● news.bsdnet.hu

Kedden lépett az ügyészség az MNB-s „bankrablás” ügyében, házkutatásokat tartottak a Matolcsy-körben. Vagy, ahogy a Központi Nyomozó Főügyészség a HVG kérdéseire válaszolva fogalmazott: „a nap folyamán a jegybankot érintő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő ügyben jogi személyeket érintően eljárási cselekményeket, köztük kutatást és lefoglalást végeztek,” ám gyanúsítotti kihallgatás nem történt. Történt viszont gyanúsítotti kihallgatás egy másik, Matolcsy Györgyhöz kapcsolódó ügyben, konkrétan magát a volt jegybankelnököt hallgatták ki . Matolcsy ellen az Erste-ügyben folyik eljárás hivatali visszaélés miatt. Itt, mint ismert, az MNB új vezetése tett feljelentést, miután tavasszal Simor András még korábbi jegybankelnök azt nyilatkozta: a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnöke nyomást gyakorolt az Erste Bankra, hogy távolítsák őt el a bécsi Erste Group felügyelőbizottságából. Simor szerint gyakorlatilag megzsarolták a bankot, és kellemetlen hatósági eljárásokkal fenyegették, Matolcsy pedig a feltételezése szerint felbujtó szerepet játszhatott az ő eltávolításában. Matolcsy a kihallgatása után szabadlábon védekezhet . https://hvg.hu/360/20260924_granit-bank-tulekedo-vevok-penzugyi-rejtelyek-taktikai-hadviseles-hvg Mindeközben fiáról, Matolcsy Ádámról kiderült, hogy üzleti köre újra beszállt az MBH Bankba . A fiatal Matolcsy ingatlanvagyonát is menedzselő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. 6,2 százalékos tulajdonrészt szerzett Mészáros Lőrinc bankjában, a részvényeket a Primefund Befektetési Alapkezelő által irányított egyik alap adta el nekik. A Válasz Online szerint a Matolcsy-klánnak korábban 23 százalékos részesedése volt az MBH-ban, de másfél évvel ezelőtt Mészárosék kivásárolták őket, most tehát – kisebb léptékben – ennek az ellenkezője történt. Matolcsy Ádám minderről Dubajból intézkedett. https://hvg.hu/360/20260924_ner-korrupcios-ugyek-tablazat-elszamoltatas-unger-anna-vagyonvisszaszerzes Nem hazudott Varga Mihály új jegybankelnök, tényleg rövidke lett az általa június végén meghirdetett „mini kamatcsökkentési ciklus”: az MNB a héten nem vágta tovább, hanem helyben hagyta az 5,5 százalékos alapkamatot. A jelek szerint a jegybank monetáris tanácsa az óvatosságra voksol a romló külső körülmények közepette. Varga még júniusban azzal indokolta, hogy csak szeptemberig tart a miniciklus, hogy ekkorra készül el a jegybank makrogazdasági prognózisait tartalmazó Inflációs jelentésének friss kiadása, a továbbiakról pedig e prognózisok tükrében döntenek. Ez a jelentés ki is jött a héten , és ez alapján a korábban vártakhoz képest kisebb GDP-növekedésre, jövőre növekvő inflációra, valamint lassuló bérnövekedésre számít az MNB. Úgy látják, a forint erősödése annyira gyorsan épült be az árakba, amire eddig még nem volt példa, az aszály és az energiaválság pedig a GDP-t csökkentheti, de az inflációban várhatóan nem okoz a 2022-es aszályhoz fogható károkat. Az inflációs célt azonban csökkentették, a mostani 3 százalék helyett 2028-tól 2,5 százalék lesz a jegybank inflációs célja. Ez azt jelzi, hogy az MNB is elindul az eurózóna felé – de nem több mint egy év múlva, hanem már most, mivel 2028. január 1. a jegybank előrejelzési horizontja, a monetáris politikát (beleértve az alapkamat mértékét) mindig erre célozva alakítják ki. Így az inflációs cél csökkentése már mostantól befolyással lesz a döntésekre. https://hvg.hu/360/20260924_inflacios-cel-csokkentes-2-5-elonyok-hatranyok-arak-berek-euro