● news.bsdnet.hu

Az ingatlanüzemeltetésben akár 20-30 százalékos megtérülés is elérhető a mesterséges intelligencia megfelelő alkalmazásával, és ez csak a teljes piac egy meghatározott szegmense. A kérdés tehát nem az, hogy kell-e az AI az ingatlanpiacnak, hanem az, hogy az ágazat képes-e olyan működési környezetet kialakítani, amelyben valóban ki tudja használni a technológiában rejlő lehetőségeket – mondta Kalmár Zoltán „Az AI szerepe a proptech ökoszisztémában és az ingatlanpiacon” című előadásában, az AI Summit konferencián. Magyarország ebben a tekintetben nem áll jól, hiszen a régió több országa – köztük Csehország és Lengyelország – is előrébb jár az ingatlanpiac digitalizációjában. A lemaradás azonban nem elsősorban abból fakad, hogy ne lennének elérhetők a megfelelő technológiák. A probléma sokkal inkább szervezeti, hiszen az ingatlanpiac rendkívül összetett gazdasági szektor: a befektetésektől és a tervezéstől a kivitelezésen és az értékesítésen át egészen az üzemeltetésig rengeteg pénz és adat mozog a különböző szakágak, cégek és rendszerek között. A felhasznált szoftverek sokszor egymással sem kommunikálnak. „Az ingatlanpiacnak van egy nagyon jó programja, amit mindenre használ, ez pedig az Excel” – fogalmazott Kalmár Zoltán, a Proptech Hungary alapítója. A probléma nem maga az Excel, hanem az, hogy ugyanaz az adat akár több különböző táblázatban, eltérő elnevezéssel és eltérő logika szerint szerepelhet. Így hiába rendelkezik egy vállalat rengeteg információval, az adatokból nem feltétlenül lesz használható tudás. A mesterséges intelligencia értéke éppen ott kezdődik, ahol jó minőségű adatok és lehetőleg ismételhető folyamatok állnak rendelkezésre. Az ingatlanpiacon viszont sokszor egyik feltétel sem teljesül maradéktalanul. Egy épület megtervezése és felépítése például minden esetben tartalmaz egyedi elemeket. Nincs két teljesen azonos projekt, ezért a korábbi tapasztalatok és adatok újrahasznosítása sem olyan egyszerű, mint egy tömegterméket előállító iparágban. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az AI előtt ne lennének komoly lehetőségek. Egy ingatlan, illetve egy épület teljes életciklusát végignézve már most jól látható, hol jelenhetnek meg a mesterséges intelligencia legfontosabb alkalmazási területei. A tervezésben például gyorsan generálhatók különböző alaprajzi alternatívák, látványtervek és egyéb vizualizációk. Egyes tervezőszoftverek már az AI-ügynökök irányába fejlődnek: a felhasználó nem csupán kérdéseket tehet fel, hanem bizonyos változtatásokat is létrehozhat a szoftveren belül. A technológia segíthet a hibák felismerésében, a szabályoknak való megfelelés ellenőrzésében, illetve a költségek korábbi szakaszban történő becslésében is. Utóbbi különösen fontos lehet egy olyan piacon, ahol a tervezés és a kivitelezés között jelentős eltérések alakulhatnak ki. A kivitelezésben még nagyobb lehet a mozgástér: a projektek mintegy 70 százaléka valamilyen szinten késik, közel 20 százalékuk pedig a költségvetést is túllépi. Már a csúszások és költségtúllépések korábbi felismerése is jelentős gazdasági értéket teremthet. Az AI segítségével előre jelezhetők a projektkockázatok és az alvállalkozói problémák, miközben gyorsabban ellenőrizhetők a felmerülő költségek. Ami korábban napokig vagy hetekig tartó információgyűjtést igényelt, azt megfelelő adatok mellett akár a helyszínen is gyorsan el lehet végezni. Az értékesítésben a piaci és keresleti adatok elemzése, az ügyfelek személyre szabott kiszolgálása és az ajánlatok automatizálása kínálhat komoly lehetőséget. Korábban egy-egy ilyen feladatot akár külön munkatársak végeztek, miközben az AI egyre több folyamatot képes támogatni. A legnagyobb lehetőség azonban talán az üzemeltetésben rejlik. Ennek egyszerű oka van: az épület életének jelentős részét az üzemeltetés teszi ki. Miközben a tervezés néhány hónap vagy akár egy év, a kivitelezés pedig néhány év, az üzemeltetés évtizedekig tart. Itt keletkezik a legtöbb használati adat is. Az IoT, az AI és a BIM összekapcsolásával optimalizálható az energiafogyasztás, előre jelezhető a karbantartási igény, és hatékonyabbá tehető az épület működtetése. Nem véletlen, hogy a proptech