● news.bsdnet.hu

Egyre több helyen hódít teret a dinamikus árazás. A repülőjegyeknél régóta megszokott, a szállásoknál a szezonalitás szabja az árakat, a zeneiparban és a színházaknál idehaza viszonylag új gyakorlat. Egy dolog minden dinamikus árazásban közös, az jár jobban, aki korábban vesz jegyet. Ez történt a Centrál Színház új darabja, a Furcsa pár esetén is. Orbán András Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Mint korábban megírtuk, negyvenezer forintért is árulták a belépőket a Centrálba a Furcsa párra, Puskás Tamás rendező, Stohl András és Alföldi Róbert, a két főszereplő nevével fémjelzett darabra. Sokan felháborodtak rajta, de a jegyeket vitték, mint a cukrot. Puskás Tamás a lapunknak azt mondta: "Ez az a pillanat, amikor a piaci viszonyok a valóságot mutatják, a kereslet találkozik a kínálattal. A darab körüli hype-ot egyértelműen a nézők csinálják, nem mi. A jegyár-emelkedés a közönség türelmetlenségéből fakad, hiszen ha egyszerre ennyien szeretnék megnézni az előadást, akkor az felhajtja az árat. Ezt teszi az úgynevezett dinamikus árazás. Ha feltétlenül most akarod látni, éppen a kereslet megugrása miatt ennyi az ára! Vagy várj tavaszig, amikor ez a hevület – tán nincs is erre jobb szó – csökken, a belépő árával együtt." A dinamikus árazás egy olyan kifinomult árazási stratégia, amelyben az árat a kereslet és kínálat viszonyának függvényében akár naponta többször módosítják. A repülőjegyeknél megszokott gyakorlat , sőt, minél korábban tudja valaki lefoglalni, annál jobban jár, de olyanra is van példa, hogy mire legközelebb visszatér, már csak drágábban tud jegyet foglalni ugyanarra a járatra . Dinamikusan áraznak a légitársaságok mellett például több külföldi nagy mozilánc, a német Herta BSC fociklub, az NBA-ben játszó Wizards, a New York-i Broadway, a Metropolitan Opera, az Airbnb és az Uber, illetve a kiskereskedelemnek is mindennapos gyakorlatává vált . Az Európai Unióban jelenleg nem tiltja közvetlen jogszabály a dinamikus árazást, amennyiben az alapárat és az esetleges kezelési költségeket még a fizetés megkezdése előtt egyértelműen feltüntetik a vásárlónak vagy jelölik, hogy ilyen fajta árképzésről van szó. Idehaza a kulturális és szórakoztató szektorban 2020–2021 körül kezdett elterjedni. A zeneipar példáján nyomon követhető a költségemelkedés miértje: miközben a streamingszolgáltatók térnyerése átalakította a mindennapi zenehallgatást, az élő koncertek értéke és ára elképesztő mértékben megnőtt. Régebben a zenekarok azért indultak turnézni, hogy eladják a friss lemezeiket. Ez időközben átalakult , a streaming platformok bevallottan azért jöttek létre, hogy a jogdíj megfizetése nélküli „kalózkodást” megszüntessék, járulékosan ezt azt is eredményezte, hogy egyre kevesebbeknek van megy egy-egy album fizikai formátumban, tehát a hanghordozók eladását is drasztikusan visszaszorította, nem csak a másolatokat. Igaz, mára ismét mutatkozik igény az albumok megvásárlására, ma is van, aki hanglemezt vásárol. Mivel a zenetárolás-hallgatás ilyen formán átalakult és a streaming platformok mindössze filléreket csepegtetnek egy-egy lejátszás után, a zenészek szinte kizárólag a koncertekből kénytelenek kigazdálkodni az éves költségvetésüket. Ráadásul az arénák fenntartása sem lett olcsóbb: a hatalmas terek hűtése, fűtése és világítása közvetlenül a szervezőket terheli, más szóval itt nincs rezsicsökkentés, a hatósági ár a lakossági fogyasztásra vonatkozik. A mindezekre válaszul bevezetett dinamikus árazási módszer logikája meglepően egyszerű és nem csak a zeneiparra igaz, hanem újonnan a színházakra is. Az algoritmus folyamatosan méri az érdeklődők számát, a kosárba helyezéseket és a szerverekre nehezedő forgalmat: a hirtelen megugró kereslet azonnal felhajtja az árakat . Alapesetben minél közelebb van az esemény dátuma, és minél kevesebb a szabad hely, általában annál drágábbá válik a belépő. A hivatalos narratíva szerint ez a valós piaci egyensúlyt teremti meg és elejét veszi a jegyüzérek ténykedésének, akik az olcsó jegyeket felvásárolják és többszörös áron eladják. Az esetleges drágulás eredményeképpen a bejutás a továbbiakban nem a szerencse vagy megfelelő kapcsolatok függvénye, hanem azé, hogy az érdeklődők mennyit tudnak vagy hajlandóak a jegyekért fizetni. Elvileg tehát ha drágábban is, de az adott koncertig vagy előadásig maradnak utolsó pillanatban megvehető jegyek. A másik hangoztatott érv összefügg ezzel. Sokan azért nem tudnak vagy akarnak jegyet venni, mert 2-3 hónapra előre nem biztosak abban, hogy rá fognak érni az előadás napján. Dinamikus árazással viszont marad nekik is jegy – vagy pedig idejekorán el kell döntsék, ráérnek-e 2-3 hónap múlva, mert vagy elfogy a belépő vagy a többszörösébe kerül. Van néhány legális alternatíva, ami segíthet a spórolásban. Kevésbé népszerű időpontokban a legfelkapottabb produkciókra is olcsóbbak a jegyek, az egyes ülő vagy koncertek esetén állóhelyeket pedig továbbra is eltérően árazzák. Ami eddig olcsóbb volt, dinamikus árazásban is alacsonyabb árú. Emellett a kezdeti nagy érdeklődés lecsengését követően a jegyárak csökkenni kezdenek, vagy akkor is, amikor a rendszer úgy látja, nincs elég érdeklődő. Ezen kívül tudatos regisztrációval, elővételi tagságokkal, a bankkártyaadatok előzetes elmentésével és hivatalos jegycsere-oldalakkal elkerülhetők a túlárazott belépők. jegyárak