● news.bsdnet.hu

Öt embert őrizetbe vettek robbanóanyagokkal kapcsolatos bűncselekmények gyanújával az angliai RAF Fairford katonai támaszpontnál − számolt be a BBC. A csatorna tájékoztatása szerint a rendőrség és a hadsereg reggel óta robbanószerek után kutat a a nyugat-angliai Fairford támaszpont közvetlen közelében, miután a rendőrség vasárnap reggel 0:45 körül (BST) bejelentést kapott arról, hogy „három gyanús jármű” haladt a bázis felé. Richard Ocone rendőrfőnök-helyettes egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „folyamatban van az incidens pontos körülményeinek kiderítése”. Egyelőre annyit tudni, hogy a brit támaszpont környékét kiürítették, a katonai létesítmény melletti Whelford községből 85 otthont evakuáltak, a lakosságot a helyi szabadidőközpontban helyezték el. Tristan Wilkinson , Cotswold kerületi tanácsos a BB-nek annyit mondott: "Ez egy komoly incidens." Kérte, hogy mindenki maradjon távol a környéktől. A területileg illetékes Gloucestershire megyei rendőrség vasárnapi tájékoztatása szerint öt embert őrizetbe vettek a robbanóanyagokkal elkövetett visszaélést szankcionáló törvény megsértésének gyanújával. A brit hadsereg különlegesen kiképzett tűzszerész egységei mindeközben megkezdték számos jármű átvizsgálását. Helikopteres felvételeken látható, ahogy robbanószer-kereső robotok közelítenek a helyszínen lévő furgonokhoz, miközben a brit hadsereg bombamentesítő csapata is ott dolgozik. A rendőrség beszámolója szerint a vizsgálati helyszín köré kordont vontak, de a tájékoztatásban úgy fogalmaznak, hogy a helyzetet "sikerült ellenőrzés alá vonni". A brit királyi légierő (RAF) fairfordi bázisát jórészt az amerikai légierő használja, és ez az egyetlen olyan nagy-britanniai támaszpont, amely képes B-52-es, illetve B-1-es és B-2-es hadászati bombázók fogadására. Az iráni konfliktus február végi kezdete után számos B-52-es és B-1 Lancer stratégiai nehézbombázó szállt le Fairfordon, és bekapcsolódtak az Egyesült Államok és Izrael által indított iráni hadműveletekbe. London annak idején komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, miután Keir Starmer akkori brit miniszterelnök egyértelműen kizárta a brit fegyveres erők csatlakozását az Irán elleni amerikai-izraeli hadműveletekhez , és a konfliktus első napjaiban a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai légierőnek − emlékeztetett az MTI. Donald Trump amerikai elnök rendkívül erőteljes és nyilvános bírálatai nyomán London nem sokkal később feloldotta a brit támaszpontok használatának tilalmát, azzal a kikötéssel, hogy ezeknek a támaszpontoknak a használata szigorúan csak olyan védelmi célokra korlátozódhat, amelyekben a felek előzetesen megállapodnak. Starmer - aki júliusban távozott a kormányzó brit Munkáspárt éléről és a miniszterelnöki tisztségből - a tilalom feloldását bejelentő márciusi alsóházi felszólalásában az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is megkérdőjelezte, és kijelentette, hogy „kizárólag a levegőből nem lehet rendszerváltást elérni” Iránban. A támaszpontok használata körüli brit-amerikai feszültség kiéleződése nyomán Donald Trump többször is éles hangvételű nyilatkozatokban bírálta Starmert. Egy sajtótájékoztatóján − a második világháborús brit miniszterelnökre utalva − az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy Keir Starmer „nem egy Winston Churchill”. Megosztom