● news.bsdnet.hu

Jemenben a 2022-es törékeny fegyverszünet után villámgyorsan lobbant fel újra a polgárháború. Az Irán által támogatott, Anszár Allah néven is ismert húszik néhány hét alatt teljesen átszabták a régió erőviszonyait. A lázadók elözönlötték a nyugati partvidéket, és elfoglalták Mokka kulcsfontosságú kikötővárosát, valamint a Bab el-Mandeb tengerszoros kapujában fekvő Perim- és Hanis-szigeteket, ahonnan gyakorlatilag az orruk előtt ellenőrizhetik, milyen hajókat engednek át a szoroson. A nemzetközileg elismert, Szaúd-Arábia által támogatott jemeni kormány erői szinte harc nélkül omlottak össze. A legfrissebb katonai jelentések szerint a húszik most Taiz és Lahidzs tartományokban, a Kahboub-hegység stratégiai magaslataiért harcolnak. A céljuk egyértelmű: elvágni a Vörös-tenger partvidékét a déli, kormányzati kézen lévő területektől és Adentől, hogy teljesen bebiztosítsák a hátországukat. Az ENSZ adatai szerint az újabb harcokban már csaknem 700 ember vesztette életét, több mint 120 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására, és ezrek menekültek csónakokon a Vörös-tengeren keresztül Afrikába. A jemeni összecsapások ezzel párhuzamosan közvetlen, nyílt konfliktussá terebélyesedtek Szaúd-Arábia és a húszik között. A lázadók bejelentették, hogy rakétatámadást hajtottak végre a szaúdi főváros, Rijád ellen. A repülőtér közelében hatalmas robbanások hangja hallatszott és füstoszlopok emelkedtek a magasba. Ez volt az első irányított légi csapás a szaúdi főváros ellen az újabb eszkaláció kezdete óta. Szaúd-Arábia hirtelen rendkívül nehéz helyzetbe került: a vörös-tengeri Mokka kikötője és a Bab el-Mandeb tengerszoros feletti húszi ellenőrzés veszélybe sodorta a szaúdi kőolajexport fő alternatív útvonalát, amellyel a blokád alá vont Hormuzi-szorost igyekeztek kikerülni. A sivatagi királyság keleti kikötői helyett a nyugati parton, Dzsidda és Janbu kikötőiben pakolták meg az olajtankereket, amelyek aztán Ázsia felé a Bab el-Mandeb szoroson át hagyták el a Vörös-tengert. Egészen mostanáig. A szaúdi szállítások a Hormuzi-szoroson keresztüli komoly akadályokba ütköztek. Ezeket csak úgy tudták ideig-óráig fenntartani, hogy a tartályhajók kikapcsolt jeladókkal, rekordösszegű biztosítási díjakat fizetve szállították az olajat a nyílt óceánra, hogy átrakodják azt az ázsiai vásárlók hajóira. Bár ez a lépés átmenetileg 100 dollár közelébe szorította le a nyersolaj hordónkénti világpiaci árát, a finomított üzemanyagok ára továbbra is csúcson van. Az Egyesült Államokban a gázolaj ára elérte a rekordnak számító 6,51 dollárt gallononként, ami komoly politikai fejfájást okoz a washingtoni vezetésnek a közelgő félidős választások előtt. A történelmi kikötőváros Jemenben, a Vörös-tenger partján a kávékereskedelemnek köszönheti hírnevét. Ez volt ugyanis a XV. és a XVIII. század között a világ egyik legfontosabb kávéexportáló kikötője. A kávé a jemeni hegyvidékről, illetve Etiópiából került Mokkába, ahonnan az Oszmán Birodalomba és Európába szállították a szemeskávét. Az innen érkezett kávét nevezték el az európai kereskedők jellegzetes ízvilága után „mokka kávénak”, és innen került át a magyar nyelvbe is. A helyzet súlyossága miatt Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös ismételt, sürgető kérésekkel fordult a Fehér Házhoz, közvetlen amerikai katonai beavatkozást sürgetve. A The New York Times értesülései szerint a Trump-adminisztráció vasárnap már el is készítette a húszik elleni légitámadások tervét. A katonák már a bombákat szerelték fel a harci gépekre, amikor Donald Trump az utolsó pillanatban váratlanul visszavonta a parancsot. Az amerikai elnök furcsa diplomáciai lépéssel indokolta a döntést: azt állította, hogy maguk a húszik hívták fel őt, kérve, hogy az USA maradjon ki a konfliktusból. „Problémájuk van egy országgal, és meg fogják oldani” – fogalmazott Trump, utalva arra, hogy ez szaúdi-jemeni belügy. A húszik vezetése ugyanakkor határozottan tagadta, hogy bármikor isn kapcsolatba léptek volna az amerikai elnökkel. Az amerikai visszakozás mögött egy korábbi, törékeny egyezség áll. Miután Trump 2025 elején elindította az „Epic Fury” és a „Rough Rider” hadműveleteket Irán és a húszik ellen, a hosszas bombázások nem hozták meg a várt áttörést. 2025 májusában Washington és a húszik Omán közvetítésével fegyverszünetet kötöttek, amelyben a lázadók vállalták, hogy nem támadják az amerikai hajókat a Vörös-tengeren, cserébe az USA felhagy a jemen elleni csapásokkal. Trump már korábban nyíltan is elismerte a húszik keménységét, de láthatóan nagyon kerüli azt, hogy a Közel-Keleten már amúgy is túlfeszített amerikai haderőt belerángassa  egy újabb szárazföldi és légi háborúba Jemenben. Bár Washington a nyilvánosság előtt elutasítja a nyílt katonai fellépést, a háttérben zajló folyamatok azt mutatják, hogy az USA teljesen mégsem hagyta magára szaúdi szövetségesét. Az amerikai külügyminisztérium nemrégiben értesítést adott ki több mint 10 000 bomba és JDAM precíziós irányítórendszer eladásáról Szaúd-Arábiának. Lapértesülések szerint több mint 100 amerikai katonai tanácsadó tartózkodik jelenleg Szaúd-Arábiában egy új, közös műveleti központban, ahol hírszerzési és célmeghatározási támogatást nyújtanak a szaúdi légierőnek. Szakértők szerint ez a kettős politika rendkívül veszélyes. Ha a Fehér Ház a csendes katonai segítségnyújtással arra bátorítja a szaúdiakat, hogy ne foglalkozzanak a diplomáciai rendezéssel, akkor a jemeni háború teljes erővel fog visszatérni. Ez pedig nemcsak a Közel-Kelet amúgy sem túl erős stabilitását veri szét végleg, hanem egy még súlyosabb globális olajválsághoz és gazdasági krízishez vezethet. (Borítókép: Az Iránhoz köthető húszik egy megsemmisült jármű mellett pózolnak a Szaúd-Arábia által támogatott erők elleni támadást követően a jemeni al-Dzsauf kormányzóságban 2026. szeptember 15-én. Fotó: Houthi Military Media / Reuters)