A héten a Pénzügyminisztérium is kiadott egy fontos dokumentumot, jelentésükben részletezték, hogyan jött össze a brutális, 2,3 ezer milliárd forintos augusztusi hiány , mellyel az első 8 havi halmozott egyenleg –5,17 ezermilliárd forinton alakult, ami az egész éves törvényi hiány-előirányzat (4,2 ezermilliárd forint) 122,5 százalékának felel meg. A jelentésből kiderül például, hogy az uniós RRF-programok előfinanszírozása 2,2 ezermilliárd forintba került. A büdzsé ezzel együtt sem áll jól, nem csak a kiadási, a bevételi oldalon is hatalmas lyukak tátonganak. https://hvg.hu/360/20260921_hvg-koltsegvetes-tisza-kormany-karman-andras-hiany-2027 Jó hírt közölt, rossz hírt kapott a Mol. Először is: bejelentették, hogy elkészültek a tavaly októberben kigyulladt desztillációs tornyuk javításával, levonulnak a munkagépek, fokozatosan elkezdik újraindítani az olajfinomítást a toronyban, így hamarosan újra a teljes kapacitásán üzemelhet a százhalombattai finomító. A javítás 18 milliárd forintba került. A rossz hír a társaságra nézve az, hogy befejeződött a májusi, halálos tiszaújvárosi robbanás vizsgálata, mely során súlyos hiányosságokat tártak fel a társaság üzemében . A Mol Petrolkémia ezért 38 millió forintos bírságot kapott, illetve a céget egy sor intézkedés végrehajtására kötelezte a munkavédelmi hatóság. A Molhoz is kapcsolódó fejlemény, hogy mára szinte teljesen eltűnt a dízelimport és a benzinkutas árak közti rés. Emiatt elképesztően sérülékennyé vált őszre a hazai dízelpiac, egy újabb ársokkot már aligha lehetne lefékezni. És egy újabb, az olajtársaságot is érintő fejlemény: a magyar kormány az orosz energiaimport szankciómentességének fenntartásáért lobbizik az amerikai kormánynál . Ez az a – többek között az orosz gázra és Paks II.-re is vonatkozó – szankciómentesség, melyet tavaly novemberben jelentett be Orbán Viktor akkori miniszterelnök, miután a Fehér Házban tárgyalt Donald Trumppal. Orbán akkor arról beszélt, hogy a mentesség általános és korlátlan időre szól, miközben az amerikai sajtóban megjelent hírekben egyéves megállapodás szerepelt. Az amerikai kongresszus a múlt héten újonnan felhatalmazta Trumpot, hogy szankciókat vessen ki az orosz energiahordozókat vásárló államokra. https://hvg.hu/360/20260922_mav-vonat-vasut-keses-nyar-forrosag Az egyik akkugyárnak sikerül, a másiknak nem. A debreceni CATL a héten jelentette be, hogy elkezdődik a próbagyártás az akkucella-üzemében (a modulgyártás már régebb óta folyik). Szeptember 22. óta pörög tehát az első két gyártósor, és a vállalat közleményében azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezett a kormányzattal és a hatóságokkal való szoros együttműködés mellett, valamint továbbra is kiemelten kezeli munkavállalói egészségét és biztonságát. Az elkötelezettség hangoztatása nem véletlen, augusztus végén a cellagyártó egység három üzemében is felfüggesztette a hatóság a munkát, mert a gyár fokozott nikkelterhelésnek tette ki dolgozóit. Eközben egy másik – jóval kisebb – akkuipari gyár lehúzza a rolót . Ez a japán Nippon Paper vácrátóti üzeme, melyet 2022-ben hozták létre a lítiumion akkumulátorokban használt karboximetil-cellulóz, azaz CMC gyártására és értékesítésére. A helyi termelés 2025-ben indult el, a cég 24 főt foglalkoztat, a gyárbezárást általános piaci nehézségekkel indokolták: az elektromosautó-piac növekedése lassul, az európai és észak-amerikai szabályozási és támogatási környezet változik, a verseny