● news.bsdnet.hu

A lakásvásárlás után fizetendő vagyonszerzési illetéket az ingatlan forgalmi értékéből számítják ki, alapesetben az ingatlan vételárának négy százaléka. Sokan csak az adóhivatal határozatából értesülnek a fizetési kötelezettségről. Vannak olyan helyzetek is, amikor egyáltalán nem kell megfizetni vagy kevesebbet. Orbán András Gazdasági újságíró Ezeket látta már? A köznyelvben vagyonszerzési illeték vagy lakásvásárlás után fizetendő illeték néven futó költséget hivatalos neve visszterhes vagyonátruházási illeték és ingatlanvásárlást követően kell fizetni . Erről van, aki nem tud és csak az adóhatóság határozatából értesül. Az ingatlanvásárlást ugyanis be kell jelenteni az adóhatósághoz. Ezt a legtöbb esetben az adásvételben közreműködő ügyvéd megteszi. Ezzel együtt (tehát még az illeték kiszabása előtt) nyilatkozni kell arról is, ha valamilyen kedvezményre vagy mentességre vagy jogosult a visszterhes vagyonátruházási illeték tekintetében. A nyilatkozatot a megfelelő nyomtatványon az ügyvéd elkészíti - erre a money.hu elemzése hívta fel a figyelmet. Alapesetben az illeték az ingatlan forgalmi értékének négy százaléka. Ez egy 80 millióért vásárolt lakás esetén 3,2 millió forint. Az illeték alapesetben egy összegben fizetendő, de sok esetben lehet rá részletfizetést kérni. Ha az ügyfél jogosult rá, az ügyvéd ezt úgyszintén magától kérvényezi. Nem teljesen tévhit azt gondolni, hogy van felső határa van felső határa ami 200 millió forint. Egymilliárdos forgalmi érték felett pedig “csak” két százalék az illetékmérték. A fizetési meghagyás az adásvétel lezárulta után, az ügyintézési időtől függően, általában néhány héten vagy hónapon belül megérkezik ügyfélkapus értesítéssel vagy postai úton. Noha az adóhivatalnak öt éve van kiküldenie az értesítést, tévhit, hogy csak évek múlva "jelentkezik". Nem kell illetéket fizetni egyenesági rokonok közötti adásvétel esetén. A házastársak, egyenes ági rokonok között az adásvétel is illetékmentes, míg testvérek csak az ajándékozás. Válás vagy özveggyé válás esetén sem kell a vagyonszerzési illetéket megfizetni. Új ingatlan vásárlásakor 15 millió forintig nincs illetékfizetési kötelezettség, ha az ingatlan értéke nem lépi át a 30 millió forintot. A négyszázalékos illeték csak a 15 millió forint és a vételár közötti különbözetre fizetendő. (pl. 28 milliós forgalmi értéknél 13 millióra.) A gyakorlatban viszont ez a szabályozás már tíz évvel ezelőtt is elavult volt, főleg a fővárosban és megyeszékhelyeken - ekkortól kezdtek az ingatlanok rohamosabban drágulni. Ráadásul a szabályozás az idehaza jellegzetes osztatlan közös tulajdon formulával sem számol. Az illetékkedvezmény 1/1 tulajdonszerzésre vonatkozik, ha valaki osztatlan közös tulajdonban vásárol hányadot (mondjuk a felét vagy egyharmadot) a vételárat felszorozzák. Azaz hiába maradt volna (ma már ez sem életszerű) 15 millió forint alatt a vételár, az illetéket úgy számítják, mintha 30 vagy 45 millió forintért vett volna házrészt. Az ilyen esetek nincsenek a köztudatban és sem az előző kormányok nem vizsgálták felül, sem a mostaninál nincs napirenden. Illetékmentes viszont az építési telek, ha négy éven belül a felépül rá az ingatlan, amely már használatbavételi engedéllyel is rendelkezik. A falusi CSOK és a CSOK Plusz segítségével megvásárolt ingatlanok után sem kell illetéket fizetni , függetlenül az ingatlan értékétől és a támogatás mértékétől. (Az ingatlan értéke annyiban mégis fontos, hogy a CSOK Plusz esetében a házaspár első közös lakása maximum 100 millió forint, első közös ház vagy nem első közös ingatlan pedig legfeljebb 150 millió forint lehet). Mentesíthet a vagyonszerzési illeték alól a cserét pótló vétel is, de nem minden esetben. Ha az újonnan vásárolt lakás vételára alacsonyabb, mint a korábbi (a vásárlást megelőző három, vagy a vásárlást követő egy éven belül eladott) lakástulajdon értéke, nem kell illetéket fizetni. Ha pedig az új ingatlan drágább, mint régi, (például 50 helyett 60 millió forint), akkor csak az értékkülönbözet után kell megfizetni az illetéket. illeték