A matematika szerint is létezik a szerelmi boldogság, még egyenlet is van hozzá
Index
2026-09-27 05:00
Laurent Pujo-Menjouet, a Lyoni Claude Bernard Egyetem matematikusa érdekes teóriával állt elő a szerelmi kapcsolatokról. Szerinte egy képlet le tudja írni, mekkora potenciál rejtőzik romantikus elköteleződésünkben. Pujo-Menjouet úgy véli, ahhoz hasonlóan tanulmányozhatók a kapcsolatok, ahogy más komplexendszerek is. A vonzalom erősödhet vagy gyengülhet, a külső nyomás elmozdíthatja a relációt a stabilitásból és lehet egy kritikus, matematikailag megállapítható küszöb is, amelyen túl az egymásra találás már nehéz, vagy akár lehetetlen. Egy Tedx előadásban híres példákon keresztül mutatja be, milyen dinamikák mozgathatják a vonzalmat, Cyranóra és Roxane-ra, Petrarcára és Laurára, Jules-re és Jimre hivatkozik és azt hangsúlyozza, nagyon fontos a másikra figyelés, a bizalom, a beszürkülés elkerülése.
Új könyvében, a Love! Valor! Equations! The Mathematics of the Couple- ben (Szerelem! Bátorság! Egyenletek! A párok matematikája) matematikai ökológiára, pszichológiára, irodalomra és filmekre is hivatkozik, hogy megállapítsa, miért élnek valakik akár évekig is konfliktusokban, stresszben, de együtt, mások viszont egy kis nehézségen sem tudnak átlendülni. Nem olyan egyenletet akart felállítani, ami megjósolja, kibe szeretünk bele, hanem a kapcsolatokat dinamikus rendszerekként mutatja meg, amik az idővel változnak, reagálnak a zavarokra, és a stabilitás vagy a hanyatlás felé haladhatnak.
Pujo-Menjouet munkája a Malthus-féle növekedési modelleket (a legegyszerűbb exponenciális populációnövekedési modell) és a Lotka-Volterra egyenleteket (differenciálegyenlet-rendszer, ami a biológiai populációk – főleg a ragadozók és a zsákmányállatok – egyedszámának időbeli változását írja le) is figyeli. De tanulmányozza az Allee-effektust is – azt az ökológiai jelenséget, ami megmutatja, hogy az alacsony népsűrűségnél vagy kis egyedszámnál a populáció tagjainak túlélési és szaporodási esélyei csökkennek. A francia matematikus ezeket a koncepciókat a párkapcsolatokra adaptálja, a kritikus küszöb fogalmát arra használja, hogy megállapítsa,
mikortól lesz egyre valószínűbb a szakítás.
John Gottman pszichológus kutatásaira is támaszkodik, aki kimutatta, hogy a szerelmi viselkedés adatokként számszerűsíthető. Az elv az, hogy ahogy a népességnövekedést meg tudjuk jósolni, úgy modellezhetjük az érzések evolúcióját egy párkapcsolaton belül.
A küszöbérték az a minimális stabilitási szint, ami szükséges egy kapcsolat fenntartásához.
Pujo-Menjouet modellje három fő erőt vesz figyelembe:
Ha ezekre figyelünk, akkor felismerhetjük a veszélyzónákat, és korrekciós intézkedéseket tehetünk.
A kulcskérdés nem is az, hogy vannak-e konfliktusok, mert persze, hogy vannak, hanem hogy rendelkezünk-e a szükséges ellenálló képességgel az egyensúly helyrebillentéséhez. A francia most abban gondolkodik, hogy ezeket a matematikai modelleket mesterséges intelligenciával kombinálva figyelmeztető rendszert hoz létre a párkapcsolatok számára.
Ez a szisztéma képes lenne észlelni az instabilitás jeleit, mielőtt azok nyilvánvalóvá válnának az érintettek számára.
A módszert egy párkapcsolati GPS-hez hasonlítja, ami megmutatná, hogy éppen hol tartanak, milyen a dinamika, és hogy juthatnának el egy egészségesebb állapotba. A modellek segíthetnek megmagyarázni, hogyan fejlődnek a kapcsolatok, és milyen lépések segíthetnek a pároknak fenntartani – így még időben változtathatnak.
De persze a matematikai modelleknek vannak korlátaik, például többségük nyugati kapcsolatokból származó adatokon alapul, noha a románcok tartósságát, sikerességét lehet, hogy épp a kulturális szokások befolyásolják – vagy életkori, esetleg felekezeti. Na meg ott vannak az előre be nem jósolható események: ha elmegy valaki terápiába, ha megváltoztatja szokásait, mindjárt más eredmény jön ki. A kapcsolatban és az egyenletben is.
Úgyhogy az egyenletek inkább tendenciákat azonosítanak, mintsem elkerülhetetlen kimenetelt határoznak meg.
A matematika rávilágíthat a mintázatokra és útmutatást adhat, de azért egy románc hossza, mélysége, boldogsága két emberen múlik. Az egyenletek megmutathatják az utat, de azt mégis együtt kell végigjárni.
(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Lewis Whyld / PA Images / Getty Images)