● news.bsdnet.hu

Újabb 4,2 milliárd eurónyi (1600 milliárd forintnyi) uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára, miután az Európai Bizottság pozitívan értékelte a magyar kormány elmúlt hónapokban végrehajtott intézkedéseit. Vitézy Dávid a napokban elárulta, mire költhetik a pénzt: vonatokra. A közlekedési és beruházási miniszter a berlini InnoTrans vasúti szakkiállításon már azt nézte, milyen új vonatokkal lehetne megújítani a magyar InterCity- és regionális flottát. A tervek között legalább 35 új InterCity motorvonat beszerzése, akkumulátoros szerelvények rendszerbe állítása, valamint olyan technológia is szerepel, amely egyes vonalakon akár a teljes villamosítás szükségességét is kiválthatja. A 4,2 milliárd eurós keret felszabadítása ugyanakkor még nem tekinthető lezárt ügynek. Az Európai Bizottság pozitív értékelése után a végső döntést az uniós tagállamokat képviselő Tanácsnak kell meghoznia. Vitézy Dávid szerint a források 2029-ig többek között a magyar vasút, a városi közösségi közlekedés, energetikai beruházások, környezet- és természetvédelmi programok, valamint vízügyi és árvízvédelmi fejlesztések finanszírozására használhatók fel. A közlekedési és beruházási miniszter szerint ebből a keretből indulhat el többek között A felszabaduló források egyik látványos felhasználási területe a magyar vasúti járműpark megújítása lehet. Vitézy Dávid a berlini InnoTrans szakkiállításon több olyan távolsági és regionális járművet is megnézett, amely később a magyar közbeszerzéseken is szóba kerülhet. A miniszter szerint az uniós források segítségével legalább 35 új InterCity motorvonat beszerzésére nyílhat lehetőség. Ezek egyebek mellett a Budapest–Szeged és a Budapest–Pécs vonalon, illetve a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc kör-InterCity járatain állhatnának forgalomba. Berlinben az ÖBB, a Trenitalia és a Flixtrain új távolsági vonatait is megvizsgálták. Hogy végül melyik gyártó és milyen konstrukció nyerhet, arról Vitézy szerint nyílt közbeszerzésen, versenyben kell dönteni. Az egyik lehetséges irány az emeletes motorvonatok távolsági használata. A Stadler KISS-ből jelenleg negyven szerelvény közlekedik a MÁV budapesti elővárosi hálózatán, Ausztriában azonban ugyanezt az alapplatformot távolsági berendezéssel, Railjetként, akár 200 kilométer/órás sebességre alkalmas változatban is forgalomba állítják. Vitézy szerint az emeletes kialakítás egyik előnye a nagy férőhelykapacitás, ami a zsúfolt magyar InterCity-járatokon különösen fontos lehet. A miniszter úgy fogalmazott, hogy egy férőhelyre vetítve ez ma az egyik legolcsóbb megoldás lehet. A másik nagy kérdés a dízelüzem fokozatos kiváltása a nem villamosított regionális vonalakon. Az InnoTranson Vitézy és delegációja több olyan akkumulátoros motorvonatot is megnézett, amely felsővezeték alatt hagyományos elektromos vonatként közlekedik, vezeték nélküli szakaszon pedig akkumulátorról halad tovább. A bemutatott technológiák egy feltöltéssel nagyjából 80–100 kilométert képesek megtenni felsővezeték nélkül. A miniszter szerint egy mintegy negyedórás töltés után ismét megtehető hasonló távolság. Ez azért lehet különösen fontos Magyarországon, mert így a ma Bz motorvonatokkal vagy Csörgő dízelmozdonyokkal kiszolgált hálózat jelentős részén úgy lehetne korszerű, elektromos hajtású járművekre váltani, hogy közben nem kellene minden kilométer fölé felsővezetéket építeni. Balatonfüred és Keszthely között egyelőre nincs végleges döntés arról, hogy villamosítsák-e a vasútvonalat. Vitézy szerint Európában elsősorban azokon a vasútvonalakon indokolt a teljes villamosítás, ahol jelentős teherforgalom is van. A balatoni szakaszon ezzel szemben főként a nyári forgalom jelent nagy terhelést, ezért szerinte érdemes megvizsgálni, hogy gazdaságos-e emiatt a teljes felsővezeték-rendszer kiépítése. Az egyik alternatíva az akkumulátoros motorvonat lehet, amely Balatonfüredig felsővezetékről közlekedne és töltődne, majd a nem villamosított szakaszon akkumulátorról haladna tovább. A másik lehetőség olyan kétüzemű mozdony alkalmazása, amely felsővezeték alatt villanymozdonyként, azon kívül pedig dízelüzemben működik. A közlekedési tárca most azt akarja kiszámolni, melyik megoldás jelentene kisebb beruházási költséget és hatékonyabb üzemeltetést. A miniszter viszont hangsúlyozta: még nincs döntés arról, hogy a Balaton északi partján melyik irányt választják.