● news.bsdnet.hu

Bár sokan nem érzékelik vagy nem akarják elhinni, a KSH mérései szerint az élelmiszerárak hónapok óta csökkennek a magyar boltokban. A júliusi adatok szerint a szélesebb értelemben vett élelmiszerkosár csak 1,4 százalékkal csökkent. Ám ha az éttermi díjak 5,8 százalékos emelkedését kivesszük a kosárból, akkor kiderül: valójában az élelmiszerbolti árak 4,1 százalékkal voltak alacsonyabbak júliusban, mint egy évvel korábban. Az árváltozások széles sávban szóródnak: a termékcsoporton belül a húskonzerv ára 27,0, a friss hazai és déligyümölcsé 15,6, a vaj és a vajkrémé 15,5, a sertéshúsé 12,9, a sajté 11 százalékkal csökkent, és ezek csak a 10 százaléknál nagyobb árcsökkenések. Ezzel szemben voltak dráguló termékek: a burgonya 5,9, az étolaj 5,3, a cukorka és a méz 4,1 százalékkal drágult egy év alatt – ezek voltak a legmagasabb termékcsoporton belüli árindexek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss inflációs jelentése szerint ennek a jó világnak lesz vége jövőre: eleve gyorsul az infláció, az idei 1,8 százalékos inflációval szemben – ami évtizedes mélypontot jelent – jövőre 3,1 százalékos átlagos drágulást várnak az MNB szakértői. Ezzel szemben az élelmiszerárak az idei 4,1 százalékos éves csökkenés után jövőre 5,8 százalékkal emelkedhetnek éves szinten, sőt 2028-ra is hasonló mértékű, 5,9 százalékos áremelkedést várnak. Az alkohol- és dohánytermékek esetében az idei 4,6 százalékos emelkedést további 8,5 százalékos drágulás követi – jelentős részben a napokban elfogadott, 2026 novemberétől életbe lépő jövedékiadó-emelés miatt. A járműüzemanyag esetében viszont fordított a helyzet: az idei 0,9 százalékos éves drágulással szemben 2027-ben 2,3 százalékos árcsökkenést várnak a jegybanki szakértők, arra számítva, hogy rendeződik a jelenlegi olajválság és a dízelhiány. Az El Nino és a forinterősödés is visszaüt Az élelmiszerárak esetében jól megfigyelhető, hogy megfordult a világpiaci árak trendje, ismét emelkednek a meghatározó élelmiszeripari termékek határidős jegyzései. Egyrészt ebben szerepet játszik az Európát sújtó aszály, amely kontinentális szinten nem olyan súlyos, mint 2022-ben volt, de elsősorban Franciaország és hazánk mezőgazdasági területeit sújtotta. Az El Nino időjárási jelenség erősödése pedig az egész világon növeli az időjárási szélsőségek valószínűségét, ami felfelé hajtja az árakat. Szintén árfelhajtó hatású a világpiaci kőolaj- és földgázárak emelkedése, amelyek kihatnak a műtrágyák árára. A megugró alapanyagköltség végső soron megjelenik majd az élelmiszerárakban is. Az MNB összesítése szerint a világpiaci élelmiszerárak enyhén, 2,5 százalékkal emelkedtek éves alapon. Az előző hónaphoz viszonyítva augusztusban 1,9 százalékkal emelkedtek az árak, amit a gabona és a cukor áremelkedése okozott. A gabona világpiaci árának emelkedéséhez (+2,2 százalék) az orosz–ukrán háború következtében akadozó fekete-tengeri búzaexport mellett a jelentős gabonatermelő vidékeken tapasztalt hőhullámok várható terméshozamra gyakorolt kedvezőtlen hatása és az erős kereslet is hozzájárult. A cukor ára jelentős mértékben (+11,9 százalék) emelkedett a kedvezőtlen európai időjárás, valamint az El Niño ázsiai termésvárakozásokat mérséklő hatása következtében. A határidős jegyzésárak alapján a búza és a kukorica árvárakozásai egyaránt emelkedtek a júniusi fordulóhoz képest – olvasható az Inflációs jelentésben. Az emelkedő világpiaci árak csak az egyik oka a jövőre várható áremelkedésnek, a másik oka paradox módon a forint túl gyors erősödése. Pontosabban az MNB elemzői szerint az idei jelentős élelmiszerár-csökkenésnek az egyik fő oka a forint erősödése volt, amely az importárakon keresztül mérsékelte az árakat. A forint év eleje óta erősödött minden devizával szemben, de az ugrásszerű árfolyamváltozás a választások után következett be. Az MNB elemzői korábban azzal számoltak, hogy az erős forint kedvező hatása jóval lassabban gyűrűzik be a fogyasztói árakba. Ezzel szemben már az idén nyáron 10 éves mélypontra esett a fogyasztói árak emelkedése, különösen látványos volt ez az árfolyamérzékeny élelmiszertermékek esetében. Mivel ez a hatás beépül az árakba, jövőre már értelemszerűen kisebb lesz az antiinflációs hatása, ami ellentarthatna a világpiaci áremelkedésnek. Másrészt az év eleji 390 forintról még idén átmenetileg 350 forintra esett az euró árfolyama, de most is csak 365 forint a kontinentális deviza jegyzése – ekkora erősödésre értelemszerűen sem jövőre, sem azután nem lehet számítani. Igaz – jegyzik meg az MNB elemzői –, az euróban számított magyar és régiós árakat összevetve feltételezhető, hogy van még tér a hazai árak további korrekciójára, mert az árfolyam-erősödés még nem épült be teljes mértékben az árakba – ám ez inkább csak szépségtapasznak tűnik a fő üzenet árnyalása végett.