● news.bsdnet.hu

1986. szeptemberének közepén jelentette a Kádár rendszer kémelhárítása, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság légügyi szervei előzetes leszállási engedélyt kértek a Malévtől fegyverszállítás továbbítása céljából. Az érvényben lévő nemzetközi egyezmény alapján a Malév ezt megtagadta. Ezek után viszont Észak-Korea kormánygépe szállt le Ferihegyen, a kormánygépekre vonatkozó utasítások alapján ennek a gépnek már nem lehetett megtiltani sem a leszállást, sem a kirakodását. A gépben 79 ládában 2,6 tonnányi fegyver volt, kézi rakétavetők és a hozzá illő gránátokkal, terroristáknak akarta eladni a "demokratikus" Korea.. Végh Attila Bűnügyi újságíró, oknyomozó riporter Ezeket látta már? Negyven éve,1986. szeptemberének kellős közepén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság légügyi szervei előzetes leszállási engedélyt kértek a Malévtől fegyverszállítás továbbítása céljából. Az érvényben lévő nemzetközi egyezmény alapján a Malév ezt megtagadta, azt hitték, a dolog ezzel el van rendezve. Ám alig telt el pár nap, amikor Észak-Korea kormányzati gépe jelentkezett be a magyar légtérbe és kért leszállási engedélyt Ferihegyen. A diplomáciai repülőgépekre vonatkozó utasítások alapján a reptér személyzete ennek a gépnek nem tagadhatta meg sem a landolását, sem a kirakodását. A koreaiak kipakoltak, éjszaka titokban, majd elmentek azzal, hogy a következő nap jelentkezik a nagykövetük. A rakomány a Malév egyik raktárába került, egy magányos fegyveres őr vigyázott rá. Valószínűleg nem lett nyugodt a reggele, amikor megtudta, a raktárban 79 ládában 2,6 tonnányi fegyvert, RPG -7 rakétavetőket és gránátokat őrzött. - A jelentések szerint a szállítmány célállomása Burkina Faso lett volna, ami akkor éppen háborúban állt Malival, már egy éve, a két állam határán lévő földgáz-és kőolaj lelőhelyek miatt- idézte fel az eseményeket Lénárd Judit történész. - Ez a háború csak 1986 decemberében, a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletével záródott le, vagyis 1986 szeptemberében még nagy keltje volt arrafelé a fegyvereknek. Másnap Észak-Korea budapesti nagykövetsége a Malévet kérte fel a szállítmány továbbítására az afrikai országba, ám a magyar légitársaság - egyeztetve Kádár pártközpontjával - ezt elutasította, s telexben Koreát kérte fel intézkedésre, és a fegyverek elszállitására. A magyar katonai és kémelhárítás jelentette a pártközpontnak, hogy megvizsgálták a szállítmány, s az ládánként 6 db, szovjet gyártmányú, Magyarországon is rendszeresített RPG 7 típusú páncélelhárító rakétát és ládánként 2 db, külön csomagolt indítószerkezetet találtak a raktárban, melyek a tűzszerész szakértők szerint bármikor harci állapotba hozhatóak. Tamás sorállományú határőr volt Ferihegyen, ő kezelte a terroristák útleveleit - Sokáig nem mert senki sem hozzányúlni, várták, hogy majd Korea intézkedik, otthagyták a cuccot a Malév egyetlen fegyveres őr által őrzött raktárában - emlékezett vissza egy, akkor a reptéren sorkatonai szolgálatot ellátó határőr, Somos Tamás. - Isteni szerencse, hogy az akkoriban Magyarországon pihengető terroristák erről nem tudtak , vagy nem érdekelte őket, nem lett volna túl nehéz megszerezni a szállítmányt vagy annak egy részét. Mivel sem a szállítmányt feladó koreai, állami cég, sem Észak-Korea nem intézkedett – a jelentések szerint „nem találtak vállalkozót a tovább fuvarozásra”, a Societe Transtrada Co. és a KNDK budapesti követsége két hetes haladékot kért az elszállítására. Ezek után Korea lemondott a fegyverekről, úgy tett, mintha meg sem történt volna azok kirakodása. Október 6-án foglalta le a fegyvereket a Magyar Néphadsereg Fegyverzeti Főnöksége, katonai rendészeti biztosítás mellett elszállították. Ha jól tudom a zalaegerszegi, nagyatádi, szombathelyi, marcali lövész ezredek laktanyáiba szállították a fegyvereket, ahol amúgy is rendszeresítve voltak ilyen eszközök. A Blikk információi szerint a szállítmányról illetve annak lefoglalásáról több afrikai és arab ország is értesült, hivatalos és titkos formátumban is tettek árajánlatot a magyarok által lefoglalt szállítmányra, méghozzá dollárért - félmilliós ajánlat is érkezett - ami az akkori magyar gazdaságnak jót jött volna. Kádár rendszere nem mert belemenni az üzletbe, tartva attól, nemzetközi botrány kavarodhatna az ügyből. Az RPG-7 kézi páncéltörő gránátvető - Rucsnoj Protyivotankovij Granatomjot, azaz kézi páncéltörő gránátvető - nem csak a kommunista Korea, hanem a Magyar Néphadsereg lövész alegységeinek alapvető és rendkívül elterjedt páncélelhárító fegyvere is volt. A katonai szlengben és a mindennapi szóhasználatban a mozaikszó magyarosításával gyakran utaltak rá „Rakéta-Páncéltörő-Gránátként” is. 1958-ban fejlesztették ki Moszkvában, 1962-től rendszeresítették először a szovjet, majd a Varsói Szerződés és a baráti kommunista államok, Vietnám, Kambodzsa, Kuba, Korea hadseregeiben is. Elsősorban harckocsik és páncélozott járművek ellen használták, de alkalmas volt beton fedezékek és erődítmények rombolására is, a szovjet hadsereg afganisztáni inváziójában ismerhette meg a világ. A terroristák is ott kedvelték meg és egyszerű kezelhetősége, igénytelensége, hatalmas romboló ereje miatt nagy keletje lett a fegyvernek és a hozzávaló mini rakétáknak. A nemzetközi legális, katonai piacon egy új gyártású, gyári RPG–7 -vagy annak modernizált változata - nagyjából 2 000 – 2 500 dollárba kerül, míg a gyűjtők számára hatástalanított dekorációs darabokat az USA-ban vagy Nyugat-Európában szintén legálisan 1 500 – 2 500 dollár körüli áron értékesítik. A feketepiacon ez az ár a triplája is lehet, a gránátvetőhöz való lőszer ára pedig 50-200 dollár között mozog. A magyar katonák 1964 és 2024 között használták az RPG-t / Fotó: Magyar Honvédség Mozgó vagy két méter magas cél esetén 330 méter, míg álló célnál a legnagyobb irányzott lőtávolsága 500 méter volt. A Magyar Honvédségnél az RPG–7 2024 decemberéig volt rendszeresítve, a készletet kivonták, a fegyverrendszert Carl Gustaf M4 páncéltörőkre cserélték. határőr