vállalkozások jelentős része éppen az üzemeltetési piacot célozza. A legnagyobb akadály azonban nem feltétlenül az AI ára vagy a szakemberhiány, hanem a technológia szervezeti integrációja. Az ingatlanpiaci vállalatoknál sok helyen továbbra is erősen centralizált a döntéshozatal: a vezető meghatározza az irányt, az információ pedig nem feltétlenül áramlik szabadon a szervezeten belül. Ezzel együtt megjelenhet a hibázástól és az új technológiáktól való félelem is, ami az innováció egyik akadálya. A digitalizációhoz és az AI-hoz ugyanis olyan vállalati kultúra kell, amelyben lehet kísérletezni, hibázni és tanulni. A fiatalabb munkatársaknak is valódi teret kell adni, a döntéseket pedig bizonyos mértékig decentralizálni kell. Ugyanilyen fontos a transzparencia, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden üzleti adatot mindenkinek meg kell mutatni, hanem azt, hogy a munkatársak hozzáférjenek azokhoz az információkhoz, amelyekből a saját munkájukhoz szükséges döntéseket meghozhatják. Egy olyan vállalatnál, ahol a bevételek, a profit, a látogatottság vagy más fontos mérőszámok transzparensen elérhetők, a munkatársak könnyebben tudnak adatok alapján dönteni. Az AI bevezetése előtt ezért sok vállalatnak nem újabb csodatechnológiára, hanem jobb adatstruktúrára lenne szüksége. Az ingatlanpiac digitalizációjának egyik nagy problémája, hogy bár a cégek sok esetben már rendelkeznek különböző szoftverekkel, ezek nem feltétlenül kommunikálnak egymással. A projektmenedzsment, az ERP, vagyis a vállalatirányítási rendszer, a CRM, az ügyfélkapcsolati rendszer és az egyéb szoftverek külön-külön működnek, vagyis a rendszerek összekapcsolása sok esetben alacsony szinten áll – hangsúlyozta Kalmár Zoltán. Ez az AI szempontjából komoly korlát. Ha az adatok különálló rendszerekben, eltérő struktúrában vannak, a technológia sem tud belőlük automatikusan egységes döntéstámogató rendszert létrehozni. A következő időszak egyik fontos feladata ezért a rendszerek összekapcsolása lehet. A cél nem az, hogy legyen egy újabb „AI-osztály” a vállalatban, hanem hogy a mesterséges intelligencia a meglévő munkafolyamatokba épüljön be. Az AI használata közben már most is jelentős változás zajlik. A legtöbb vállalatnál megjelentek a ChatGPT-hez, Claude-hoz vagy más modellekhez hasonló eszközök, és egyre többen használják őket nemcsak kérdezgetésre, hanem konkrét munkafolyamatok támogatására is. Az AI képes e-maileket kezelni, CRM-rendszerbe adatokat továbbítani, dokumentumokat elemezni, táblázatokkal dolgozni, illetve akár kisebb, egyedi szoftverek elkészítésében is segíteni. A multimodalitás további lehetőségeket nyit: egy rendszer egyszerre tud dolgozni szöveggel, tervekkel, fényképekkel és táblázatokkal. Az AI így fokozatosan kilép a „kérdezz-felelek” szerepkörből, és a munkafolyamatok aktív részévé válik. A következő lépést pedig az úgynevezett AI-ügynökök jelenthetik, amelyek már egy teljes feladatfolyamat több lépését is képesek végrehajtani. A vállalatoknak ezért nem feltétlenül több AI-ra van szükségük, hanem arra, hogy megtalálják azokat a munkafolyamatokat, amelyekben a technológia valóban időt vagy pénzt tud megtakarítani. A sikeres AI-bevezetés egyik fontos tanulsága, hogy nem feltétlenül egy óriási vállalati projektből kell kiindulni. Érdemes olyan kisebb folyamatokat keresni, amelyeket néhány nap vagy hét alatt át lehet alakítani. Ezeknél már mérhetővé válhat az eredmény: mennyi időt takarított meg a vállalat, hány munkaórát szabadított fel, csökkent-e a hibák száma, vagy közvetlenül mennyi pénzt lehetett megtakarítani. A következő időszak egyik fontos feladata ezért az lehet, hogy az AI az egyéni próbálkozásokból fokozatosan bekerüljön a vállalati munkafolyamatokba. Az ügynökök, a szakmai workflow-k automatizálása, a predikció és döntéstámogatás, valamint az egymástól elszigetelt rendszerek összekapcsolása ebbe az irányba mutat. Az ingatlanpiac előtt tehát nem elsősorban technológiai akadály áll. A technológia már itt van. A nagyobb kérdés az, hogy a vállalatok képesek-e megváltoztatni saját működésüket úgy, hogy a technológiából valódi üzleti érték szülessen – összegezte Kalmár Zoltán, a Proptech Hungary alapítója. Megosztom