← Vissza

● news.bsdnet.hu

39 éve állították fel a sátrat, amelyből kinőtt a rendszerváltás - mit üzen a mának a Lakiteleki találkozó?

Blikk 2026-09-27 19:38
1987 őszén még korántsem lehetett tudni, hová vezet mindaz, ami Lezsák Sándor lakiteleki kertjében elkezdődött. Alig három évvel később lezajlott a rendszerváltás és a Lakiteleken életre hívott Magyar Demokrata Fórum kormányt alakított. Mit üzen a mának a Lakiteleki találkozó? Vízkeleti Dániel Politika újságíró Ezeket látta már? 1987. szeptember 27-én még Kádár János vezette az MSZMP-t, Magyarország egypártrendszer volt, és senki sem láthatta biztosan, hogy már csak néhány év választja el az országot a rendszerváltástól. Ebben a politikai légkörben, pontosan 39 évvel ezelőtt 180 értelmiségi gyűlt össze egy sátorban, hogy Magyarország állapotáról és jövőjéről beszéljen. Alig három évvel később már szabad választásokat tartottak, a Lakiteleken életre hívott Magyar Demokrata Fórum pedig kormányt alakított. A Lakiteleki találkozó politikatörténeti jelentősége megkerülhetetlen a rendszerváltás folyamatában. De mi maradt 39 év elteltével a lakiteleki örökségből? Lezsák Sándor 2006 és 2026 között az Országgyűlés egyik fideszes alelnöke is volt / Fotó: Knap Zoltán A résztvevők között írók, történészek, közgazdászok és más értelmiségiek ültek, pl. Lezsák Sándor, költő, tanár, a találkozó házigazdája és egyik szervezője, Bíró Zoltán , irodalomtörténész, később az MDF első elnöke, Csoóri Sándor, költő, esszéista, Csurka István, író, később az MDF politikusa és a MIÉP alapítója, Für Lajos, történész, későbbi honvédelmi miniszter. De ott volt Pozsgay Imre is, aki ekkor még az állampárt politikusa volt, de a rendszer reformszárnyához tartozott. A találkozó végén elfogadott Lakiteleki Nyilatkozat már arról beszélt, hogy szükség van a különböző világnézetű emberek együttműködésére és egy új politikai-társadalmi fórumra. Ezzel életre hívták a Magyar Demokrata Fórumot . Kevesebb mint három év telt el a lakiteleki sátor felállítása és az első szabad országgyűlési választás között. 1990-ben az MDF lett a legerősebb parlamenti párt, Antall József pedig a rendszerváltás utáni Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke lett. Lakitelek ugyanakkor nem egyedül hozta el a rendszerváltást. A nyolcvanas évek második felében egymás mellett erősödtek a rendszerrel szemben álló különböző szellemi és politikai műhelyek: működött a demokratikus ellenzék, szerveződött a Duna Kör, megjelent a Társadalmi szerződés, és egyre több civil, egyetemi és értelmiségi fórum kezdett nyíltan beszélni az ország válságáról. Lakitelek ezek közül az egyik meghatározó irányzatnak, a népi-nemzeti ellenzéknek adott szervezeti keretet. Harminckilenc év alatt maga az MDF eltűnt a magyar politikából, Lakitelek neve azonban megmaradt. A találkozó egyik öröksége, hogy az addig főként értelmiségi körökben zajló rendszerkritika szervezett politikai formát kapott, résztvevői közül pedig később nemcsak az MDF, hanem a kisgazdapárt és a KDNP alapítói közé is kerültek. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a lakiteleki találkozó a rendszerváltás egyik fontos előkészítő eseménye volt. Úgy látja ugyanakkor, hogy Lakiteleknek volt egy máig ható, vitatott öröksége is, amely később egyre erősebben, sőt a mai napig meghatározza a magyar közéletet. – A lakiteleki találkozó jelentőségét nemcsak a rendszerváltás előkészítésében látom, hanem a népi–urbánus ellentét újjáéledésében is, ami viszont szerintem rossz irányba vitte a rendszerváltást. Azokat a törzsi vitákat, hogy ki antiszemita és ki nem, ki az igaz magyar és ki kevésbé az, ki globalista és ki nem. Ennek valamelyest, talán akarva-akaratlanul, a Lakiteleki fórum is megágyazott – nyilatkozta a Blikknek a politikai elemző. Nagy Attila Tibor szerint az MDF népi-nemzeti irányvonalának egy részét később a Fidesz karolta fel . – A ki globalista, ki anti-globalista vitákat az elmúlt években is láthattuk, például amikor a Fidesz az Európai Unió ellen kampányolt, saját magát pedig a magyar nemzeti érdekek valódi képviselőjeként ábrázolta, ellenfeleit pedig úgy, mint akik ezekkel az érdekekkel szemben állnak – tette hozzá. A történetnek közben egyre kevesebb szemtanúja marad. Lezsák Sándor tavaly Kiss Gy. Csabát búcsúztatva már úgy fogalmazott Bíró Zoltánnak: „Ketten maradtunk.” A Lakiteleki találkozó rendszerváltás egyik valódi bölcsője volt . Jelentőségét mi sem bizonyítja élesebben, hogy különbözőképpen ugyan, de a ma egymással szemben álló két legnagyobb politikai erő is szellemi örökösének tartja magát. A Lezsák Sándor kertjében felállított sátor szellemi értelemben ma is áll, csak már mások vitatkoznak benne. Lezsák Sándor
Eredeti cikk megtekintése →