erősödik. Lenyugvás helyett tovább habosodik a nyugat-magyarországi azbesztügy, a szombathelyi polgármester szerint a város lakosai elhordják az azbesztmentesítéshez lerakott kavicsot az Oladi platón. Nemény András polgármester érthetetlennek nevezte a lakók viselkedését – az még szerinte a jobb eset, ha a nagy kupacokból viszik el a kavicsot, az a rosszabb, amikor már az utakra kihelyezett kavicsréteget bontják meg. https://hvg.hu/360/20260926_valtozo-nyugdijrendszer-hasznok-es-koltsegek-naptaron-tuli-honapok-csurran-cseppen-hvg Az előző kormány idején a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara napidíjat fizetett azoknak a magyar gazdáknak, akik az EU-döntések ellen tüntettek idén januárban Strasbourgban. A NAK a napidíj mellett a kiutazó magyar résztvevők úti és szállásköltségét is megtérítette, jelentette be az agrártárca átvilágítási ügyekért is felelős miniszteri biztosa. Zoltán Péter egy a héten tartott sajtótájékoztatón elmondta: az agrárkamara átvilágítása során mindezek mellett az is kiderült, hogy a NAK az elmúlt években öt külföldi tüntetést finanszírozott, összesen mintegy 30 millió forintos ráfordítással. És összességében mintegy 14 milliárd forintot költött politikai tevékenységre, valamint „megkérdőjelezhető személyi juttatásokra” az elmúlt években. Élesedett az EU-s vámreform , kiterjesztették a júliusban bevezetett, kis értékű csomagokra rakódó, egységesen 3 eurós mütyürvámot, most már kezelési költséget is fel kell számítani az EU-n kívülről érkező, kis értékű csomagok fogadásánál, hogy az uniós hatóságok a befolyt összegből fedezzék az adminisztrációs költségeiket. A kezelési költség fix díj lesz, a mértékét később állapítják meg, novembertől már alkalmazni kell. A reformmal modernizálták az Uniós Vámkódexet (UCC) is, valamint létrehozták az Európai Unió Vámhatóságát (EUCA). A tagállamoknak mostantól számítva 12 hónapjuk lesz az új szabályok teljes körű végrehajtására. Az EU Vámhatósága várhatóan jövőre kezdi meg a működését, és létre fogja hozni az EU Vámügyi Adatközpontot – a használata 2028. július 1-jétől kötelezővé válik az e-kereskedelmi szállítmányok számára. Ez egy közös informatikai vámrendszer lesz, amelyik a 27 tagállam külön, saját vámrendszerét váltja fel. https://hvg.hu/360/20260926_novig-elorejelzesi-piac-sydney-sweeney-cftc-polymarket-kalshi Céges történések: elindult a Bayer Construct csődeljárása , a Fővárosi Törvényszék vagyonfelügyelőként a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t rendelte ki. A cég tulajdonosa, Balázs Attila a munkavállalóknak küldött levelében augusztusban jelentette be, hogy csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a bíróságon, miután a kormány augusztus 3-án bejelentette: eláll a vállalat által épített Bosnyák tér mögötti, mintegy 150 ezer négyzetméteres irodakomplexum megvásárlásától. Mészáros Lőrinc és lányai is kiszálltak egy svájci energiacégből , írta meg a svájci Tages-Anzeiger című lap. Lőrinc, illetve Ágnes és Beatrix a svájci Zugban bejegyzett MS Energy Holding AG igazgatótanácsából tűntek el. Ez a társaság a Magyarországon 33 ezer kilométernyi gázvezetéket üzemeltető hálózati engedélyes cég, az Opus Tigáz Gázhálózati Zrt. megvételében volt érintett még 2024-ben, a céget a MET-től vették meg, amely 40 milliárd forintot bukott az ügyleten. A Tages-Anzeiger cikke szerint a változások összefügghetnek a kormányváltással, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal megalakulásával, a cikk címe is