A Viktória-tó halálos titka: már egyetlen csobbanás végzetes lehet
Origo
2026-09-26 20:06
A Kenya, Tanzánia és Uganda között elterülő Viktória-tó emberek milliói számára létfontosságú vízforrás. A tóban azonban jelen vannak a bilharziózis kórokozói is. A betegséget vérmételyek okozzák, amelyek közül itt elsősorban a Schistosoma mansoni nevű faj fordul elő.
A parazita bonyolult életciklusához – és egyben túléléséhez – az emberre és az édesvízi csigákra egyaránt szükség van. A folyamat akkor veszi kezdetét, amikor a fertőzött személy ürülékével a vízbe jutó petékből kikelnek a lárvák. Ezek megkeresik a tóban élő csigákat, behatolnak a testükbe, majd ott továbbfejlődve ivartalanul szaporodnak.
A csigákból később az úgynevezett farkos lárvák (cerkáriák) jutnak vissza a vízbe. Ezek a mikroszkopikus lények fürdőzés közben észrevétlenül átfúrják magukat az ember bőrén, és egyenesen a véráramba jutnak. A szervezetben vándorló férgek idővel párokat alkotnak, a nőstények pedig hamarosan petéket raknak.
A súlyos panaszokat többnyire nem maguk a kifejlett férgek, hanem a szervezet petékre adott heves immunreakciója váltja ki.
A szövetekben megrekedő peték ugyanis krónikus gyulladást és hegesedést okoznak.
Amikor a lárvák átfúrják magukat a bőrön, a behatolás helyén kiütések jelenhetnek meg, majd a fertőzést követő egy-két hónapon belül láz, hidegrázás, köhögés és izomfájdalom léphet fel. Megfelelő kezelés hiányában a betegség akár évekig is elhúzódhat. Ilyenkor fokozatosan alakulnak ki a krónikus tünetek:
Megfelelő kezelés hiányában visszafordíthatatlan szervkárosodás lép fel.
A fertőzés a gyerekekre a legveszélyesebb. A vízben rendszeresen megmártózó és ezáltal ismételten megfertőződő gyerekeknél a vérszegénység és az alultápláltság mellett súlyos tanulási nehézségek is jelentkezhetnek.
Bár a bilharziózis a prazikvantel nevű gyógyszerrel jól kezelhető, a védekezést megnehezíti, hogy a készítmény kizárólag a kifejlett férgeket pusztítja el, a parazita más fejlődési alakjaira egyáltalán nem hat.
A betegség visszaszorításához tehát önmagában nem elég a gyógyszeres kezelés. A küzdelem fontos pillére a lárvákat hordozó csigák irtása, valamint a széles körű felvilágosító munka. A közegészségügyi kampányok elsődleges célja, hogy javítsák a higiéniai viszonyokat, és megakadályozzák a fertőzött emberi ürülék élővizekbe jutását. Így a parazita petéiből kikelő lárvák nem tudnak bejutni a csigákba.