● news.bsdnet.hu

Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor egy több százezer forintos telefon, tévé vagy laptop nem sokkal a vásárlás után meghibásodik. Ilyenkor kezdődik a keresgélés: megvan-e még a számla, meddig érvényes a jótállás, kihez kell fordulni, és egyáltalán javítást, cserét vagy pénzvisszafizetést kérhetünk-e? Szeptember 27-től az Európai Unió döntése alapján az üzletekben és az internetes kereskedelemben új, egységes tájékoztatás jelenik meg a fogyasztók jogairól. A változás Magyarországot is érinti: a kapcsolódó magyar kormányrendelet rendelkezései ugyanezen a napon lépnek hatályba. Az új garanciális szabályok 2026 szeptember végétől a vevőket igyekeznek segíteni. Az uniós fogyasztókat eddig is legalább kétéves szavatosság (köznapi nevén kétéves garancia) illette meg az érintett termékeknél. A változás lényege az, hogy ezt többé nem lehet egyszerűen elrejteni egy hosszú ÁSZF vagy tájékoztató mélyén. A kereskedőknek egységes, jól látható tájékoztatást kell használniuk, amely elmagyarázza a fogyasztók alapvető jogait. Az üzletekben ez megjelenhet például a pénztár mellett vagy jól látható plakátként, internetes boltokban pedig a weboldalon. Az értesítésen QR-kód is található, amely további információkhoz vezet. A lényeg, hogy ezentúl nem kell a vásárlónak nyomozgatnia, hogy egy hibás termékkel kapcsolatban vannak-e jogai, illetve milyen jogai vannak. Ennél érdekesebb lehet a műszaki cikkek vásárlóinak az új GARAN címke. Ez azonban nem kerül automatikusan minden telefonra, tévére vagy laptopra. A jelölés akkor alkalmazandó, ha a gyártó a teljes termékre, külön költség nélkül és két évnél hosszabb időre tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást vállal. A címke azt is jelzi, hány évre szól a gyártó vállalása. Ez már vásárláskor érdekes összehasonlítási szempont lehet. Ha két hasonló árú készülék között vacillálunk, vonzóbb lehet az, amelynek gyártója hosszabb tartóssági jótállást vállal. Az Európai Bizottság kifejezetten abban bízik, hogy az új címke versenyt is ösztönözhet a hosszabb élettartamú termékekért. A GARAN mögött valódi kötelezettség áll: ha a termék a vállalt időtartamon belül nem felel meg a tartóssági követelményeknek, a gyártó a vonatkozó feltételek szerint felelősséggel tartozik. Magyarországon is szeptember 27-én lépnek hatályba az új szabályok: a 116/2026. (VII. 30.) Korm. rendelet módosította a fogyasztók és vállalkozások közötti szerződésekre vonatkozó hazai előírásokat, részben az új uniós fogyasztóvédelmi szabályok átültetése, részben a harmonizált értesítésre és címkére vonatkozó uniós rendelet végrehajtása érdekében. A magyar rendszer eleve erős fogyasztóvédelmi szabályokat tartalmaz. A kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkeknél jelenleg az ár is számít: Egy 300 ezer forintos okostelefon vásárlójának tehát nem szeptember 27. hozza el a többéves védelmet. Az új rendszer igazi előnye inkább az átláthatóság lehet. A szavatosság, a kötelező jótállás és a gyártók önként vállalt garanciái között eddig sem volt könnyű eligazodni. Most legalább egy újabb lépés történik afelé, hogy már a vásárlás pillanatában láthatóbb legyen: mit vállal a jog, és mit vállal ezen felül maga a gyártó. Egy több százezer forintos kütyünél pedig ez már messze nem csak apróbetűs jogászkodás. Azt jelentheti, hogy néhány év múlva nekünk kell-e új készüléket vennünk, vagy valaki másnak kell állnia a javítás vagy a csere költségét. A szeptember 27-i változás Magyarországon nem merül ki az új garanciális tájékoztatásban. A vásárlás előtt több információt kell kapnunk a termékek várható használhatóságáról is. A digitális termékeknél – ilyen lehet például egy okostelefon, tablet vagy okostévé – tájékoztatást kell adni arról, hogy mennyi ideig lesznek elérhetők az ingyenes szoftverfrissítések, amennyiben a gyártó ezt az információt a kereskedő rendelkezésére bocsátotta. A javíthatóság is előkerül. A vásárlás előtt a jogszabályban meghatározott esetekben a javíthatósági pontszámról, illetve ennek hiányában a javítással kapcsolatos más információkról, például a pótalkatrészek elérhetőségéről is tájékoztatást kell adni. Ráadásul szeptember 27-től szigorodnak a megtévesztő állításokra vonatkozó szabályok is. Nem lehet például javíthatóként reklámozni egy terméket , ha valójában nem az, és nem hallgatható el az sem, ha egy szoftverfrissítés hátrányosan befolyásolja egy eszköz működését. Vagyis a változás hosszabb távon egy egészen praktikus kérdést tehet hangsúlyosabbá a digitális eszközök vásárlásánál: nemcsak azt, hogy mit tud az eszköz ma, hanem azt is, meddig lesz érdemes használni.