● news.bsdnet.hu

Verres szenvedélynek nevezte, barátai betegségnek és őrületnek, a szicíliaiak rablásnak – fogalmazott Cicero a szicíliai helytartó elleni vádbeszédében. Cicero számára nem az elnevezés volt a lényeg, hanem maga a cselekmény. A modern büntetőjog természetesen egészen más, szigorú garanciális rendszerben működik, az alapkérdés azonban változatlan: a bűncselekményből származó vagyon nem maradhat annál, aki azt jogellenesen megszerezte. Napjainkban jelentős társadalmi elvárás, illetve politikai célkitűzés is a közpénzekkel való visszaélésekkel kapcsolatos bűncselekmények gyors és hatékony felderítése, a bűnös gazdagodások elvonása, a nemzeti vagyon visszaszerzése. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása jól mutatja, milyen hangsúlyt kapott a kérdés. Az intézmény egyik legfontosabb jogszabályi feladata a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyon felkutatása, azonosítása és visszaszerzése. A hivatal hatáskörei és jogosítványai ugyanakkor a büntetőjogászok körében is komoly vitát váltottak ki. Indokolt kérdés, miért szükséges egy, a meglévő nyomozói és ügyészi struktúrák mellett működő, jelentős jogosítványokkal rendelkező új hatóság létrehozása, és az is felvethető, hogy a hivatal működése során maradéktalanul érvényesülnek-e majd a büntetőeljárás garanciái. De van egy ennél is alapvetőbb kérdés: attól, hogy létrejön egy új hivatal, valóban több jogellenesen megszerzett vagyon kerül-e vissza? A bűncselekményből származó vagyon elvonásának, vagyis a vagyonelkobzásnak a jogszabályi alapja ugyanis régóta része a magyar büntetőjognak. Vagyis a jogalkotó közel egy évtizeddel ezelőtt már ugyanarra az alapvető problémára keresett választ, amelyre ma az új intézményrendszer: ne legyen elegendő az elkövetőt felelősségre vonni, a bűncselekményből származó vagyont is ténylegesen fel kell kutatni, biztosítani, majd elvonni. Innen nézve tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy van-e megfelelő jogszabály vagy új intézmény. Hanem az, hogy miért nem hozott eddig láthatóan megfelelő eredményt a rendelkezésre álló jogi eszközrendszer, és mitől fog ez a jövőben megváltozni. Erre ma nehéz pontos választ adni. A vagyonbiztosítással és az elrendelt vagyonelkobzásokkal kapcsolatos hozzáférhető statisztikák töredezettek és hiányosak. Emiatt a vagyonvisszaszerzés tényleges eredményessége társadalmilag érdemben alig ellenőrizhető. A probléma nagyságrendjéről közben egymástól jelentősen eltérő becslések és adatok jelennek meg. A két adatsor természetesen nem közvetlenül összevethető. Arra azonban rámutat, milyen nehéz ma pontos, adatokkal alátámasztott képet alkotni arról, mekkora vagyont érintenek a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések, és ebből mennyit sikerül ténylegesen visszaszerezni. Ezért az új szabályozás és az új intézmény valódi próbája nem önmagában a létrejötte lesz, hanem az eredménye. A megfelelő jogszabályi háttér nélkülözhetetlen a hatékony, ugyanakkor tisztességes eljárásokhoz. De a jogszabály önmagában nem nyomoz, nem követ pénzmozgásokat, nem tár fel összetett vállalati struktúrákat, és nem biztosít vagyont. Ehhez emberek, tudás, technológia és következetes szakmai irányítás kell. Jó kottából is lehet rosszul játszani. Ahhoz, hogy a vagyonvisszaszerzés valóban működjön, megfelelően megfizetett, jól összeválogatott, modern eszközökkel felszerelt „zenekarra” és felkészült „karmesterre” van szükség: szakképzett vezetőkre, nyomozókra, ügyészekre, szakértőkre és bírókra, fejlett technikai háttérre, valamint világos szakmai iránymutatásra arról, hogyan kell a szabályokat egyszerre hatékonyan és tisztességesen alkalmazni. És szükség van még valamire: mérhető eredményekre. Arra, hogy a társadalom ne csak azt lássa, hány hivatal jött létre és hány eljárás indult, hanem azt is, mennyi jogellenesen megszerzett vagyont sikerült felkutatni, biztosítani és végül visszaszerezni. A vagyonvisszaszerzés tehát nem új gondolat. A valódi újdonság az lenne, ha végre következetesen működne. A szerző kérdésben írt tanulmánya a Büntetőjogi Szemle 2026/1. számában jelent meg. (Címe: A nemzeti és az európai uniós vagyont érintő bűncselekmények megelőzése, felderítése, bizonyítása, büntetőjogi értékelése és a vagyon biztosítása, visszaszerzése.) A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images