sokatmondó: „Pánik Magyar kormányfő miatt? Orbán kedvenc milliárdosa eltünteti nyomait Zugban”. Gerendai Károly a Sziget Fesztivál fenntartási nehézségeiről beszélt a GKI konferenciáján. Azt mondta, most már ott tart, hogy az államtól kérne segítséget, noha eddig nagyon büszke volt arra, hogy ilyesmire sohasem volt szüksége. Azt elmondta, „ha nem tudnak több külföldit idehívni, csak lélegeztetőgépen maradhat a Sziget.” Ugyanezen a GKI-konferencián ígérte meg Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára, hogy hamarosan jöhet a katás adózást és a vagyonadót szabályozó törvény. A Tisza Párt három képviselője pedig – mármint a GKI-konferenciától függetlenül – beadta a törvényjavaslatot december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A javaslat átírná a kereskedelemről szóló törvényt úgy, hogy december 24-én az üzletek ne tarthassanak nyitva – kivételt jelentenének ez alól a vendéglátóhelyek, a szálláshelyek, a virágboltok, édességüzletek, benzinkutak, valamint a vasúti és buszpályaudvarok és a repülőtér boltjai. Emellett hét olyan törvényben, amely a különböző munkakörök szabályait rendezi, beírnák december 24-ét a munkaszüneti napok közé. A javaslatot hamarosan tárgyalhatja a parlament. Zöld ügyek: figyelemmel kísérik a paksi fenékküszöböt, és vizsgálják a kormány Fenntartható Vízgazdálkodás Tervét - ezekről is beszélt a HVG-nek adott interjújában Jessika Roswall, az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízrezilienciáért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa. https://hvg.hu/360/20260921_hvg-mezogazdasag-gazdatarsadalom-birtoknagysag-termenyek Huszonöt év alatt nyolcszorosára emelkedett a trópusi éjszakák száma Magyarországon : míg 2000 előtt jellemzően legfeljebb két-három olyan éjszakát regisztráltak évente, amikor nem süllyedt 20 Celsius-fok alá a napi minimum-hőmérséklet, addig tavalyelőtt már 16 ilyen éjszaka fordult elő országos átlagban a KSH új, a klímaviszonyokra koncentráló kiadványa szerint. Közben az éves csapadékmennyiség érdemben nem változott, de sokkal hektikusabb lett az eloszlása. Nem csoda, hogy a börzsönyi erdők is pusztulnak, nem az őszi lombhullatást látjuk, a fák már augusztusban szinte teljesen kiszáradtak. Molnár Ábel Péter ökológus megállapítása szerint idén nyáron – ami a legszárazabb és a második legmelegebb nyár volt a mérések kezdete (1901) óta – olyan változások történtek a Börzsöny erdeiben, amilyenre korábban nem volt példa. Az aszályos nyarat nyilván nemcsak a természet sínylette meg, az Allianz szerint az 113 milliárd euró (41,2 ezer milliárd forint) veszteséget okozott Európa gazdaságának. A biztosító adatai szerint Olaszország becsült vesztesége a legnagyobb, itt az extrém nyári időjárás következtében 28 milliárd euróval csökkent a GDP, amelyet Németország követett 25 milliárd, majd Franciaország 20 milliárd euróval. Az aszály mellett más is pusztíthat hamarosan: megjelent a pöttyös lámpahordó-kabóca Magyarországon. Az Ázsiából származó rovar hazai észlelése egyúttal az egész EU-ban is az első igazolt megjelenés, és ez nagyon rossz hír. A károkozó komoly növényegészségügyi kockázatot jelenthet a szőlőültetvényekre, valamint a gyümölcs- és erdészeti fákra. Észak-Amerikában helyenként a szőlőtermés 90 százalékának elvesztését is okozta. A hét képe: a pöttyös lámpahordó-kabóca Nyitóképünkön Matolcsy György látható, az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtti meghallgatáson, 2022 december 5-én. Fotó: HVG / Fazekas István