● news.bsdnet.hu

Félreértés félreértést követett a magyar-ukrán diplomácia között a C8-csúcs előkészítése és a Mol-Naftogaz szándéknyilatkozat aláírása kapcsán - értesült az Euronews a két kormányzathoz közelálló körökből. Mint ismert, a héten újabb mélypontra jutottak a magyar-ukrán kapcsolatok: az Ukrajna által kezdeményezett regionális csúcstalálkozón kirobbant diplomáciai vita, majd a magyar Mol és az ukrán Naftogaz közötti olajtárolási megállapodás kiszivárogtatása heves reakciókat váltott ki Budapesten és Kijevben is. Az első nézeteltérés azzal kapcsolatban bontakozott ki, hogy most akkor Magyarország belépett vagy sem a múlt héten megalakult Kárpáti Nyolcak (C8) regionális együttműködési kezdeményezésbe. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerint igen, hiszen múlt csütörtökön a nyugat-ukrajnai Bukovelben megnyitott alakuló ülésen nyolc résztvevő országot sorolt fel: Ukrajnát, Romániát, Szerbiát, Lengyelországot, Szlovákiát, Csehországot, Ausztriát és Magyarországot. A mellékelt fotón ugyanakkor csak hat külföldi vezető látható, Magyar Pétert magyar miniszterelnököt hiába is keresnénk. Kérdés, ha Magyar Péter nem volt jelen, miért gondolták úgy az ukránok, hogy Magyarország mégis belépett a kezdeményezésbe. A diplomáciai források szerint ennek az volt az oka, hogy Magyarországot az Ukrajnába akkreditált ügyvivője képviselte, aki ugyan egy alacsony rangú diplomata, és nem írta alá a csúcs zárónyilatkozatát sem, Kijev mindezek ellenére hivatalos részvételként értékelte a jelenlétét. Ukrajna amúgy hetek óta intenzíven lobbizott Magyar részvételéért, és többször is meghívta a kormányfőt. Nagyon aktív egyeztetések zajlottak Andrij Szibiha és Orbán Anita külügyminiszterek között, valamint brüsszeli képviselőink és más fővárosok között – mondta egy ukrán diplomata, aki az ügy érzékenysége miatt névtelenséget kért. A diplomata az Euronewsnak úgy fogalmazott, hogy Kijev a magyar diplomata részvételét úgy értékelte, hogy Magyarország részt vesz a kezdeményezésben. "Budapestről azt az értesítést kaptuk, hogy a csúcstalálkozón Magyarországot az ukrajnai magyar nagykövetség ügyvivője képviseli. Nem magas szintű képviselet – legyünk őszinték, kifejezetten alacsony szintű –, de jelen lesznek" – tette hozzá. Az előkészületekben részt vevő egyik magyar diplomata ezzel szemben úgy nyilatkozott: Budapest már a csúcs előtt egyértelművé tette, hogy Magyar nem vesz részt az eseményen, és Magyarország addig nem tekinti magát a kezdeményezés tagjának, amíg a miniszterelnök személyesen jelen nem lesz, és alá nem írja a dokumentumot. A történet lényege az, hogy az ukránok szemtelenek voltak. Hetekig rendkívül intenzíven lobbiztak Magyar jelenlétéért Budapesten. Magyar előre közölte, hogy nem megy. A tagságot csak a vezetők jelenléte és aláírása erősítheti meg. Az ügyvivő pusztán megfigyelő volt – emelte ki a diplomáciai forrás. Magyar Péter magyar miniszterelnök és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a nézeteltérés miatt aztán hétfőn este nyilvánosan csaptak össze az X közösségi oldalon. Az ukrán miniszter azzal vádolta Magyart, hogy Orbán Viktor nyomdokain jár, miután a jelenlegi magyar kormányfő a parlamentben azt mondta: Magyarországot akarata ellenére sorolták fel a C8-kezdeményezés résztvevői között. Magyar kormányzati körökben hibának tartották, hogy az országot C8-tagként mutatták be, de az, hogy Szibiha Orbánhoz hasonlította Magyart, még tovább szította az indulatokat. A magyar külügyminisztérium az Euronewsnak küldött közleményében azt írta: "Hivatalba lépése óta az új magyar kormány többször is tanújelét adta annak, hogy kész pragmatikus, konstruktív