● news.bsdnet.hu

A juhhimlő (amely nem tévesztendő össze a bárányhimlővel) egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a juhokat támadja, és egész nyájakat irthat ki pillanatok alatt. A fertőzés ma is időről-időre felbukkan, és amint a dublini University College kutatásából kiderült, ez már így volt 3700 évvel ezelőtt is. A vírus nyomaira első hallásra  egészen meglepő helyen bukkantak rá : középkori kéziratokon. Hogyan kerülhetett egy juhvírus a kéziratokra? Úgy, hogy abban az időben sok könyv lapjait pergamenből készítették, amely fiatal (esetenként még meg sem született) bárányok bőréből származott. A kutatók számos európai és amerikai könyvtárban (a Cambridge-i és a Yale Egyetem könyvtárában, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban és a a canterbury érsek rezidenciájaként funkcionáló Lambeth Palota könyvtárában) őrzött kéziratokról vettek vírusmintákat, majd megszekvenálták a bennük talált genomokat. A tesztelt kéziratok i. sz. 800-tól a 15. századig terjedő időszakból származtak. Volt közöttük evangélium és egy több mint ezer éves angolszótár is. Az elemzés nemcsak a báránybőrből készült pergamenlapokon mutatta ki a juhhimlő DNS-ének jelenlétét, hanem a borjú- és kecskebőrből készült lapokon is. Ez lehet annak eredménye, hogy a vírus nemcsak juhokat fertőzött, hanem más fajokat is, ugyanakkor elképzelhető, hogy a könyvgyártás során szennyeződtek be a lapok (például a juhok csontjaiból főzött enyv révén). A juhhimlő DNS-ét korában már megtalálták 3700 évvel ezelőtti, közép-ázsiai pásztornépek sírjaiból feltárt birkák fogában is, vagyis a kórokozó legalább ilyen régóta fertőzi a háziasított juhokat. A kutatók e vírusminták mellett még több mint egy tucat régről származó juhhimlőgenomot gyűjtöttek össze. A legrégebbi minták i. e. 1700-ból, a legújabban 1917-ből származtak. E genomokból felrajzolták a juhhimlő törzsfáját, amiből kiderült, hogy a juhhimlő 11 500–3700 évvel ezelőtt vált el a rokon himlővírusok leszármazási vonaláról. A juhhimlő egyes országokban napjainkban is hatalmas károkat okoz. Legutóbb 2024-ben kezdődött kiterjedt járvány Görögországban, amely az ország fetasajttermelésének összeomlásával fenyegetett . Több százezer állatot kellett leölni a vírus terjedésének megállítása érdekében, de e beavatkozások hatásossága kérdéses volt.