● news.bsdnet.hu

A mesterséges intelligencia terjedése minden korábbinál nagyobb beruházási hullámot indított el az adatközpontok piacán. A gyors növekedés azonban nemcsak az energiafogyasztás, a vízigény vagy az elektromos hálózatok terhelése miatt okoz egyre több konfliktust állami szereplők, techcégek és a helyi közösségek között, hanem a biztosítók számára is új kockázatokat teremt. Különösen akkor, ha az adatközpontok háborúval sújtott régióban , jelesül a Közel-Keleten találhatók. A Howden, a világ legnagyobb munkavállalói tulajdonban lévő biztosítási brókercégének a napokban publikált elemzése szerint a jelentős adatközpontokat érintő perek és választottbírósági ügyek száma a 2021-es négy esetről 2026 első felére 14-re emelkedett. A jogviták főként tervezési, építési övezettel kapcsolatos besorolási, valamint környezetvédelmi problémák miatt alakultak ki. Egyre gyakoribbak a zajjal, a dízelgenerátorok kibocsátásával, a vízfelhasználással és a létesítmények környezeti hatásaival kapcsolatos panaszok is. Ezek együttesen az elmúlt három évben az adatközpontokat érintő felelősségi ügyek növekedésének 78 százalékát adták. A zaj különösen fontos problémává vált: a Howden 2026 első felében nyilvántartott 14 nagyobb ügyének fele a hűtő-, energia- vagy számítástechnikai berendezések zajával kapcsolatos lakossági panasz volt. 2018 és 2025 között mindössze két ilyen ügyet regisztráltak. A kockázati térkép azonban ennél jóval tovább terjed. A Howden szerint 2025-ben az aktív konfliktuszónáktól 10–15 kilométerre található adatközponti kapacitás a megelőző öt évben regisztrált mennyiség mintegy 60 százalékának felelt meg. Vagyis miközben a világ egyre több digitális infrastruktúrát épít, annak egy része olyan térségekben jelenik meg, ahol a háborús kockázat is jelentős. A kockázat 2026-ban már kézzelfoghatóvá is vált: az Egyesült Államok és Izrael, valamint Irán közötti konfliktus során iráni drónok több adatközpontot is elértek az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben. A Howden szerint ez volt az első ismert eset, amikor kereskedelmi adatközpontokat szándékosan, háborús körülmények között támadtak. A Közel-Kelet az elmúlt években az adatközpont-fejlesztések egyik fontos célpontjává vált. Az amerikai technológiai óriások – Google, Oracle, Amazon – számára a térség vonzerejét többek között A vállalatok ugyanakkor gyakran helyi adatközpont-üzemeltetőkkel partnerségben működnek, ezért nem mindig könnyű megállapítani, hogy egy-egy létesítmény milyen szoros kapcsolatban áll egy amerikai technológiai céggel. A DC Byte adatai szerint hat arab országban összesen mintegy 230 adatközpont épült fel vagy áll fejlesztés alatt. Ezek közül csak néhányat üzemeltet teljes egészében valamelyik amerikai technológiai óriás, elsősorban az Amazon. A márciusi támadások több ilyen, amerikai technológiai vállalatokhoz kötődő létesítményt is érintettek. Az Öböl-térség stratégiai jelentőségét tovább növeli az amerikai technológiai vállalatok és az izraeli állam kapcsolata. Az Amazon és a Google 2021-ben összesen 1,2 milliárd dollár értékű szerződést kapott az izraeli kormánytól felhőszolgáltatások biztosítására. A Project Nimbus-szerződés katonai alkalmazásának részletei nem nyilvánosak; a Google korábban azt közölte, hogy a megállapodás nem érzékeny vagy minősített katonai munkaterhelésekre vonatkozik. Ugyanakkor a DC Byte alapítója, Ed Galvin az Euronews nak korábban úgy nyilatkozott, hogy ezért nem tartja véletlennek, hogy a támadások között több Amazon-létesítmény is szerepelt. Ez azonban elemzői értelmezés, és önmagában nem bizonyítja, hogy a támadások konkrétan az amerikai technológiai vállalatok izraeli szerződései miatt történtek. A Reuters