● news.bsdnet.hu

Felejtse el az éhezést és a csodaszereket! A legújabb kutatások szerint már a zsír, a szénhidrát és a fehérje arányának megváltoztatása is hatással lehet a biológiai kor egyes markereire. Van azonban, amit fontos tudni: a kevesebb fehérje nem jelent automatikusan hosszabb életet. László Juli Szerkesztő Ezeket látta már? Az öregedés lassítására már régóta keresik a receptet : vannak, akik drága krémeket használnak, vannak, akik jégfürdőt alkalmaznak, és olyanok is szép számmal akadnak, akik szinte laboratóriumi pontossággal számolják a kalóriákat. A tudósokat azonban egyre inkább nemcsak az érdekli, hogy mennyi ételt fogyasztunk, hanem az is, milyen arányban visszük be az egyes tápanyagokat. Ez pedig érdekes kérdéseket vet fel azok számára is, akik el sem tudják képzelni a reggelit egy adag fehérje nélkül. Az Aging Cell folyóiratban megjelent kutatásban 104 egészséges, 65 és 75 év közötti ember vett részt. A jelentkezőket négy csoportra osztották, és egy hónapon keresztül eltérő szénhidrát-, zsír- és állati eredetű élelmiszer-bevitelt tartalmazó étrendet követtek. A tanulmány szerint négy hét múlva az a csoport mutatta a legnagyobb változást a biológiai életkor becslésére használt egyes mérőszámokban, amely alacsonyabb zsír- és magasabb szénhidrátbevitellel járó, mindenevő étrendet követett. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a résztvevők egyik napról a másikra megfiatalodtak volna. A biológiai életkor egy becslés, amely számos egészséggel kapcsolatos mutatón alapul, például a vérnyomáson , a vércukorszinten, a koleszterinszinten és a gyulladásos folyamatok egyes jelein. Az eredmények ezért a szervezetben bekövetkező változásokra utalnak, nem pedig szó szerinti megfiatalodásra. Ráadásul viszonylag kis létszámú és rövid ideig tartó vizsgálatról van szó. Egyelőre nem tudni, hogy a megfigyelt változások hónapokig vagy évekig fennmaradnának-e, illetve hogy hatással lennének-e a várható élettartamra. A 101 éves Ruta Hagmann olyan időket élt át, amelyeket mi csak a történelemkönyvekből ismerünk. Megélt gazdasági válságokat, háborúkat, technológiai forradalmakat, illetve egy olyan világot, amely egyetlen élet alatt szinte teljesen megváltozott. Mégis megőrizte azt, amit sokan jóval hamarabb elveszítenek: így az egészségét, a fizikai erejét és az az életörömét. A vitához a Pennington Biomedical Research Center kutatóinak munkája is hozzájárul. A szakemberek azt vizsgálták, hogy a fehérjebevitel csökkentése miért hosszabbíthatja meg egyes kísérleti állatok életét . A kutatások szerint a szervezet nem egyszerűen éhséggel reagál az alacsonyabb fehérjebevitelre. Összetett alkalmazkodási folyamat indulhat be, amelyben hormonális, idegrendszeri és anyagcsere-folyamatok is szerepet játszanak. Úgy tűnik, hogy az FGF21 hormon, amely bizonyos aminosavak hiányára adott válaszban vesz részt, fontos szerepet tölthet be ebben. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a fehérjebevitel egyszerű csökkentése az embereknél is automatikusan meghosszabbítaná az életet. A bizonyítékok egy része állatkísérletekből származik, az elemzett munka pedig a meglévő eredmények tudományos összegzése, nem pedig egy csodadiéta klinikai vizsgálata. Az idősebbeknek különösen fontos odafigyelniük a megfelelő fehérjebevitelre. Az izomtömeg az életkor előrehaladtával természetes módon csökken, a túl kevés fehérje pedig hozzájárulhat az izomvesztéshez, a gyengeséghez és a fizikai állapot romlásához. Az Európai Klinikai Táplálkozástudományi és Anyagcsere Társaság (ESPEN) irányelve szerint az idősebbek számára általában legalább 1 gramm fehérje fogyasztása javasolt testsúlykilogrammonként naponta. A pontos szükséglet azonban az egészségi állapottól, a fizikai aktivitástól és az egyéni körülményektől is függ. A kevesebb fehérje tehát nem univerzális recept. Érdemesebb a fehérjeforrások minőségére és az étrend egészének összetételére figyelni: mérsékelni a feldolgozott húsok, a zsíros húskészítmények és a telített zsírokban gazdag élelmiszerek fogyasztását, miközben helyet kapnak a minőségi fehérjeforrások, például a hüvelyesek, a hal, a tojás és a tejtermékek. Az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a szervezet nem külön-külön „értékeli” az egyes tápanyagokat. Sokkal inkább az számít, hogyan illeszkedik egymáshoz a fehérje-, a zsír-, a szénhidrát- és a rostbevitel, valamint a teljes energiabevitel. Az egészséges öregedést támogató étrend ezért valószínűleg nem néhány tiltott és engedélyezett élelmiszerről szól. Sokkal fontosabb lehet a változatos, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben és minőségi fehérjeforrásokban gazdag étrend, rendszeres testmozgással és megfelelő mennyiségű alvással kiegészítve. ( via ) hosszú élet