● news.bsdnet.hu

Moszkva és Berlin között egyre fokozódik a feszültség, ami mögött nem csak a nemrégiben történt, lipcsei repülőtér ellen megkísérelt szabotázsakció húzódik meg. A két roszág külügyminisztere, Johann Wadephul és Szergej Lavrov találkozója a hírek szerint nem sikerült túl fényesen, azonban a megfelelő következtetéseket így is le lehet vonni belőle. Mint ahogyan arról az Origo is írt, a legutóbbi ENSZ-közgyűlés közel sem volt mentes a feszültségektől, hiszen az izraeli miniszterelnök beszéde alatt több ország képviselője is kivonult a teremből , és Donald Trump amerikai elnök beszéde sem nyerte el mindenki tetszését. Az esemény alatt azonban történt valami, amire már az orosz–ukrán háború kitörése óta nem volt példa: találkozott egymással a német és az orosz külügyminiszter. A találkozó a Reuters forrásai szerint nagyon is érzékeny kérdés volt Berlin számára, az európai szövetségesek pedig a források szerint csak utólag kaptak tájékoztatást. Ennek oka egyértelmű, hiszen a háború kitörése óta Európa teljes mértékben felfüggesztette a kommunikációt Moszkvával, a vezetők egy jelentős része pedig el is várja ezen status quo fenntartását. A beszámolók szerint a felek a háború kérdéséről és a kétoldalú kapcsolatokról is egyeztettek. A gyakorlatban azonban a források szerint a lipcsei reptéren történt incidens volt a fókuszba. Mint arról az Origo is beszámolt , nemrég a lipcsei reptér katonai szállítmányokat bonyolító részén több, robbanószerkezettel ellátott drónt is találtak. Ezen eszközök azonban egy gyújtási hiba miatt nem léptek működésbe, a nyomozás adatai alapján azonban Berlin egyértelműen Moszkvát tette felelőssé. Az incidens okán Berlin a bonni orosz főkonzulátus bezárása mellett döntött, Moszkva pedig hasonló módon bezáratta a szentpétervári német főkonzulátust. Lavrov nem is kímélte az ENSZ előtti felszólalásában Németországot, aki szerinte folyamatos fegyverkezésével nem is tudja, hogy mivel játszik. Az orosz külügyminiszter egyúttal felrótta Berlinnek, hogy nem tanultak semmit a második világháborúból. Oroszország egyébként tagadja, hogy köze lenne a hibrid támadáshoz, azonban Németország szerint a bizonyítékok egyértelműek. Johann Wadephul egyébként jelezte orosz kollégája számára, hogy Németország a hasonló támadások ellenére sem fogja feladni Ukrajna támogatását, egyúttal pedig felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjon a NATO területe elleni támadásoktól. Lavrov később nyers véleményt fogalmazott meg a megbeszélésekről, ami kapcsán hangsúlyozta, hogy német kollégája nem mondott semmi olyat ami újdonság lett volna. „Őszintén szólva azt mondtam neki, hogy egyszerűen felhívhatott volna, és azt mondhatta volna: olvassa el a közleményeinket” – fogalmazott az orosz külügyminiszter. A tárgyalások másik aspektusa ugyanakkor egy fokkal érdekesebbnek bizonyult. A források szerint a találkozó egyik sokat takargatott oka egyébként a Fekete-tenger kereskedelmi útvonalainak a helyreállítása, különös tekintettel az energiahordozók és a gabona szállítására. Korábban létezett egy egyezmény az orosz és az ukrán fél között, amely értelmében biztosították a hajók zavartalan forgalmát, azonban az elmúlt időszakban mind két fél fokozta a támadásokat. A német külügyminiszter a hírek szerint szerette volna felmérni, hogy Moszkva hajlandó-e ismét egy hasonló megállapodást kötni. Ez nem csak Európa de a világ számára is kulcsfontosságú lenne. Ugyanakkor Lavrov szerin ehhez az kell, hogy Kijevet végre egyszer ne kérjék az európai vezetők, hanem utasítsák a támadások felfüggesztésére. Kijev ugyanakkor ragaszkodik hozzá, hogy kész tárgyalni és Moszkvát teszi felelőssé a támadásokért. Habár a gabona kérdése kevésbé égető Európa számára, azonban az energiahordozók kérdése már sokkal inkább sürgető. Az Irán és az Egyesült Államok között zajló háború még továbbra sem ért véget, a Hormuzi-szoros helyzete továbbra sem rendezett, a tél pedig közeledik. Európa számára tehát kulcsfontosságú lehet, hogy a Fekete-tengeren az energiaexport fellendüljön, hiszen a gáztárózók az egész kontinensen kiürültek. A gabonaexport kérdése hasonlóan kardinális lehet később, hiszen a globális dél országai számára ezen szállítmányok életbevágóan fontosak lehetnek az élelmiszerhiány elkerülése végett. Az azonban egyelőre nem látszik, hogy sikerül-e Kijevnek és Moszkvának megegyeznie. Az ugyanakkor beszédes, hogy a német külügyminiszter nemrég kínai kollégájával is egyeztet, ez alapján pedig úgy tűnik, hogy Berlin igyekszik tágítani saját mozgásterét Brüsszel ellenében.