március elején megjelent beszámolójából kiderül: az amerikai kötődésű adatközpontok az első infrastruktúrák közé tartoznak a háborúban, melyeket csapás ért. Az iráni háború első napjaiban az Amazon Web Services (AWS) két egyesült arab emírségekbeli létesítménye közvetlenül megsérült, Bahreinben pedig egy közeli támadás okozott károkat az infrastruktúrában. A találatok strukturális és vízkárokat, valamint hosszabb szolgáltatáskieséseket okoztak. A történtek azért különösen fontosak, mert az adatközpontok ma már nem pusztán kereskedelmi épületek. A felhőszolgáltatásokon keresztül Egy fizikai támadás ezért egyszerre jelenthet ingatlankárt, informatikai kiesést és komoly üzleti veszteséget. A konfliktusban érintett adatközpontok esetében ráadásul nem mindig egyértelmű, hogy az infrastruktúra milyen kapcsolatban áll katonai vagy állami rendszerekkel. Az iráni Forradalmi Gárda a támadások indoklásakor azt állította, hogy az adatközpontok szerepét akarták feltárni az ellenség katonai és hírszerzési tevékenységében. Nincs az a fedezet, ami elegendő lenne a háborús kockázatra Egy-egy modern, mesterséges intelligenciát (MI) kiszolgáló adatközpont értéke a csúcskategóriás GPU-hardverek miatt mára elérheti a 20-30 milliárd dollárt helyszínenként. A globális biztosítási piac maximális kapacitása egyetlen helyszínre nagyjából 15 milliárd dollár. A háborús pusztítás kockázata miatt a biztosítók képtelenek vagy nem hajlandóak ekkora koncentrált kitettségre hagyományos tarifákon fedezetet nyújtani. Mivel a piaci biztosítási felárak az egekbe szöktek – és a standard vagyonbiztosítások mereven kizárják a háborús cselekményeket – az olyan tech-óriások, mint az Amazon, a Google vagy az Oracle egyre inkább a saját alapítás háborús és katasztrófeseményekre fókuszáló minibiztosítóikra támaszkodnak. Az ezekbe fizetett belső prémiumok globálisan 8 százalékkal, mintegy 240 milliárd dollárra nőttek a The Economist friss összeállítása szerint . A kockázatok nem korlátozódnak a háborús térségekre . Európában mintegy 3300–3500 adatközpont működik, a legnagyobb állománnyal Németország és az Egyesült Királyság rendelkezik. A gyors fejlesztések ugyanakkor egyre nagyobb nyomást helyeznek az elektromos hálózatokra és a helyi közösségekre. Az Egyesült Királyságban például az Ofgem arra figyelmeztetett, hogy a spekulatív adatközpont-projektek jelentős hálózati kapacitást köthetnek le. A fejlesztők számára így már nemcsak az számít, hogy hol van elegendő terület és olcsó energia, hanem az is, hogy a hálózat, a helyi hatóságok és a lakosság mennyire képes befogadni az új létesítményeket. A biztosítási piac számára mindez azért jelent különösen nagy kihívást, mert a kockázatok egyre inkább összeérnek. Egy háborús támadás például egyszerre okozhat fizikai kárt, kibertámadáshoz hasonló informatikai következményeket és üzletmenet-kiesést. A Howden szerint emiatt egyre nehezebb élesen elválasztani egymástól a vagyon-, a kiber- és a háborús biztosítási kockázatokat. A biztosító szerint az adatközpontoknál ezért már a beruházás helyszínének kiválasztásakor vizsgálni kell a geopolitikai, természeti, energiaellátási és társadalmi kockázatokat. Az MI-boom ugyanis nemcsak az adatközpontok számát növeli, hanem egyre nagyobb értéket is koncentrál ezekben a létesítményekben. A világ 1990 óta kiépült adatközponti kapacitásának 58 százalékát mindössze öt év alatt, 2020 és 2025 között adták át. Ez jól mutatja, milyen gyorsan vált az adatközponti infrastruktúra a digitális gazdaság egyik legfontosabb beruházási területévé – és egyben azt is, hogy a korábban elsősorban informatikai infrastruktúraként kezelt létesítmények mára egyre inkább stratégiai és geopolitikai jelentőségű eszközökké váltak.