● news.bsdnet.hu

Ma már nagyon kevesen állnak neki a hatlapos sütésének, ha nem muszáj, de ez szülinapon, esküvőn, egy lusta vasárnapi délutánon igazi jolly joker még ma is. Különlegessége, ha tovább áll, annál puhább és finomabb, mert a krém átitatja a kemény tésztát. De vajon honnan érkezett a konyhánkba, és mi okozza, hogy mindent túlélt, beleértve a politikai viharokat is? Bejczi Szilvia Rovatvezető-helyettes (Életmód) Ezeket látta már? Bár a pontos eredete homályba vész, abban minden forrás egyetért, hogy a hatlapos (hétlapos, ötlapos, koldustorta, kódistorta, Horthy szelet) valahonnan Vas vagy Baranya megyéből indult hódító útjára. Nem volt nehéz dolga: ki az, aki nem szereti a világosra sütött vékonyka tészta közé kent kakaós-karamellás krémet? A magyarok szeretik, legalábbis a mai napig előfordul, hogy valaki otthon nekilát, de ha azt nem is, akkor a cukrászdában kér belőle egy pár szeletet, de a lakodalmakból sem maradhat el. A magyarok konyhai bibliája, a Horváth Ilona is tartalmazza a receptet, egytojásos torta néven lehet megtalálni. Ez magyarázatot ad arra is, hogy miért jött létre a világgazdasági válság után: mert nem kellett hozzá sok alapanyag, olcsón lehetett nagyot villantani, és valóban elképesztően finom. De nem is lenne a magyar konyha fontos része, ha nem volna neki alapból vagy ötféle neve. A hatlapos egyszerű süti: azt adja, amit ígér - hat lapot közte krémmel. Vagy mégsem? Nem mindig: ha így volna, nem szerepelne az egyes konyhákban ötlapos néven, vagy épp hétlapos néven, nem hívnák koldus- - vagy tájszólással kódis - tortának, meg nem lett volna egy rövid időszak, amikor Horthy szeletként lehetett kérni – és itt van tíz érdekesség a kormányzóról . Az e-nyelv magazin kutatása szerint egy vidéki nagyváros cukrászdájában tűnt fel a Horthy Miklós kormányzóról elnevezett Horthy szelet. Ez korábban csak királynőknek (Mária Terézia), főnemeseknek (Esterházy, Grassalkovich) jutott, de így Horthy is megkapta a tisztességet. Az emlékezet szerint amúgy a történelem vihara elsodorta a Horthy szelet nevet, és az idők változása nyomán még Rákosi lepénynek is hívták. Aztán a csodagyerekből diktátorrá váló Rákosi eltűnése után azért a süti csak megmaradt hatlaposnak. Ma már nem csak a klasszikus kakaós-karamellás krémmel lehet tölteni, hanem citrommal és mákkal is. A Kiskegyed recepttárából mégis az eredetit hoztuk. Hozzávalók egy 24×39 cm-es tepsihez: a tésztához: 30 dkg rétesliszt 30 dkg búzaliszt 8 dkg zsír 10 dkg porcukor 2 db tojás 1 csomag szalalkáli (15 gr) 1 dl tej 1 evőkanál olvasztott méz (el is maradhat, de finomabb lesz mézzel) a krémhez: 30 dkg kristálycukor 2 dl víz 1 l tej 6 evőkanál rétesliszt 3 db tojás 5 dkg kakaópor 25 dkg vaj 1 csomag vaníliás cukor Elkészítés: A tésztához meleg tejben felfuttatjuk a szalalkálit, hozzáadjuk a kétféle lisztet, a zsírt, a porcukrot, a tojásokat, a mézet, és összegyúrjuk annyi tejet adva hozzá, hogy könnyen lehessen nyújtani. Fél óra pihentetés után 6 cipóra osztjuk, lehetőleg azonos méretű, vékony lappá nyújtjuk, majd zsírral kikent tepsi hátán világosra sütjük (180 Celsius-fokon kb. 5–6 perc alatt megsül, de érdemes figyelni a tésztát sütés közben, mert forró sütőben hamarabb kész. Ha a tészta sütés közben felhólyagosodna, nem kell megijedni, és attól sem, hogy a tészta kemény – vigyázni kell a mozgatásával, mert könnyen törik. Ha töltelék kerül bele, megpuhul a tészta. A töltelékhez megpirítjuk a kristálycukrot, és 2 dl vízzel felengedjük. Olvadásig kevergetjük a karamellt. Utána 1 liter tejben elkeverjük a 3 tojást, 5 evőkanál réteslisztet és a kakaót, ezt a pirított cukorhoz adjuk, sűrűre főzzük. Még forrón belekeverjük a vajat és a vaníliás cukrot. Megtöltjük a langyos krémmel a lapokat, majd folpackot teszünk a tetejére, és egy fertőtlenített húsvágó deszkával lenyomatjuk és a hűtőbe tesszük. Másnap a tetejét megszórjuk porcukorral és felszeleteljük. ( e-nyelv , Recepttár ) sütemény