Üzemanyag: mára legrosszabbra készül a szmszéd ország, hozzányúltak a dízeltartalékhoz – a Mol is figyel
VG
2026-09-26 19:08
Egyszerre jár le napokon belül több olyan ügyben a határidő, amelyek komolyan befolyásolják déli szomszédunk energiaellátását, érintett a magyar Mol is. Egy hónappal parlamenti választásai előtt Szerbia dízelt szabadított fel a tartalékaiból.
Szeptember 30-án Szerbia számára a következő határidők járnak le – emlékeztet a Euronews.
és lejár az Oroszországgal kötött gázmegállapodás. Október 25-én pedig parlamenti választásokat tartanak Szerbiában.
Sorsdöntő napok jönnek a Molnak: Vucic lemondása előtt még Putyinnal rendezi a NIS ügyétAleksandar Vucic napokon belül lemond a szerb elnöki posztról, előtte azonban még Vlagyimir Putyinnal akar egyeztetni a NIS jövőjéről. A Mol NIS-üzlete szempontjából ez kulcsfontosságú lehet, mert a szerb fél szerint Belgrád már mindent megtett, ami rajta múlt, a döntés most az orosz, az amerikai és a magyar fél egyeztetésein múlik . A Budapest–Belgrád-vasútvonal átadása is közvetlenül Vucic távozása után jöhet.
Energia szempontjából a szerbeket még az ág is húzza: a Duna vízállása továbbra is alacsony, ami nehezíti az uszályon történő importot.
A kormány 5000 tonna dízel felszabadítását hagyta jóvá a tartalékokból.
Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Szövetségének képviselője a Euronews Serbia műsorának nyilatkozva elmondta , ekkora mennyiség felszabadítása inkább csak szimbolikus, pszichológiai lépés, mint megoldás a bizonytalanságra, ez olyannyira kis mennyiség a fogyasztáshoz képest.
A biztos ellátás egyetlen reális lehetőségét a pancsovai finomító jelenti – a NIS működésének folytatása pedig az Egyesült Államok és Oroszország közötti megállapodástól függ.
Ötezer tonna meglehetősen kis mennyiség az igényeinkhez képest, de jó jelzés arra, hogy a kormány legalább pszichológiai szempontból próbálja kezelni a helyzetet
– mondta.
A nyersolaj-feldolgozás maximális kapacitása napi mintegy 11–13 ezer tonna. Átlagosan körülbelül napi 10 ezer tonnát dolgozunk fel a pancsovai finomítóban. Ha csak ezt az 5000 tonnát használnánk fel, és nem lenne más dízelünk, akkor mondjuk három nap alatt elfogyna” – magyarázta Atanacković.
Korábban – mint mondta – a hazai termelés kiesését a nagy benzinkúthálózatok importja ellensúlyozta. Ez azonban már nem lehetséges ugyanazon az áron.
A Duna vízállása lehetetlenné teszi a további uszályos szállítást. A tartálykocsis vagy vasúti szállítás túlságosan drága és bonyolult lenne, ráadásul a mennyiségek sem lennének elegendők.
A pancsovai finomító az egyetlen esélyünk arra, hogy viszonylag megfelelő legyen az ellátás
– hangsúlyozta Atanacković.
Az Európában rekordmagasságba emelkedő üzemanyagárakról azt mondta, hogy egyes országok a jövedéki adók csökkentésével próbálják mérsékelni a drágulás hatását.
„A mi kormányunk ezt 20 százalékos mértékben tette meg. Ha a nyersolaj ára tovább emelkedik, és tartani akarjuk a jelenlegi árat, további jövedékiadó-csökkentéshez kell folyamodnunk. Ez ugyanakkor nehezíti a költségvetés működését. Előbb-utóbb meg kell fizetnünk ennek a súlyos árát” – tette hozzá Atanacković.
Szeptember 30-a után Szerbia továbbra is két nagyhatalomtól függ.
„Természetemnél fogva optimista vagyok. A fejlemények az Egyesült Államoktól és az Oroszországi Föderációtól függnek. Rajtuk múlik, hogy hónapról hónapra továbbra is újabb engedélyekért kell-e folyamodnunk, hogy a NIS folytathassa működését, vagy más módon oldják meg a helyzetet. A működés folytatása elengedhetetlen. Ha a Janaf leállítja a nyersolaj-szállítást, vagy nem kap engedélyt, akkor csak minimális mennyiségű importra számíthatnánk, ráadásul Európában sincs elegendő dízel” – vélekedett Atanacković.
Emlékeztetett arra, hogy a kötelező készletek két-három hónapra elegendők, aztán elfogynak.
Arra a kérdésre, hogy mikor zárulhat le a NIS adásvétele, azt válaszolta: a késlekedés oka nem az ár.
„Az Oroszországi Föderáció vonakodik az eladástól. A MOL és az oroszok közötti tárgyalások már nyolc hónapja tartanak . Azok az árak, amelyekről hallottunk, még alacsonyabbak is annál, mint amire számítottunk. Mind az amerikai, mind az orosz fél kívánatos vevőnek tekintette a MOL-t, vagyis Magyarországot. Ez a kérdés nehezebb annál, hogy néhány millió dollárról szóljon. Nehéz bármi biztosat mondani” – hangsúlyozta Atanacković.