● news.bsdnet.hu

Galambos Péter számára különösen személyes szerep a Keselyű című krimi egyik rádiósa, hisz a színművész-műsorvezető maga is évtizedeken át dolgozott rádióban, ezért belülről ismeri azt a világot, amelyet a TV2 új thriller-minisorozata részben görbe tükörben mutat meg. A legendás hangú művész Médiapiacnak arról is beszélt, hogyan torzíthatja a személyiséget a tartós médiasiker, mennyire valószerű a sorozat reggeli rádiós közege, és miért nem tartja problémásnak a Sebestyén Balázzsal való áthallásokat. Herman Péter Pierre , a sorozat kreatív producerének elmondása szerint a Keselyű történetének középpontjában Szigethy Zalán áll, egy ismert rádióműsorvezető, akit gyakorlatilag mindenki ismer. A bból él, hogy vicces, szemtelen, időnként provokatív és nagyképű, és minden reggel elmondja a rádióban, mit gondol a világról. Egy nap azonban történik valami egészen váratlan, ami teljesen felforgatja az életét. Rájön, hogy valaki üldözi, valaki a nyomában van, és valószínűleg az életére tör. Miközben megpróbálja kideríteni, ki állhat a háttérben, hirtelen súlya lesz mindannak, amit korábban mondott, és azoknak a dolgoknak is, amelyeket maga mögött hagyott. A karakter bizonyos vonásai feltűnően hasonlíthatnak valakire, akit sokan ismernek. Az alkotói folyamat során Sebestyén Balázs valóban egyfajta inspirációs pont volt. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni Szigethy Zalán nem Sebestyén Balázs. Ez a sorozat nem róla szól, és nem az ő történetét meséli el – magyarázta Herman Péter Pierre korábban lapunknak. Galambos Péter, „Galamb” számára a Keselyűben kapott szerep fontos, az érdemi karakter eljátszása azért is különleges számára, mert – mint mondta a Médiapiacnak – szinte közvetlenül kapcsolódik saját szakmai múltjához. A színész és szinkronszínész hosszú éveken át rádiózott, dolgozott az EST Fm-nél és a Klubrádióban, később televíziós kulturális műsorokban is szerepelt, vezetett is műsorokat, ma is végez rádiós munkát. Jelesül a Sláger FM „station voice”-a, azaz állomáshangja. Galambos lapunknak úgy fogalmazott, hogy a sorozatban játszott karaktere „mintha rá lenne írva” , hiszen maga is megtapasztalta, milyen egy műsorban nem főszereplőként, hanem egy domináns műsorvezető mellett működni. (Lásd: Sebestyén Balázs – Rákóczi Feri párhuzam – szerk.) Galambos szerint a Keselyű sorozat médiaképe nem egyszerűen a rádiós szakma kritikája. Úgy látja, a történet főhősének személyiségtorzulása általánosabb jelenséget mutat meg. Nevezetesen azt, hogy mi történhet valakivel, aki hosszú időn át egy szakma csúcsán marad. „ Ha valaki évtizedeken keresztül bármilyen szakmában a csúcson van, egy idő után nem látja, honnan jött” – mondta. Szerinte ez ugyanúgy szólhat a médiáról, mint a hatalomról vagy bármely olyan közegről, ahol valaki hosszú időn keresztül kiemelt pozícióban dolgozik, fokozatosan eltávolodik attól, hogy milyen hatással van közvetlen környezetére. A színész a kereskedelmi rádiózás működéséről saját tapasztalatai alapján is beszélt. Mint mondta, „ a kereskedelmi média, legyen az rádiózás vagy tévézés, nem feltétlenül a természetességet jelenti” , mert a szórakoztatásnak kialakult szabályai vannak. Példaként említette, hogy egy reggeli kereskedelmi rádióműsorban akkor is jókedvűnek kell lenni, ha a műsorvezető magánéletében éppen tragédia történik. Szerinte ezt kívülről lehet képmutatásként vagy rossz arcként értelmezni, valójában azonban részben magából a műfajból következik. „Aki benne dolgozik, annak ezt tudomásul kell vennie, és arra kell törekednie, hogy ez