● news.bsdnet.hu

"Magyar Péter 2024 szeptemberében azt ígérte, hogy 2027-től megduplázzák az akkori, 266 800 forintos minimálbért, ami jövőre bruttó 533 600 forintot jelentene. Az emelés kigazdálkodásához a vállalkozásoknak adó- és járulékcsökkentést ígért" – hívta fel a figyelmet újabban a Megafontól április után távozó politológus, Deák Dániel , igazodva ahhoz, hogy Orbán Viktor őszi visszatérésekor a Tisza-kormány várható gazdasági összeomlást okozó lépéseiről szóló, új ellenzéki taktikát hirdetett. A gazdasági folyamatokat is gyakran elemző politikai influenszer hangsúlyozza: idén a minimálbér bruttó 322 800 forint, ehhez képest tehát jövőre havi 210 800 forintos, azaz több mint 65 százalékos emelésre lenne szükség a Tisza kampányígérete szerint. A végleges, 2027-es összegről még nincs döntés – ismeri el , ám szerinte máris vészjósló a szakterületet felügyelő Kátai-Németh Vilmos pénteki bejelentése. Eszerint felülvizsgálják az Orbán-kormány idején, 2014-ben kötött bérmegállapodást, amely jövőre 14 százalékkal 374 600 forintra növelné a legkisebb kötelező keresetet. A szociális és családügyi miniszter szavait kiemelve Deák megállapítja, hogy ennek teljesülése is kérdésessé vált. Azt ugyanakkor nem említi, hogy az előző kormány idején, három évre előre megállapodott emelésekhez már tavalyelőtt is hozzá kellett nyúlni, mivel hamar kiderült: az Orbán-kormány által előre kalkulált gazdasági növekedés messze elmaradt a várttól. Egy lapinterjúban Palkovics Imre , a Munkástanácsok Országos Szövetségének korábbi elnöke már azt is előre vetítette, hogy jövőre csak 8 százalék körüli emelés jöhet a minimálbéreknél, ami bruttóban 350 ezer forint havi alapjuttatást jelenthet. Sőt, az is lehet, hogy nem lesz béremelés. A makrogazdasági körülmények és tényadatok változása miatt felül kell vizsgálni a hároméves bérmegállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szerint – ezt a szakminiszter mellett a legfelsőbb szintű konzultációs fórum tagjai is megerősítették az MTI-nek. Pénteki egyeztetésük után, – ahol Kármán András pénzügyminiszter adott részletes tájékoztatást adott a hazai versenyképesség előtt álló kihívásokról , – a munkaadók részéről Perlusz László , a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek jelezte: úgy látják, a kormány is arra törekszik, hogy javítsa a hazai kkv-k termelékenységét és versenyképességét, hiszen ez tartós és erőteljes béremelkedést okozhat Magyarországon. Várakozásaik szerint olyan bértárgyalásnak néznek elébe, ahol a kormányzat célzottan a munkavállalókat, főként a legkisebb keresetűeket fogja segíteni. Perlusz kiemelte, készek az érvényes megállapodás újratárgyalására. A dolgozók oldaláról a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Zlati Róbert az mondta: felszólalt a most érvényes, hároméves bérmegállapodása mellett, mivel annak az volt a célja, hogy a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a makrogazdasági mutatók elmaradtak a 2024-es prognózistól , ezért immár részletesebb, a vállalatok méretéhez, a jellemző bérkategóriákhoz szabott, az akkorinál részletesebb képet szeretnének képet kapni a magyar munkavállalók jövedelméről. Megosztom