● news.bsdnet.hu

Már a vérnyomás kismértékű csökkentése is lassíthatja az agyi kisérbetegség kialakulását és súlyosbodását. A vérnyomásmérésről a legtöbben arra gondolnak, hogy a szív egészségéről ad képet, a magas értékek az agy szerkezetét is fokozatosan károsíthatják. A kis ereket és a környező agyszövetet érintő elváltozások évekig tünetmentesen alakulhatnak ki, idővel azonban agyvérzéshez, a szellemi képességek hanyatlásához és demenciához vezethetnek. A Massachusetts General Hospital és a UT Health San Antonio kutatói arra kerestek választ, hogy a vérnyomás célzott csökkentése képes-e lelassítani ezeket az aggasztó folyamatokat. A szakemberek csaknem négy év különbséggel készült agyi felvételeket hasonlítottak össze, a részletekről a ScienceAlert számolt be. A vizsgálatban az amerikai SPRINT klinikai kutatás adatait elemezték újra, amelyben több mint 9300, legalább 50 éves, magas vérnyomással élő felnőtt vett részt. A résztvevőket véletlenszerűen két csoportba sorolták, ahol a szisztolés vérnyomás elérendő felső határértékét 120, illetve 140 higanymilliméterben határozták meg. A szigorúbb vérnyomáscsökkentést alkalmazó csoportban kevesebb szívrohamot, agyvérzést és keringési eredetű halálesetet regisztráltak. Emiatt a kísérleti beavatkozást az eredetileg tervezettnél hamarabb leállították, az agyi MRI-vizsgálaton átesett alanyok nyomon követése értékes adatokat szolgáltatott. A kutatók három különböző MRI-jelet kombináltak egyetlen mutatóba, hogy átfogó képet kapjanak az agyi kisérbetegség súlyosságáról. A vizsgálatban 442 olyan alany adatait tudták elemzés alá vetni, akiknél a kezdeti és a csaknem négy évvel későbbi mérések is rendelkezésre álltak. A szigorúbb, 120 higanymilliméteres cél értéket elért csoportban az agyi kisérbetegség előrehaladása 16,9 százalékkal volt lassabb a hagyományos célú csoporthoz képest. A tényleges vérnyomáscsökkenés mértéke még ennél is szembetűnőbb különbségeket mutatott. Azoknál a résztvevőknél, akiknél a szisztolés vérnyomás legalább 20 higanymilliméterrel csökkent, 39,4 százalékkal lassult a betegség progressziója az emelkedő vérnyomásúakhoz képest. A 10 és 20 higanymilliméter közötti csökkenés 26,3 százalékos, míg a legfeljebb 10 higanymilliméteres mérséklődés 21,2 százalékos lassulást eredményezett. „A 39,4 százalékos érték azt jelenti, hogy azoknál a résztvevőknél, akiknek a szisztolés vérnyomása legalább 20 higanymilliméterrel csökkent, az idő múlásával 39,4 százalékkal kevesebb agyi kisérbetegségre utaló elváltozás halmozódott fel az emelkedő vérnyomású csoporthoz képest” – fogalmazott Mohamad Habes, a kutatás egyik vezetője. „Az eredmény az agyi kisérbetegség lassabb felhalmozódását tükrözi az MRI-felvételeken, nem pedig a már meglévő agyi károsodás visszarendeződését vagy a léziók negyven százalékának eltűnését” – tette hozzá a szakember. Mohamad Habes felhívta a figyelmet arra is, hogy a kutatás a képalkotó eljárások változásaira összpontosított, és nem bizonyította közvetlenül a szellemi hanyatlás vagy az agyvérzések számának csökkenését. A vizsgálatból emellett kizárták a cukorbetegeket, a korábban agyvérzésen vagy demencián átesetteket, valamint az ápolási otthonokban élőket, így a megállapítások rájuk vonatkozó érvényessége további kutatásokat igényel. Az eClinicalMedicine szaklapban megjelent tanulmány mindenesetre rávilágított arra, hogy a vérnyomás célzott csökkentése kulcsfontosságú lehet az agy szerkezeti egészségének megőrzésében.