ne változtassa meg a személyiségét. Egyeseknek sikerül, egyeseknek nem” – fogalmazott. Galambos saját karakterét is erősen rádiós tapasztalataiból építette fel. A sorozatban Bethlen Gábor nevű rádiós műsorvezetőt alakít, amely szerinte tudatos játék a magyar rádiós közeg ismert neveivel. „Szeretem ezt, hogy Rákóczi Feri: Bethlen Gabi, nyilván ez egy fricska” – mondta. Hozzátette, játék közben bizonyos értelemben szem előtt tartotta Rákóczi Ferenc karakterét, akit személyesen kedvel és szakmailag nagyra tart, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Keselyű rádióműsora szándékosan eltúlzottabb, alpáribb világot mutat, mint amit ő maga szívesen képviselne. A sorozat kapcsán óhatatlanul felmerül Sebestyén Balázs neve is, hiszen a főhős egy országosan ismert reggeli rádiós, és az alkotók korábban is beszéltek bizonyos áthallásokról. Galambos azonban nem gondolja, hogy a történet Balázs ellen irányulna. „Balázs van annyira profi, rugalmas és dörzsölt ebben a szakmában, évtizedes tapasztalattal, hogy tudja kezelni ezeket a dolgokat” – mondta. Úgy tudja, Sebestyén Balázs tisztában volt a történettel, és szerinte az is nehezen elképzelhető, hogy Herman Péter Pierre, aki hosszú ideje dolgozik vele, egy ilyen produkcióval úgy támadná saját kollégáját és barátját, hogy arról ő ne tudna. Galambos szerint a Keselyű egyik erőssége éppen az, hogy a médiavilágot nem dokumentarista pontossággal, hanem felismerhető, kissé eltúlzott formában ábrázolja. „ Ez nyilván egy kicsit túlozva mutatja be ezt a világot és a média arcátlanságát” – fogalmazott, hozzátéve: a kritika valójában szélesebb értelemben minden olyan elitpozícióra vonatkozhat, ahol valaki azt gondolja, hogy a mikrofon, a pénz vagy a hatalom birtokában bármit megengedhet magának. Szerinte ettől válik a történet társadalomkritikává is. A színész úgy véli, egy thriller akkor működik igazán, ha a néző saját életére ismer benne. Mint mondta, sok skandináv krimit néz és olvas, és ezeknél is azt tartja fontosnak, hogy a történet valamilyen ismerős, valóságos ponton kapcsolódjon a közönséghez. A Keselyűben ezt a budapesti helyszínek, a média világa és a felismerhető emberi viselkedések adják meg. „Akkor lesz igazi, amikor a néző azt érzi: Úristen, ez velem is megtörténhet” – mondta Galambos Péter. Galambos Péter azt is hangsúlyozta a Médiapiacnak, hogy számára a Keselyűben való szereplés azért volt különösen izgalmas, mert egyszerre tudott kívülről és belülről nézni a rádiózás működésére. Évtizedeken át dolgozott különböző rádiós közegekben, kereskedelmi adóknál és más típusú műsorokban is, ezért pontosan ismeri azt a helyzetet, amikor valaki nem a műsor abszolút főszereplője, hanem egy erősebb karakter mellett működik. Mint mondta, a sorozatban játszott „ sidekick ” szerep ilyen értelemben szinte saját szakmai életének egy darabját idézte vissza, és külön élmény volt számára kívülről látni azt a rádiós mechanizmust, amelynek korábban maga is részese volt. A színész arról is beszélt lapunknak, hogy nem vállal el automatikusan minden szerepet, ugyanakkor filmes munkáknál számára is fontos szempont, ha egy történet túlmutat a puszta szórakoztatáson. A Keselyűben ő is érzékeli azt a társadalomkritikai réteget, amely nemcsak a médiára, hanem általában a hatalommal, státusszal és kiváltságos pozícióval járó torzulásokra reflektál. Szerinte a sorozat akkor működik igazán, ha a néző nem egyszerűen egy kitalált történetet lát, hanem felismer benne valamit a saját környezetéből, a saját tapasztalataiból és abból a világból, amelyben mindannyian élünk.