és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokat kiépíteni Ukrajnával. Ennek fényében nem tartjuk sem pontosnak, sem hasznosnak az előző magyar kormány obstrukcionista politikájával való összehasonlítást." A vita újra felszínre hozta az Ukrajnában élő, mintegy 100 ezres létszámú kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi és kulturális jogairól szóló, régóta húzódó konfliktust is. Az Euronews információi szerint Magyar világossá tette, hogy csak akkor érdekli a kárpáti csúcs, ha olyan érdemi előrelépés történik a kisebbségi ügyekben, amelyet otthon is sikerként tud bemutatni. Júniusban Kijev és Budapest tudniillik cselekvési tervben állapodott meg a kisebbségi jogok bővítéséről. Válaszul Magyarország jóváhagyta két tárgyalási fejezet megnyitását Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában. Azóta Budapest blokkolja az újabb klaszterek megnyitását, és azt követeli, hogy az ukrán parlament, a Rada fogadja el a vonatkozó jogszabályokat. A közös cselekvési terv értelmében ugyanis a Radának az év végéig kell hatályba léptetnie a jogszabálycsomagot. Ukrajna viszont azt állítja, hogy már teljesítette vállalásait a kisebbségi kérdésben azzal, hogy aláírta a közös nyilatkozatot Magyarországgal, ami persze egy hatalmas logikai bukfenc. Tovább élezte a helyzetet, hogy a csúcs után nyilvánosságra kerül a Mol és az ukrán Naftogaz által aláírt szándéknyilatkozat az olajtárolásról, amire Magyar Péter gyorsan reagált. Szombaton egyébként a két vállalat mindössze abban állapodott meg, hogy megvizsgálják az ukrán kőolaj magyarországi tárolásának lehetőségét. Az ilyen szándéknyilatkozatok viszont jellemzően bizalmasak, a Naftogaz a Telegram-csatornáján mégis közzétette a terveket. Magyart váratlanul érte a hír, hiszen – mint mondta – nem tájékoztatták a megállapodásról. A Fidesz gyorsan lecsapott az ügyre: azzal vádolta Magyart, hogy Ukrajna érdekeit a magyar érdekek elé helyezi, és veszélybe sodorja az ország biztonságát. A Tisza-kormány alatt a magyar–ukrán határnál és az ország más pontján sem épül ilyen tároló – jelentette ki válaszul hétfőn a miniszterelnök. Arra is figyelmeztette a Molt, hogy hasonló ügyletek előtt egyeztessen a kormánnyal, emlékeztetve rá, hogy a magyar állam 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a vállalatban. A Mol ugyanakkor azt közölte, hogy a nem kötelező erejű szándéknyilatkozat a lehetséges üzleti lehetőségek feltérképezését szolgáló, szokásos eljárás része volt. A Mol csoport – csakúgy, mint számos más energiapiaci szereplő – több, nem kötelező érvényű szándéknyilatkozattal rendelkezik az energiaszektorban. Ezek az egyezségek jellemzően az együttműködés lehetséges területeinek feltárását és egy olyan előkészítő folyamat elindítását jelentik, amely akár konkrét projekthez, de akár semmilyen további lépéshez sem vezethet – fogalmazott a vállalat. A Mol szóvivője azt is hozzátette, hogy a jövőbeni lépésekről egyeztetni fognak a magyar kormánnyal. Magyar határozott elutasítása mögött az a félelem is szerepet játszhatott, hogy a feszültségek további élezése Moszkvával megzavarhatja a magyar energiaszállításokat – állítják az ügyre rálátó források. Az orosz szállítások bármilyen megszakítása még jobban felhajtaná az árakat Magyarországon, ami a kormány támogatottságát is megingathatná. Az aggodalom ráadásul nem is alaptalan, hiszen a Mol–Naftogaz-megállapodásra reagálva Igor Juskov, az orosz Nemzeti Energiai Biztonsági Alap vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy a lépés akár szállítási stopot is kiválthat. A játék tehát nem babra megy, ezért jó lenne, ha a két ország a jövőben elkerülné a hasonló diplomáciai baklövéseket.