjas éveik finanszírozásakor, a tényleges előtakarékosság megkezdése továbbra is későbbre tolódik annál, mint amit maguk a válaszadók ideálisnak tartanak. „A 35 millió forintos összeg jól érzékelteti, hogy a nyugdíjas évekre való felkészülés hosszú távú pénzügyi feladat” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője. Hozzátette: minél korábban kezdődik a nyugdíjcélú előtakarékosság, annál hosszabb idő áll rendelkezésre a szükséges összeg fokozatos felépítésére.