● news.bsdnet.hu

Elkészült a vagyonadóról szóló részletes pénzügyminisztériumi előterjesztés, amelyből kiderül, hogyan adóztatnák meg az egymilliárd forintot meghaladó magánvagyonokat. A tervezet szerint nem csupán az ingatlanokat vennék figyelembe: a bankszámlán tartott pénz, az értékpapírok, a céges részesedések és más befektetések is bekerülhetnek a számításba. Az adó mértéke az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrész 1 százaléka lenne. A dokumentum ugyanakkor csak egy tervezet, és még nem tekinthető a kormány végleges álláspontjának. Csorba Anita Newsroom újságíró Ezeket látta már? A Tisza már a választások előtt azt ígérte, hogy vagyonadót vezet be az egymilliárd forintot meghaladó vagyonokra, a tervet pedig a kormányváltás után is megerősítették. Most a Blikk birtokába került pénzügyminisztériumi előterjesztésből az eddigieknél jóval részletesebben látszik, hogyan működhetne az új adó. Egy fontos kitétel azonban minden oldalon szerepel: „Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.” Vagyis a mostani terv még változhat, ahogyan az alábbi szabályok is. A legfontosabb szám az egymilliárd forint. A tervezet szerint az adó alapja nem a teljes vagyon lenne, hanem az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész, erre vetnék ki az évi 1 százalékos adót. Ez azt jelenti, hogy önmagában például egy nagy értékű lakás még nem feltétlenül eredményezne fizetési kötelezettséget: az adózó különböző adóköteles vagyonelemeinek értékét összegeznék, figyelembe véve a törvény szerint levonható tartozásokat is. A belföldi magánszemélyeknél ráadásul nemcsak a Magyarországon lévő vagyon számítana. A tervezet szerint az adókötelezettség a teljes belföldi és külföldi vagyonra kiterjedne. Külföldi magánszemélyeknél ezzel szemben korlátozott lenne a kötelezettség, alapvetően a Magyarországon fekvő ingatlanok kerülnének a rendszerbe. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan mi kerülne bele az egymilliárd forintos vagyonba. A tervezet alapján a kör meglehetősen széles. Adókötelesek lennének egyebek mellett az ingatlanok, a gépjárművek, a készpénz és a számlapénz, az értékpapírok és más befektetések – például a nyugdíj-előtakarékossági megtakarítások –, a társasági részesedések, a követelések, a kriptoeszközök, a nemesfémet tartalmazó élet- és járadékbiztosítások, valamint különböző vagyoni értékű jogok és opciók. Vagyis nem az számítana, hogy valakinek van-e egymilliárd forint a bankszámláján: a különböző vagyonelemek együttes, nettó értéke lenne döntő. Vannak ugyanakkor kivételek is . Nem kellene figyelembe venni például a személyes használatot szolgáló, darabonként legfeljebb egymillió forintos ingóságokat, a lakóingatlan szokásos berendezési és felszerelési tárgyait – a műtárgyak és gyűjtemények kivételével –, valamint a legfeljebb 10 millió forint értékű személygépkocsit. A házastársak vagyona sem automatikusan egyetlen közös összegként jelenne meg. A tervezet szerint elsősorban a házassági vagyonjogi szerződés vagy más megállapodás lenne irányadó, ennek hiányában a törvény állapítaná meg a megosztás szabályait. Közös tulajdon esetén a vagyonelem értékét a tulajdoni hányadok szerint osztanák meg. A kiskorú gyermek vagyonát pedig a szülői felügyeletet gyakorló szülő adóalapjában vennék figyelembe; közös szülői felügyeletnél fele-fele arányban számolnák el. Az ingatlanok értékelésére különösen részletes szabályokat dolgoztak ki. Elsősorban egy, a tárgyév végét megelőző 12 hónapban történt ügylet értékéből indulnának ki. Régebbi tranzakciónál – bizonyos feltételekkel akár tíz évre visszamenően – indexálnák a korábbi értéket. Ha ilyen adat nincs, a NAV országos tömeges ingatlanértékelési modellje következne. Az adóhatóság az illetékkiszabási eljárásokból rendelkezésére álló adatok, valamint az ingatlan elhelyezkedése, műszaki és környezeti jellemzői alapján számolná ki az értéket. Az adózó ugyanakkor független ingatlanvagyon-értékelő által megállapított forgalmi értéket is használhatna. Ha ez több mint 20 százalékkal eltérne a más módszerrel kapott értéktől, a szakértőnek részletesen indokolnia kellene az eltérés okát. 500 millió forintot elérő ingatlannál legalább két értékelési módszert kellene alkalmaznia. A tőzsdei részvények értékét alapvetően a tőzsdei árfolyam alapján állapítanák meg. A nem tőzsdei cégrészesedéseknél már összetettebb képlet jönne: a társaság utolsó lezárt üzleti évének saját tőkéjéből és jövedelemtermelő képességéből indulnának ki. Külön szabályokat dolgoztak ki többek között a holdingvállalkozásokra, a frissen alapított cégekre és a kisebbségi részesedésekre is. A vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba helyezett vagyon sem tűnne el az adó szempontjából: ezek önálló vagyonkezelési adóalanyként jelennének meg. A belföldi magánszemély teljes külföldi vagyona is bekerülhetne az adóalapba . A külföldön megfizetett, a magyar vagyonadóval azonos vagy hasonló jellegű adót ugyanakkor bizonyos feltételekkel be lehetne számítani. A nemzetközi adóegyezmények is szerepet kapnának: ha egy egyezmény alapján valamely vagyonelemet Magyarország nem adóztathat, arra magyar vagyonadót sem kellene fizetni. Az új rendszer önadózáson alapulna. Mindenkinek minden év utolsó napján fennálló vagyoni állapotát kellene felmérnie, a bevallást és az adót pedig a következő év augusztus 31-éig kellene benyújtania, illetve megfizetnie. Ehhez az adózónak nyilvántartást is kellene vezetnie, és megőriznie az értékeléseket, számlakivonatokat, igazolásokat és más, a számítást alátámasztó dokumentumokat. A NAV kivételes esetben legfeljebb 24 hónapos fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhetne. A tervezet szerint a törvény 2026. december 1-jén lépne hatályba, így először a 2026. december 31-én fennálló vagyoni helyzet alapján kellene adózni, az első bevallási és fizetési határidő pedig 2027. augusztus 31. lenne. A Pénzügyminisztérium hatásvizsgálata szerint a vagyonadó évente várhatóan 1502-00 milliárd forint bruttó többletbevételt hozhatna a központi költségvetésnek . Ez magasabb becslés annál a sávnál, amelyet egyes korábbi külső elemzések valószínűsítettek. A dokumentum arra is kitér, hogy az új adó jelentős adminisztrációval járhat mindenkinél és a NAV-nál. A hatásvizsgálat külön kommunikációs kockázatként számol azzal is, hogy a vagyonadót a beruházások visszafogásával vagy a tőke külföldre helyezésével járó intézkedésként bírálhatják. adó