● news.bsdnet.hu

Noha sokak szerint nem is igazán tér, mások Budapest közepének tartják: ez a Ferenciek tere, aminek a története az 1200-as évekre húzódik vissza. Akkoriban vizesárok húzódott a területen, Pest pedig nagyjából a mai V. kerületet tette ki: a többi mai kerület helyén mezőgazdasági területek illetve falvak voltak. A ferences szerzetesek 1250 és 1260 között húztak fel a vizesárok helyén egy gótikus templomot, mely hamar az akkori város középpontja lett. Aztán a török uralom alatt dzsámiként szolgált, a ferencesek az 1700-as évek elején kapták vissza. A templom előtti területet 1727-től nevezték először térnek, méghozzá a szerzetesekre utalva Barát térnek, később azonban már németesen Franziskanerplatz-ként is emlegették a területet, amiből aztán megkaphatta a "végleges" nevét 1874-ben: Ferenciek tere. Ekkorra egyébként már nem az eredeti templom állt (azt a szerzetesek kinőtték), hanem a ma is ismert 1727 és 1743 között épült barokk épület. A végleges tér pedig valójában egy másik teret is "bekebelezett", ugyanis a Barát tér mellett a Kígyó utca előtti részen egy másik tér is állt, amit érthető okokból Kígyó térnek neveztek. A Kígyó tér később Apponyi tér, majd a II. világháború utáni időszakban Felszabadulás tér volt, végül 1991-ben a templom előtti teret és ezt a területet egyesítve jött létre a mai Ferenciek tere. A tér a XX. század fordulóján jelentősen átalakult: 1898-ban kezdődött ugyanis a régi Erzsébet-híd építése, amely miatt a Kígyó utcában álló Régi pesti városházát is le kellett bontani. Aztán a II. világháború után (amikor is gyakorlatilag az összes budapesti Duna-híd elpusztult ) újjá kellett építeni. A mai napig tartja magát a városi legenda, miszerint az új, végül csak 1964-ben átadott Erzsébet-híd miatt a közeli Március 15. téren álló Nagyboldogasszony-templomot eltolták, ez azonban nem igaz: tulajdonképpen máig "rossz helyen" áll. A tér rendszerváltás előtti életében az utolsó jelentős változás az M3-as metró megjelenése volt a hetvenes években. Az állomást 1974-1976 között alakították ki. A rendszerváltást követően még a 2012-14 közötti átalakításokat kell megemlíteni. A tér egyébként az 1831-es kolerajárvány idején kitört lázadás epicentruma volt – emlékeztet a Szeretlek Magyarország oldala. Galériánkat a Ferenciek tere évszázadokon átívelő történetéről az alábbi fotóra kattintva lapozhatod végig: Ide kattintva az Örs vezér teréről olvashatsz, ahol eredetileg repülőtér állt, itt pedig a Blaháról írtunk, ahol eredetileg pályaudvar állt volna.